Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

A levéltár és munkatársainak kiadványai

A RÁKOSI-KORSZAK
Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956

Bp. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - Rubicon-Ház Bt. 2011, 528 oldal

Szerző: Gyarmati György

A szovjet protekttorátussá lett/tett Magyarországon - a második világháború utáni években - a sztálinizmus első számú építőmestere Rákosi Mátyás volt. A korszakban érvényesített gazdaságpolitika évtized-hosszan sem reparálható "nemzeti összveszteséget" hagyott maga után. Noha regnálása harmadannyi ideig sem tartott, mint Sztáliné, terroruralma modernkori tatárjárást jelentett a korabeli magyar társadalom számára.

ISBN 978 963 9839 09 0

Ára: 4990.-

KISÉRTŐ KÖZELMÚLT
Avagy a rendszerátalakítás egyik deficitje

Bp. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L'Harmattan 2011, 188 oldal

Közelmúltunk hagyatéka sorozat
Sorozatszerkesztő: Gyarmati György

A L'Harmattan Kiadó és az ÁBTL közös kiadása A titkosszolgálati iratok magyarországi utóélete az átmenetinek gondolt rendszerváltási deficitből tartósulni látszó demokrácia deficitté patinásodott. A szerző többféle pozícióban szólal meg e tárgykörben: magánemberként, könyökvédős törvényszolga hivatalnokként, illetve tanult hivatását művelő történészként.

ISBN 978 963 236 455 1
ISSN 1586 9784

Ára: 2100.-

CHESS GAME FOR DEMOCRACY
Hungary between East and West in 1944-47

Montreal & Kingston, McGill-Queen's University Press, 2011, 230 oldal

Szakmai munkákban is általános, meggyökeresedett felfogás, hogy abban a kelet-közép-európai térségben, amelyik a második világháború végjátékában a Vörös Hadsereg operációs területe volt, a háborút követően szinte azonnal megindult a szovjet behatolás, ami valamifajta "forgatókönyv" szerint - történelmi léptékkel mérve - látványos gyorsasággal torkollott 1948-ra kommunista hatalomátvételbe. A Szovjetunió érdekszférájává váló térségben a kommunista egyeduralom sztálinista formaváltozatának (!) kiépítése független volt attól, hogy az adott ország a világháború végén nemzetközi státusát tekintve szuverenitással bíró mellékgyőztes (Jugoszlávia, Lengyelország, Csehszlovákia) vagy szuverenitással nem rendelkező mellékvesztes (Bulgária, Románia, Magyarország) volt-e. Ehhez képest ez a könyv - egyetlen országra fókuszálva - annak bemutatására törekszik, hogy a felsorolt államok esetében már a presztalinizálás tekintetében is voltak érdemleges eltérések, s ezek a különbségek még a fentebbi mellékgyőztes/mellékvesztes felosztás szerinti országcsoportokon belül is egyedi sajátosságokat mutatnak, miközben gyors végkifejletben lett "közös sorsuk" a (sztálinista) államszocializmus.

Jelen munka kiterjedt primer (levéltári) forrásbázisra támaszkodik ugyan, de nem "leleplezés" a szándéka: a részletező tényfeltárást sokkal inkább óhajtja szolgálni: a történtek spinozai értelemben felfogott (intellegere) megértését és korközegbe helyezését, valamint azt, hogy Európa második világháború utáni történetét, a nagyhatalmak közötti viszony változásának okait - s annak egy ország példáján bemutatott következményeit - jobban megértsük.

A szovjet és a nyugati érdekek ütközésének kezdetét sokszor és sokan feldolgozták, ez a hidegháborúról folytatott viták egyik kulcskérdése. Ehhez is tényekkel járulhat hozzá ez a könyv a magyar események vizsgálatával. Kiderül belőle, hogy a magyar kommunisták, és első számú vezetőjük mindent elkövetettek, hogy felgyorsítsák pártjuk hatalomátvételét. Rákosi Mátyás ötleteivel és kívánságaival szinte bombázta Sztálint, aki a szovjet vezetés többi tagjával együtt sokszor vonakodott teljesíteni a magyar pártvezér óhajait. Míg Rákosi Sztálin legjobb tanítványa kívánt lenni, addig Sztálin óvatosan terelte hatalomra törő, lelkes hívét, aki szemében mégis csak egy vesztes ország kommunista pártvezére volt, eleve hátrányba kerülve nemcsak a győztesek kommunista pártvezéreivel, de még a Szovjetuniónak soha hadat nem üzenő bolgár pártvezetéssel szemben is.

Az 1945-1946-os - lényegében vértelen - politikai és szociális forradalom során Magyarországon leváltották a (többségében amúgy is Nyugatra távozott) régi politikai, gazdasági és kulturális elitet, beemelték a hatalomba a társadalom többségét kitevő két réteget, a parasztságot és a munkásságot (megnyitva előttük a felemelkedés útját), valamint megvalósították a földreformot, törvénybe foglalták a demokratikus szabadságjogokat, és "alkotmányozó erejű" alaptörvényben deklarálták a köztársasági államformát. Mindezek bemutatása közben mód nyílik a vizsgált korszak ellentmondásainak ábrázolására. Magyarország felszabadult ugyan a háború rémsége alól, de az ország népe folytatólagosan volt kénytelen vesztesként élni, immár szovjet megszállás alatt. Miközben a pártok nagykoalícióban kormányoztak, lényegében állandósult közöttük a harc a hatalom birtoklásáért. Erre a küzdelemre nyomta rá a bélyegét a koalíció két legerősebb pártja - a Független Kisgazdapárt és a Magyar Kommunista Párt - közötti állandó konfliktus. Olyan volt ez, mint egy drámai sakkjátszma. Azt, hogy ki lesz a nyertes, a kezdet kezdetén nem lehetett biztosan megjósolni. Ezért volt szükség 1947-ben erőszakos eszközökre és hathatós szovjet segítségre ahhoz, hogy a kommunista párt kisajátítsa a hatalmat: ehhez itt több mint két év politikai machinációja kellett, amelyhez hozzájárult, hogy az angolszász nagyhatalmak semmit nem kockáztattak egy volt német szövetségesért!

A könyv célja, hogy bemutassa, hogyan folyt ezekben a háború utáni meghatározó jelentőségű években a "politikacsinálás". Hogyan volt lehetséges a koalíció két meghatározó pártjának a közös kormányozásban való részvétele, miközben szüntelen egymásnak feszültek. Melyek voltak a közös kormányzás során a legjellemzőbb konfliktusok? Egyúttal elemzi, hogyan és miért ért véget a magyar történelemnek ez a korszaka, és ebben milyen szerepet játszottak a nagyhatalmak.

A kiadást az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Ezerkilencszáznegyvenötös Alapítvány és az Amerikai Magyar Koalíció támogatta.

A könyv megrendelhető a kiadó honlapján, vagy az alábbi megrendelő lapon.

ÁLLAMBIZTONSÁG ÉS RENDSZERVÁLTÁS

Bp. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L'Harmattan 2010, 260 oldal

Közelmúltunk hagyatéka sorozat
Sorozatszerkesztő: Gyarmati György
A bevezetőt, a jegyzeteket írta: Okváth Imre

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tíz évvel ezelőtt, 2000 nyarán indította el "Közelmúltunk hagyatéka" sorozatát azzal a deklarált célkitűzéssel, hogy abban elsősorban az 1945 utáni évek politikai rendőrségének, államvédelmének-állambiztonságának történetét feldolgozó tanulmányokat, vagy nagyobb forrás-együtteseket jelentessen meg.
A sorozat első kötete:"Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről" címmel került kiadásra, amelyben a politikai rendőrség - közkeletű elnevezései szerint az ÁVO, illetve az ÁVH - történetének főbb csomópontjait, működésének egy-egy időszakát mutatták be a közzétett tanulmányok. A második kötet (2001) tematikus témája a katonák elleni megtorlások vizsgálata volt az 1945 -1958 közötti időszakban "Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában 1945-1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában" címmel. A tanulmányköteteket 2005-ben egy dokumentumkötet ("Európai Kulturális Fórum és ellenfórum. Budapest, 1985") követte, amelyben a budapesti Európai Kulturális Fórum megszervezésének történései és a szerveződő ellenzéki csoportok tevékenységei jelentek meg a közölt 69 dokumentum segítségével. A legutolsó kiadvány 2007-ben jelent meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára rendezett tudományos konferencia tanulmányköteteként (ÁVH - Politika -1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956"). A tanulmányok elsősorban a fegyveres testületek, ezen belül az államvédelmi szervek dezorganizálódását, a testülettel szembeni tömeges társadalmi ellenszenv és gyűlölet kibontakozásának a körülményeit mutatták be.
A sorozat ötödik kiadványaként megjelenő "Állambiztonság és rendszerváltás" című tanulmánykötet a legújabb történeti kutatásokra támaszkodva elemzi az állambiztonsági szolgálatok helyzetét, tevékenységét a rendszerváltás éveiben. Az írásokból megállapítható, hogy a kommunista állambiztonság személyi állománya - a napjainkban egyre gyakrabban felbukkanó állításokkal szemben - nem tartozott a demokratikus átmenet támogatói közzé. A szoros pártfelügyelet és irányítás felbomlásával a korábban megbecsült titkosszolgálati tevékenység politikailag légüres térbe került. Ennek következtében mind nagyobb mértékben hódított a politikai és a szakmai elbizonytalanodás, munkájukat pedig komoly hibák és mulasztások jellemezték. Mindezek ellenére az állambiztonsági szolgálatok, önmaguk újradefiniálásával és az új politikai elit meggyőzésével - miszerint a titkosszolgálatok tevékenységére minden hatalomnak szüksége van - sikerrel mentették át magukat a demokratikus rendszerbe.
A Levéltár a tanulmánykötet megjelentetésével új tényekkel és összefüggésekkel kívánt hozzájárulni az állambiztonsági szolgálatok rendszerváltás időszakában végzett működésének reálisabb feltárásához és megismertetéséhez.

ISBN 978 963 236 297 7
ISSN 1586-9784

Ára: 2600.-

CSAPDÁBAN
Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945-1989

Bp. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L'Harmattan 2010, 436 oldal

Szerkesztette: Bánkúty Gábor és Gyarmati György

Manapság is erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen volt a katolikus egyház helyzete Magyarországon az államszocializmus évtizedeiben. A kommunista rendszer-kelepcében - a Csapdában - valós dilemmák, választási kényszerek sora követte egymást majdhogynem naponta. Az egyéni sorsválasztások és a tradíciókhoz kötött intézményi reagálások nehézkedési erejének kusza egyvelege mellett Róma, Budapest és Moszkva - többnyire rejtőzködő - politikai kombinációi együttesen formálták a magyar katolikus egyház státusát, arculatát. A kötet tanulmányai ezeket a kérdéseket elsősorban a magyarországi pártállam és a magyar katolikus egyház közötti párviadal tükrében vizsgálják. Eközben tárul fel több olyan mozzanat arról a világpolitikai sakkjátszmáról is, amit a huszadik század második felében hidegháborúnak hívtak. De meg is állnak az írások a szakmai kompetencia határainál, azt már az olvasó gondolhatja tovább, hogy mi volt - adott esetben - a mártírium hozadéka és mi volt a túlélés ára. Egy dolog talán kiderül a kötet végére érve: e tárgykörben is tarthatatlanok az egydimenziós közelítésű "egyedül igaz" válaszok.

ISBN 978-963-236-254-0

Ára: 3800.-

A NYELV KISAJÁTÍTÁSA
A második világháború utáni média elemzése szótárral és szövegmutatványokkal

Bp. 2010. 168 old.

Szerző: Jobst Ágnes

A nyelvi befolyásolás kérdése már az ókor óta az érdeklődés középpontjában áll, és különös jelentőséget kapott a 20. század tragikus történelmében. Jelen kötet a 20. század derekán a kommunista párt lapjában, a Szabad Népben megjelent vezércikkek elemzésére vállalkozik. Az államszocializmus politikai propagandáján vizsgálja a hatalom diszkurzív megközelítésének lehetőségeit. Az interdiszciplináris megközelítés hatékonyan járul hozzá a politikai propaganda tudatos értelmezéséhez. Különféle módszereket mutat be a nyelvi befolyásolás eszközeinek fölfedésére, pragmatikus szempontból teszi átláthatóvá a médiaüzenetek megszerkesztésének leggyakoribb manipulatív technikáit. A bemutatott példák a kiválasztott mintákon túlmutatóan segítenek megérteni, hogy a média miként befolyásolja a világról alkotott elképzeléseinket, ezzel a politikai üzenetek iránti kritikusabb szemléletre ösztönöznek. A kötetet kiegészítő nyelvi adattár a korabeli kulcsszavakat veszi számba, amelyek ismerete nélkül nem jöhet létre az időszak pontos megértése.

ISBN 978 963 990 254 1

Ára: 2100 Ft.

Félelembe zárt múlt
Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén 1945-ben

Bp., Napvilág Kiadó, 2010. 248 oldal

Szerző: Palasik Mária

A Budapest vonzáskörzetében található Gyömrő járási székhely volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. A második világháború utolsó hónapjaiban, amikor már mindenki fellélegezhetett volna, hogy a rémségeknek vége, drámai időket éltek meg a járás lakói. 1945. február elejétől április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból internálás címén különböző ürügyekkel elhurcoltak és meggyilkoltak több jegyzőt, főjegyzőt, papot, irodatisztet, földbirtokost, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. Megalázták, megkínozták, majd az esetek többségében a saját magukkal megásatott sírba temették őket. Az áldozatok száma meghaladta a húsz főt, pontos számos ma sem tudunk mondani. A tettesek az új, formálódó hatalom képviselői voltak, felelősségre vonásuk - a többszöri próbálkozás ellenére is - elmaradt. Hogy mi történt valójában Gyömrőn és környékén, azt hivatali oldalról hallgatás borította, a túlélők részéről pedig sokáig a félelem homálya fedte. A rendszerváltás után kezdett oldódni valamelyest a félelem. A szerző levéltári források, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, visszaemlékezések és a korabeli sajtó alapján - az országos politikai folyamatokkal összefüggésben - követi nyomon, mi történt, illetve hogyan kezelte a problémát a mindenkori államhatalom.

ISBN 978 963 9697 71 3

Ár: 2900.-

Dokumentumok a politikai rendőrség történetéből 1.
A politikai rendészeti osztályok 1945-1946

Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L'Harmattan Kiadó, 2009. 370 oldal

Szerkesztette, a bevezetőt és jegyzeteket írta:
Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf
Főszerkesztő:
Gyarmati György

Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből címmel indít újabb forráskiadvány-sorozatot az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. A most kézbe vehető, A politikai rendészeti osztályok 1945-1946 címet viselő első kötet a második világháború végén életre hívott szerv irataiból nyújt válogatást. A közreadott dokumentumok segítenek annak megismerésében, hogy a kommunista párt - a megszálló szovjet szervek kulisszák mögötti csendes, de hathatós támogatását bírva - miként jutott kezdettől meghatározó befolyáshoz a politikai rendőrség irányításában. Ugyanakkor bemutatják azt is, hogy e szervezetek működésében miképpen kap egyre meghatározóbb teret az eredendő feladatuk, a háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felderítése mellett a "reakciósok", illetve a "demokratikus államrend ellenségeivel" szembeni fellépés. A kötet lapjait olvasva a kezdeti párhuzamosság, a frissen életre hívott szervek rivalizálása is nyomon követhető. A budapesti ügyekért felelős, Péter Gábor által irányított osztály és a Tömpe András által vezetett ún. "vidéki" politikai rendészeti osztály között mindvégig jellemző volt a versengés, ami egyre másra egymás lejáratásával párosult, és végül az előbbi győzelmével zárult.

ISBN 978-963-87554-2-1

A kiadvány megvásárolható a könyvesboltokban.
Ára: 3500 Ft

Állambiztonság és olimpia 1956-1988

Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L'Harmattan Kiadó, 2008. 164 oldal

A kötetet szerkesztette:

Krahulcsán Zsolt
Müller Rolf
Takács Tibor

Az olimpiai játékok a második világháború után a hidegháborús szembenállás, a két világrendszer vetélkedésének egyik terepévé váltak. Ebből következett, hogy a keleti tömb országai, így Magyarország számára is nagy kihívást jelentett a játékokon való részvétel. A nyilvánosság előtt a sportolók küzdöttek a minél fényesebb érmekért, de a háttérben másfajta vetélkedés folyt. A versenyek ugyanis kiváló feltételeket teremtettek a nyugati sportolókkal, sportvezetőkkel és a magyar emigránsokkal való kapcsolattartásra, arról nem is beszélve, hogy szinte tálcán kínálták a disszidálás lehetőségét. Éppen ezért az olimpiákat a politikai rendőrség is fokozott figyelemmel kísérte. Ügynökein keresztül, vagy éppen a "baráti állambiztonsági szervek" segítségével információkat szerzett a kapitalista államok és az emigráció szándékairól, ellenőrizte a versenyzők politikai megbízhatóságát, illetve kitartóan figyelte a sportolók és a lakosság véleményének alakulását az egyes olimpiai "ügyekkel" kapcsolatban. Ez a kötet a politikai rendőrség dokumentumaiból válogat: ügynökjelentések, hivatalos feljegyzések, tájékoztatók, összefoglalók az egyes olimpiákról - Melbourne-től Szöulig.

ISBN 978-963-87554-1-4

A kiadvány megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban.
Ára: 2000 Ft

ÁVH - Politika - 1956
Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956

Bp., Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2007. 282 oldal

Közelmúltunk hagyatéka sorozat
Sorozatszerkesztő Gyarmati György
A kötetet szerkesztette Okváth Imre

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján konferenciát szervezett "ÁVH - Politika - 1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956" címmel, amelyen levéltárosok és történészek elemezték az államvédelmi szervek működését és tevékenységét a forradalom előestéjén. A kötet tanulmányai és forrásközlései a magyarországi politikai történéseket alapvetően meghatározó magyar-szovjet (és nemzetközi) pártkapcsolatokkal, a fegyveres testületekkel, ezen belül az államvédelmi szervek dezorganizáltságának bemutatásával, az államvédelmi apparátus és a politikai vezetés közötti szoros együttműködés felbomlásának okaival, a testülettel szembeni tömeges társadalmi ellenszenv és gyűlölet kibontakozásának a körülményeivel, a forradalom utáni kádári represszió különböző megnyilvánulásaival foglalkoznak. Egy múltbeli eseménynek többféle emlékezete lehetséges: a múlt sajátos "megkonstruálására" nyújt példát egy község életéből a nemzeti és forradalmi bizottságok december eleji feloszlatása körüli konfliktust elemző esettanulmány. Ugyancsak esettanulmány nyújt újabb információkat az újjászerveződő és egyre magabiztosabbá váló kádári állambiztonság beszervező és ügynöképítési módszereiről. A fényképek bizonyító és vádló funkciója széleskörű felhasználási formákat kapott a represszió folyamatában. Ennek a kutatásnak eredményei összegződtek a konferencián is, illetve kapnak helyet kép-dokumentációval együtt a kötetben.

ISSN 1586-9784
ISBN 978-963-87554-0-7

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán.
Ára: 3500 Ft

Vallomások a holtak házából

Bp. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Corvina kiadó 2007, 661 oldal

A szövegeket közreadja, a kötetet szerkesztette, a névmutatókat készítette: Haraszti György

Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2. vkf. (hírszerző és kémelhárító) osztály, később az Államvédelmi Központ vezetőjének Karády Katalin színésznővel folytatott szerelmi kapcsolata - az elmúlt évek könyv- és filmsikere jóvoltából - nem ismeretlen az olvasók számára. Szakmai körökben a volt tábornok neve elsősorban a háború után, fogságban készített feljegyzései révén lett ismerős. Az Ujszászy-feljegyzésekként emlegetett irategyüttest éppúgy legenda övezi, mint magát az alkotót, akinek életében, pályafutásában számos a megválaszolatlan kérdés.
A Horthy-kori katonai titkosszolgálat egyik meghatározó személyiségeként Ujszászy jelen volt sok, Magyarország második világháborús szerepvállalását befolyásoló eseményen, és széles körű információkkal rendelkezett a korszak számos személyiségéről. Ismeretsége IV. Károlytól és Horthy Miklóstól Rajk Lászlóig és Péter Gáborig terjedt.
Információit, feljegyzéseit szovjet fogsága, majd az ÁVO - BM. ÁVH házi őrizetében vetette papírra, kényszerűen megosztva ismereteit kihallgatóival és immár kései olvasóival is. Akik korábban ismerhették a volt tábornok évtizedeken át a levéltárak mélyére száműzött, titkosított feljegyzéseit, egyszerre vitatták és idézték. E kötetben - hosszú kutatómunka eredményeként - valamennyi Ujszászy által készített vagy neki tulajdonított beszámoló megtalálható, így e viták, immár a szélesebb közönség figyelmének felkeltésével, tovább folytathatók.
Ujszászy a túlélés reményében tett vallomásaiban megjelenik a kor és az 1945 utáni politikai helyzet lenyomata is. A feljegyzéseket a közreadó történészek által írt négy háttértanulmány és bőséges jegyzetanyag kíséri.

ISBN 978 963 13 5336 5

A kiadvány megvásárolható a könyvesboltokban.

Levéltárismertető DVD

Ez a DVD-kiadvány egyként szolgálja a Történeti Levéltár működésének bemutatását modern adathordozón, s azt is, hogy a raktárainkban őrzött iratok jellemzőbb darabjaiból válogatva bepillantást nyújtson az elmúlt rendszer egyik legfőbb támaszának tartott politikai rendőrség, illetve más állambiztonsági szervek tevékenységébe.

Egyebek mellett megtalálható a DVD-n

- a Levéltárban őrzött iratok leírása,
- a Levéltárban őrzött iratok leírása,
- a Levéltár fond- és állagjegyzéke,
- válogatott állambiztonsági forrásgyűjtemény,
- 17 db belügyi oktatófilm és több száz fénykép a Levéltár gyűjteményéből,
- a kutatáshoz, illetve az állampolgári betekintéshez szükséges tájékoztatók, szabályzatok, formanyomtatványok,
- a Levéltár és jogelődje összes saját kiadványa (Államvédelem a Rákosi-korszakban, Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában, Trezor 1., Trezor 2., Trezor 3.) kereshető, szöveges formában,
- a Levéltár tevékenységével kapcsolatos jogszabályok, szabályzatok, dokumentumok, éves beszámolók.

ISBN 963 7374 27 2

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 9000 Ft.- + ÁFA

Fényképek 1956

Bp. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2006, 119+31 oldal

Írta és összeállította: Müller Rolf és Sümegi György

A Történeti Levéltár az 1956-os forradalom és szabadságharc félévszázados évfordulóján az októberi-novemberi napokat 119 ez ideáig ismeretlen, vagy csak kevésbé ismert fényképfelvétellel, kép-dokumentumokkal idézi fel. A felvételek részben az utóbbi években magánszemélyektől kapott/vásárolt gyűjteményekből származnak, illetve számos fénykép a politikai rendőrség által a forradalmat követő nyomozati eljárások során összeállított dossziékban található. Bemutatásukkor arra törekedtünk, hogy a helyszíneket és az időpontokat lehetőség szerint minél pontosabban meghatározzuk. E kötettel is szeretnénk fölhívni a figyelmet levéltárunk sajátos, mindeddig kevéssé kiaknázott történeti forráscsoportjára: a fényképre, a fontos történeti eseménysort, helyszíneket, szereplőket és a forradalomban radikálisan megváltozott városképet rögzítő vizuális emlékanyagra, 1956 beszédes képeire, a sokszínűen árnyalt történelmi képes-beszédre.

ISBN 963 229 860 8

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 3500.-

A BELÜGYMINISZTÉRIUM KOLLÉGIUMÁNAK ÜLÉSEI 1953–1956. III.

(A sorozat befejező része, két kötetben: az 1956. január 18. és 1956. május 4. és az 1956. május 21. és 1956. október 15. közötti ülések)

Összeállította: Kajári Erzsébet
Szerkesztette: Gyarmati György - S. Varga Katalin
Bp. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2006. 524+484 oldal /Állambiztonsági Történeti Tár. I., Forráskiadványok/

A sorozat záró kötete az 1956. októberi forradalom és szabadságharc - egyben Nagy Imre második miniszterelnökségének - az előestéjéig tájékoztat arról, hogy miként működött a minisztérium szervezeti rendjébe visszaillesztett politikai rendőrség, illetve hogyan vezérelték a különböző belügyi szerveket. A Rákosi-korszak politikai rendőrségének működési - intézménytörténeti - iratanyaga nagy hányadban elpusztult. Ez mintegy felértékelte azokat az iratcsomókat, amelyek erről az időszakról, tárgykörről tudósítanak. Még akkor is, ha azokat olvasva a magyartanárok, nyelvészek elrettentő példaként válogathatnak szemelvényeket annak illusztrálására, hogy mi is a kultúra elleni intézményesített merénylet-sorozat. De ha tetszik - ha nem - ez is hozzátartozik a kötetek által lefedett időszak belügyi, államvédelmi korképének teljességéhez.

ISSN 1587 6268
ISBN 963 00 6623 8 ö
ISBN 963 00 6626 2

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 3000.-

Európai Kulturális Fórum és ellenfórum Budapest, 1985

Közelmúltunk hagyatéka sorozat
Sorozatszerkesztő Gyarmati György
A dokumentumokat válogatta, a bevezetőt, a jegyzeteket írta: Müller Rolf
A kötet összeállításában közreműködött Krahulcsán Zsolt
Bp. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2005. 304 oldal

Mi volt a "helsinki" folyamat, amelynek részeként 1985-ben Magyarország kapta az Európai Kulturális Fórum rendezésének jogát? A négy évtizede megosztott Európában mennyire volt akkoriban "átjárható" a vasfüggöny? Milyen diplomáciai és titkosszolgálati jelentések kerültek a Kulturális Fórum kapcsán a kiváltságos pártvezetők asztalára? A Kulturális Fórum keretében milyen rendezvényekkel kívánta javítani saját és az ország imázsát a magyar pártvezetés? Mely kérdések kapcsán kívánták maradéktalanul fenntartani a "gondolat-határzárat" a Kádár-kori komfortos kaloda alkonyán is? A Kulturális Fórumhoz kapcsolódóan - a diplomáciai és adminisztratív korlátok közepette - milyen mértékben kapott szerepet a "másképp gondolkodás"? Milyen intenzitással vett részt a magyar politikai rendőrség a Kulturális Fórum előkészítésében, majd a nyugati vendégek és a hazai ellenzék megfigyelésében? Miként kezelte a magyar hivatalosság az ellenfórum rendezvényeit? Milyen retorziók következtek a hazai ellenzéki mozgalom "megrendszabályozására" a Kulturális Fórum - és ellenfórum - lezárulása nyomán? A válaszok egy része - ami már ismerhető a levéltári forrásokból - e kötet oldalain található.

ISSN 1586-9784
ISBN 963 219 187 0

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 2500.-

A BELÜGYMINISZTÉRIUM KOLLÉGIUMÁNAK ÜLÉSEI 1953–1956. II.

(A sorozat második része, két kötetben: az 1954. július 13. és az 1955. április 8. és az 1955. április 13. és 1955. december 9. közötti ülések)

Összeállította: Kajári Erzsébet
Szerkesztette: Gyarmati György - S. Varga Katalin
Bp. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2005., 491+ 568 oldal /Állambiztonsági Történeti Tár. I., Forráskiadványok/

A sorozat második kötetének iratai 1954 júliusától, Piros László belügyminiszterré történő kinevezésétől kezdve, 1955 végéig követik nyomon a Belügyminisztérium Kollégiumának működését. Miután ekkor éppen "évfordulója" volt Nagy Imre kormányra-kerülésének és programjának, 1954 nyarán-őszén a Kollégium ülésein a Belügyminisztérium ismételt egységesítésének tapasztalatait tekintették át a különböző reszort-területen. Az 1954-től 1955-be forduló téli hónapokban viszont már be-be szüremlik az iratok szemléletébe, nyelvezetébe annak érzékelése is, hogy Rákosi fölébe kerekedni látszik a Nagy Imre által képviselt politikai irányzatnak. Sőt mi több, Nagy Imrének a miniszterelnökségi posztról történt 1955. áprilisi menesztését megelőzően, már egyértelmű "rákosista" nyelvezettel készülnek a beszámolók és folyik ezeknek a megvitatása.

ISSN 1587 6268
ISBN 963 00 6623 8 ö
ISBN 963 217 745 2

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 3000.-

TREZOR 3.

Az átmenet évkönyve 2003, Bp. 2004. 421 old. Szerk.: Gyarmati György

Az információs kárpótlás iratai a Történeti Levéltárban

Levéltárunk újabb évkönyve az átmenet kötetjelzőt kapta. Harmadik alkalommal készített előszót a szerkesztő ugyanazon intézmény ugyanazon sorozata, a Trezor kiadványok elé. S miközben a kötet szerzői "törzsgárdája" is azokból áll mint a korábbi esetekben, az intézmény alapítása óta mégis az átmenet volt az, ami leginkább állandósult. Az egymást követő Trezor-kötetek minden alkalommal újabb és újabb törvényi környezetben láttak - látnak - napvilágot. Az elmúlt évtized folyamán számos törvény, illetve törvénymódosítás rendelkezett mind az iratok sorsáról, azok használatának rendjéről, mind pedig az információs kárpótlás elősegítésére hivatott intézmény tevékenységéről. Az 1997-ben életre hívott Történeti Hivatal "megszüntetve megőrzésével" 2003 áprilisától Állambiztonsá-gi Szolgálatok Történeti Levéltára néven végezzük szaklevéltári teendőinket, miközben felgyorsult a gyűjtőkörünkbe tartozó iratok átvétele.

A kötet írásai elsősorban arról tájékoztatják az érdeklődő olvasót, hogy a Levéltárban őrzött különböző iratok mennyiben segítik megismerni az elmúlt rendszer politikai rendőrségének a társadalom különböző célcsoportjai ellen folytatott fürkészéseit. A levéltárban folyó iratfeldolgozás sajátosságai mellett egyes dolgozatok esetenként abba is bepillantást nyújtanak, hogy az iratok fennmaradása ellenére milyen buktatói vannak a hiteles múltfeltárásnak. Legfrekventáltabb anyagainkról olyan iratismertetéseket kívántunk közzétenni, amelyek a külső kutatók és a nagyközönség tájékoztatását is szolgálják.

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 1980.-

TREZOR 2.

A Történeti Hivatal Évkönyve, 2000-2001 Bp. 2002. 415 old. Szerk.: Gyarmati György

Az ÁVH és a III/III-as csoportfőnökség tevékenységének feltárása folytatódik

A Rákosi-korszakban az Államvédelmi Hatóság "a párt ökleként" funkcio-nált. Rákosi egy másik meghatározását idézve, a politikai rendőrség "a párt éles fegyvere" volt a hatalom megszerzésében és megtartásában. A társa-dalom folyamatos rettegésben tartását ugyanakkor az ÁVH túlbuzgó, saját szakállára végzett akciói is jócskán segítették.

A politikai rendőrség alapvető feladata a Kádár-korszakban sem változott. A hatalom restaurálása utáni időszakban viszont némileg megnyirbálták párton belüli "szabadcsapat" funkciójukat. Saját hatáskörben jórészt, mint "a párt szeme-füle" dolgoztak. Komolyabb intézkedéshez, eljáráshoz a megfelelő szintű pártvezetés előzetes hozzájárulása dukált.

Rákosi az állandósított "éberség" drilljében is kampányszerűen - hol ide, hol oda kapva-csapva - használta az ÁVH-t. Kádár sokkal módszeresebben, a politikai rendőrséget is rövid pórázon tartva igyekezett biztosítani a teljes körű pártegyeduralmat.

Volt azonban egy állandó eleme az egyeduralkodó párt és a vele elválaszt-hatatlanul összefonódó politikai rendőrség működésének. Mindvégig - a Rákosi- és a Kádár-korszakban is - folyamatos belső huzakodás, a súrlódá-sok állandósulása jellemezte "viszonyukat". Ezt persze nem - vagy alig - szivárgott át a szigorúan ellenőrzött nyilvánosságba. Csak a kulisszák mögé látók, illetve ott tevékenykedők számára volt érzékelhető.

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 1200.-

KATONAI PEREK A KOMMUNISTA DIKTATÚRA IDŐSZAKÁBAN 1945–1958

Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában. /közelmúltunk hagyatéka/

Szerkesztette: Okváth Imre
Bp. 2001. 354 oldal

A kötet tanulmányai a megfélemlítés és a megtorlás sorozatának történetét mutatják be. A szerzők a legfrissebb kutatási eredményeikre támaszkodva tárják az olvasó elé a katonai perek mozgatórugóit, hatalmi-politikai motivációit, a diktatorikus rendszer mindenkiben ellenséget látó beteges gyanakvását.

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 1000.-

A BELÜGYMINISZTÉRIUM KOLLÉGIUMÁNAK ÜLÉSEI 1953–1956. I.

Az 1953. július 28. és az 1954. június 22. közötti ülések /Állambiztonsági Történeti Tár./

Összeállította: Kajári Erzsébet
Szerkesztette: Gyarmati György - S. Varga Katalin
1. kötet, Bp. 2001. 880 oldal

Jelen kiadvány dokumentumai a Rákosi Mátyás nevéhez kötődő időszakon belül is csak egy szakaszt ölelnek fel a belügyi szervek, illetve a politikai rendőrség utolsó éveiről. A Belügyminisztérium Kollégiuma a tárca politikai irányító testületeként működött, a dokumentumok ún. vezetőszervi iratok. Közzétételüket az is motiválta, hogy – jelenlegi ismereteink szerint – a korszak egészéből csak a kiadvány-sorozat által lefedett 1953–1956 közötti időszakból maradt fenn az államvédelem intézményes irányítására vonatkozó kompakt irategyüttes.

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 2500.-

ÁLLAMVÉDELEM A RÁKOSI KORSZAKBAN, 1945–1956.

Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről. Bp. 2000. 366 old. Szerk.: Gyarmati György

A Történeti Hivatal 1999 decemberében konferenciát rendezett a kötetnek címet adó tárgykörben. Az olvasó az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát kapja kézhez. Noha az előadások a jelzett évkörön belül igyekeznek lefedni a politikai rendőrség – közkeletű elnevezései szerint az ÁVO, illetve az ÁVH – történetének főbb csomópontjait, mégis helyesebb inkább azt mondani, hogy működésének egy-egy időszakát, illetve ténykedési körét villantják fel az írások.

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 1000.-

TREZOR 1.

A Történeti Hivatal Évkönyve, 1999. Bp. 1999. 312 old. Szerk.: Gyarmati György

A Történeti Hivatal első évkönyvének írásai egyfelől abba engednek bepillantást, hogy milyen típusú iratokat őriz a Hivatal az egykori politikai rendőrség tevékenységéről. Másfelől azon kutatások első eredményei olvashatóak, melyek az egykori Államvédelmi Hatóság, illetve a későbbi III/III-as csoportfőnökség működéséről, az ún. pártállami korszak hatalmi rendszerében elfoglalt helyéről tudósítanak.

A kiadvány megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán
ára: 1000.-

^ föl