Beszélgetések a Történeti Levéltárban

MEGHÍVÓ

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon, és az azt követő beszélgetéseken.

A következő előadásra 2016. november 10-én 15 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor
(Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.)

Előadó: Baracsi Erzsébet

Az előadás címe:
A hétfői szabadegyetem története az állambiztonság tükrében

A hétfői szabadegyetem előadásai 1978 augusztusában indultak. 1980. február 18-án a Belügyminisztérium III/III-as osztálya objektum dosszié nyitásáról döntött – objektum dosszié nyitásáról akkor határoztak, amikor valami különösen fontosnak és veszélyesnek nyilvánított esemény vagy személy került az állambiztonság látókörébe –, amelynek a „Repülő Egyetem” nevet adta. Azért kapta ezt a nevet, mert az előadásokat különböző helyeken tartották, mindig más lakásokban, szerintük lengyel mintára. Vajon tényleg lengyel mintára, vagy csak adottak voltak a nagyobb lakások tulajdonosai, akik lehetővé tették, hogy sokszor 150–200 ember is betóduljon az otthonukba? Az előadásokról már 1979-től folyamatosan készültek állambiztonsági jelentések, a III/III-as osztály több ügynököt is foglalkoztatott, akik a szűkebb ellenzéki mag tagjai voltak. Előadásom célja, hogy bemutassam a szabadegyetem történetét, megvilágítsam a résztvevők szerepét és az ügynökök személyiségét, valamint megválaszoljam az alábbi kérdéseket: Vajon miért tartotta az állambiztonság annyira veszélyesnek néhány száz pesti egyetemista és szabadfoglalkozású összejövetelét és milyen módszerekkel dolgozott? Hogyan azonosították a résztvevőket? Hány előadás volt, és milyen témákkal? Milyen terveket dolgozott ki a politikai rendőrség a látogatottság visszaszorítására? Hogyan választotta meg az ügynökeit? Vajon hogyan működött a rendőrség állományában a Kádár-korban nem létezőnek nyilvánított antiszemitizmus? Ezek mind olyan kérdések, amelynek megválaszolása más megvilágításba helyezi a mozgalom történetét. Ezenkívül vizsgálom, miként változott meg az állambiztonság hozzáállása a szabadegyetemhez 1981. október 23-a után, és a résztvevők hogyan emlékeznek erre, miként élték meg zaklatásukat. Bemutatom, hogyan alakult az ügynökök és a résztvevők aránya, kik voltak a fő szervezők. Körbejárom, vajon a kezdeti nagy fellángolás hogyan alakult át az 1980-as évek második felében, miért nem tartottak 1985-ben előadásokat, hogyan és miért szűnt meg a szabadegyetem 1986 novemberében. Az előadás utolsó részében azt vizsgálom, hogyan használhatók az ügynökjelentések a kutatásban, vajon az ügynöki munka „szánalmassága” milyen
társadalomtörténeti tényeket tár fel, valamint használhatók-e ezek a dossziék életmódkutatásokra.

Baracsi Erzsébet