Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

Cseh Gergő Bendegúz
A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata
(1945–1990)

A második világháború végeztével az Ideiglenes Nemzeti Kormány döntése értelmében a Belügyminisztérium, az államrendőrség és azon belül az állambiztonsági szervek is új keretekben szerveződtek újjá.

Már 1945–ben is felmerült a gondolat, hogy az állambiztonsági szervek teljesen önálló főhatóságként működjenek, ekkor azonban még a belügyminiszteri felügyelet és az államrendőrségbe integrált szervezeti keretek mellett döntött a Kormány. A 6471/1945 BM eln.sz. utasítás értelmében a Belügyminisztérium IV. Közrendészeti Főosztályán belül létrehozott Rendőrségi alosztály feladatkörébe kerültek az államrendőrség ügyei.

Az 1945. május 10-én megjelent 1690/1945. M.E. sz. kormányrendelet intézkedett a csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség megszervezéséről. E rendelet értelmében a Belügyminiszter felügyelete alatt létrehozott államrendőrség feladatkörébe tartozott a közbiztonság, az államrendészet (politikai rendészet), a rendőri büntetőbíráskodás, a volt csendőri teendők ellátása, valamint a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek intézése. A jogszabály értelmében a Budapesti és Vidéki Főkapitányság alá rendelt vármegyei és városi főkapitányságokon, valamint a városi és járási kapitányságokon belül is alakult bűnügyi, politikai, rendőrbírói és igazgatásrendészeti osztály. Már az Ideiglenes Nemzeti Kormány debreceni működése idején megszerveződött az államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya, mely még a kormányzat Budapestre költözése előtt berendezte székhelyét az Andrássy út 60. szám alatt. Az egységes állambiztonsági szervezet kialakítása egyszerre két vonalon kezdődött meg 1945-ben, hiszen a Budapesti Rendőrfőkapitányság keretében is létrejött eddigre már a Politikai Rendészeti Osztály Péter Gábor vezetésével, mely szintén a hírhedt Andrássy úti épületben működött. A későbbiekben a két rivális szervezet közül a Tömpe András vezette, az Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya néven működött szervezetet feloszlatták, vezetője a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának irányítását vette át. Az egységes, központi állambiztonsági szerv végül a Péter Gábor irányította Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályából alakult ki. Formálisan az 533.900/1946. BM. sz. rendelet önállósította a budapesti politikai rendőrséget a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) néven 1946 októberében. A rendelet értelmében az új állambiztonsági szerv irányítását, felügyeletét és ellenőrzését a belügyminiszter immár közvetlenül gyakorolta. (Az új egységes szervezetbe olvasztották be a korábbi Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályát.)

Az 1946 decemberében megjelent 535.059/1946. BM sz. rendelet szabályozta az államvédelmi osztály szervezetét, feladatát és ügykörét. Ez alapján az Államvédelmi Osztály feladatkörébe tartozott egyebek mellett

a demokratikus államrend és közbiztonság védelméről szóló 1946. évi VII. tc-be ütköző cselekmények nyomozása és feljelentése,
a népbíráskodásról szóló és az 1945. évi VII. tc-be iktatott bűncselekmények nyomozása és feljelentése,
egyesületek keletkezésének és működésének figyelemmel kísérése,
politikai vonatkozású röpiratok szerzőinek és terjesztőinek nyomozása és bejelentése,
bejelentett és tudomásul vett gyűlések lefolyásának megfigyelése,
államrendészeti vonatkozású bel- és külföldi adatok gyűjtése és nyilvántartása,
javaslattétel az illetékes rendőrhatóság vezetője számára az állambiztonság vagy közbiztonság szempontjából káros személyek kitiltására, internálására,
titkos rádióállomások felderítése,
eljárni mindazokban az államrendészeti ügyekben, melyek a Budapesti Főkapitányság, illetve a kapitányság vezetője részére nem voltak fenntartva.

A budapesti székhelyű ÁVO alárendeltségében Államvédelmi osztályokat hoztak létre minden vármegye székhelyén működő kapitányságon, valamint egyes nagyobb forgalmú más kapitányságok mellett is. A kiemelkedő jelentőségű helyeken az osztályok mellett államvédelmi előadók, illetve államvédelmi megfigyelők működtek. A vármegyei és városi államvédelmi osztályok és előadók az illetékes I. fokú rendőrhatóságtól függetlenül működtek, dolgozói szolgálatilag nem a rendőrhatóság, hanem az ÁVO vezetőjének voltak alárendelve.

Az ÁVO központi szervezetének keretében 16 alosztály működött, melyek közül legfontosabbak:

Szervezeti egység	Feladat
I. alosztály	- hírszerzés és elhárítás a politikai pártokkal, illegális szervezetekkel szemben
II. alosztály	- külföldi hírszerzés és elhárítás - a magyar emigráció figyelése
III. alosztály	- egyházakkal szembeni hírszerzés és elhárítás
VII. alosztály	- üzemi szabotázs elhárítása - hírszerzés az egyházi szervezetekben és társadalmi egyesületekben
VIII. alosztály	- nyílt nyomozások lefolytatása az ÁVO népügyészség mellett működő kirendeltségével együtt
IX. alosztály	- technikai eszközök biztosítása - levél-, távirat-, telefonellenőrzés - rádió felderítés és elhárítás - fényképezés, rejtjelezés, helyszínelés
X. alosztály	- nyilvántartás
XII. alosztály	- levélellenőrzés
XIII. alosztály	- környezettanulmányok készítése, figyelés

Külön csoportok foglalkoztak ezen kívül az ÁVO-n a nemzetközi vonatok figyelésével, az ausztriai, németországi és olaszországi magyar emigráció bomlasztásával, illetve a nyugati határterület szűrőhálózatának működtetésével is.

A szervezet önállósodásának döntő lépése volt az 1948. szeptember 10–i hatállyal – Kádár János belügyminiszterré történt kinevezése után egy hónappal – életbe lépett 288.009/1948. BM. sz. rendelet. Ez alapján – immár Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága néven – közvetlenül a belügyminisztérium alá rendelték a jelentősen kiszélesített hatáskörű állambiztonsági szervet. Az Államrendőrségtől ily módon anyagilag is függetlenített ÁVH hatáskörébe kerültek az Államrendőrség határrendészeti, folyamrendészeti és légiközlekedési rendészeti hatóságai, a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH), valamint az útlevelek kiállításának joga az ország egész területén. Tovább szélesedett az új állambiztonsági szerv hatásköre a 288.010/1948. BM. sz. rendelet kiadásával, hiszen ez alapján az ÁVH vezetője már az állam érdekei szempontjából aggályos személyek kitiltásának, rendőrhatósági felügyelet és őrizet alá helyezésének elrendelésében elsőfokú hatósági jogkört is gyakorolhatott. Két hónappal később, a 288.276/1948. BM. sz. rendelet értelmében pedig a rendőrhatósági felügyelet és őrizet alá helyezési ügyekben már a felülvizsgálati eljárásokat is a BM ÁVH végezte.

A Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága 1948-ban a következő főbb szervezeti egységekre tagolódott:

Szervezeti egység	Feladat
„A” ügyosztály	- szervezés
	- határ-, folyam- és légirendészet
	- Főorvosi Hivatal működtetése
„B” ügyosztály	- belföldi ügyek
	- külföldi elhárítás
	- határon túli hírszerzés
	- megfigyelés, operatív akciók
	- KEOKH
	- Központi Operatív Nyilvántartó működtetése
„C” ügyosztály	- nyílt nyomozati feladatok
	- államrendészet
	- nyilvántartás
	- útlevél alosztály
„D” ügyosztály	- üzemi ügyek
	- tömeghálózati feladatok
	- technikai részleg
	- információs részleg
	- vidéki ügyek
"E" ügyosztály	- biztonsági ügyek
	- őrségi és karhatalmi ügyek
"F" ügyosztály	- Ellátó Hivatal működtetése
	- gazdasági és műszaki ügyek, épületkezelés.

A központi szervezeten kívül 1948-ban a BM ÁVH nyolc vidéki osztályt működtetett (Székesfehérvár, Szombathely, Pécs, Szeged, Szolnok, Miskolci, Debrecen, illetve a Budakörnyéki Osztály), melyek több – kettő és kilenc közötti számú – kirendeltséget irányítottak. Legnagyobb létszámmal (185 fő) és legtöbb kirendeltséggel (9) a Szombathelyi Osztály működött (illetékességi területe Vas, Zala, Sopron és Győr-Moson vármegyék voltak), legkisebb pedig a 77 fős, 2 kirendeltséget irányító Szolnoki Osztály volt (Jásznagykun-Szolnok és Békés megye). Minden vidéki osztály egy, általában 130 fő körüli létszámú karhatalmi század felett rendelkezett.

1945. és 1949. vége között külön szervezetben működött a katonai biztonsági szolgálat Magyarországon. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945 tavaszán engedélyezte a HM keretében katonapolitikai hírszerző osztály létrehozását, mely Pálffy György vezérkari százados vezetésével 1945 áprilisában kezdte meg működését Budapesten. A HM Katonapolitikai Osztályát 1947 januárjában csoportfőnökséggé szervezték át 4 osztállyal, melyből 1948 márciusára már 7 osztály lett (Törzsosztály, Elhárító Osztály, Katonai Osztály, Rádiófelderítő Osztály, Hírszerző Osztály, Nyilvántartó Osztály, Káderosztály). 1949. február 1-jével tovább nőtt a katonai elhárítás súlya a HM-ben: a most már főcsoportfőnökséggé átszervezett részlegen belül négy csoportfőnökség és három önálló osztály alakult: Elhárító Csoportfőnökség, Katonai Csoportfőnökség, Rádiófelderítő Csoportfőnökség, Hírszerző Csoportfőnökség illetve Káderosztály, Támadó Elhárító Osztály, Törzsosztály. A katonai elhárítás önálló szervezeti működésének az Államvédelmi Hatóság 1949. decemberi felállítása vetett véget.

Az 1949. december 28-án megjelent 4353/1949. MT. sz. rendelet megszüntette a BM Államvédelmi Hatóságát, s egyúttal a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt – ily módon már a Belügyminisztériumtól is függetlenített – Államvédelmi Hatóságot hozott létre. Az új főhatóság egyesítette a korábbi BM ÁVH-t, a HM Katonapolitikai Főcsoportfőnökséget valamint a Honvéd Határőrséget. Az átszervezések után, 1950-ben az Államvédelmi Hatóság a következő szervezeti keretek között működött:

Szervezeti egység	Feladat
I. Főosztály (hálózati)	- a belső reakció elhárítása - kémelhárítás - szabotázselhárítás - hírszerzés - útlevél ügyintézés - külföldiek ellenőrzése
II. Főosztály (katonai elhárítás)	- katonai kémelhárítás - a Néphadsereg, Határőrség, Belső Karhatalom, Rendőrség személyi állományának védelme - a Néphadseregből politikai okok miatt elbocsátott tisztek operatív ellenőrzése
III. Főosztály (operatív technika)	- figyelés és környezettanulmány készítése - levélellenőrzés - telefon- és rádiólehallgatás - rádiófelderítés - operatív technikai és nyilvántartási feladatok
IV. Főosztály (határőrség, belső karhatalom)	- határőrizeti és karhatalmi feladatok ellátása
V. Főosztály (személyzeti)	- személyzeti feladatok ellátása - tanintézetek irányítása
VI. Főosztály (jogi, börtönügyi)	- vizsgálati feladatok ellátása - az ÁVH-hoz tartozó büntetőintézetek, munkatáborok, internálótáborok vezetése - hálózati operatív munka az elítéltek, letartóztatottak és internáltak között
VII. Főosztály (gazdasági)	- gazdasági, pénzügyi ellátó tevékenység - építésügy - gépjárművek kezelése - egészségügyi feladatok ellátása.
Vizsgálati Osztály
Környezettanulmányozó, figyelő Osztály
Operatív Nyilvántartó
Levélellenőrzés
Titkárság
Párt- és Kormányőrség
Futáralosztály
Információs Osztály
Vidéki Osztály

1951-ben az ÁVH vidéki szervezetét a magyar megyerendszerhez igazították, ezzel megszűnt a korábbi nyolc vidéki Államvédelmi Osztály, és egyúttal létrejött a budapesti és 19 megyei osztály.

További szervezeti módosítások történtek 1951-ben az ÁVH-n belül: a hírszerzés önálló, VIII. főosztállyá szerveződött, az operatív főosztályból kiválva önálló osztállyá alakult az operatív technikai részleg, valamint létrejött egy önálló ellenőrzési osztály is. A következő évben új részleget hoztak létre a belső karhatalom csapatainak irányítására IX. Főosztály néven.

Jelentős változás következett be az állambiztonsági szervek szervezetében az 1953. júniusi KV ülés nyomán. Az ÁVH és a BM összevonásával létrejött egységes Belügyminisztérium látta el ezután az államvédelmi, határőrizeti, karhatalmi, rendőri, büntetésvégrehajtási, légoltalmi és tűzoltósági feladatokat, míg a régi BM közigazgatási feladatait a Minisztertanács vette át. Ezt követően a Belügyminisztériumban az állambiztonsági szervek a következő keretek között működtek 1956-ig:

Szervezeti egység	Feladat
I. osztály	kémelhárítás
II. osztály	hírszerzés
III. osztály	katonai elhárítás
IV. osztály	belső reakció elhárítása
V. osztály	ipari szabotázs elhárítása
VI. osztály	mezőgazdasági elhárítás
VII. osztály	közlekedési és híradás-elhárítás
VIII. osztály	környezettanulmány, figyelés
IX. osztály	operatív technika, rádióelhárítás
X. osztály	operatív nyilvántartás
XI. osztály	államtitok védelme
XII. osztály	levélellenőrzés
XIII. osztály	kormányőrség
XV. osztály	rejtjelközpont (1955-től önálló osztály).

A BM és az Államvédelmi Hatóság összevonása nem csak a központi szervezetre vonatkozott, hanem érintette a megyei és fővárosi részlegeket is, ahol ezután egységes belügyi főosztályok látták el az államvédelmi, rendőri, büntetésvégrehajtási, légoltalmi és tűzoltósági feladatokat.

Az Államvédelmi Hatóság megszűntetéséről nem rendelkezett nyilvános jogszabály. Az 1956-os forradalom egyik fő követelésének Nagy Imre miniszterelnök 1956. október 28-i rádióbeszédében tett eleget, amikor bejelentette: a kormány a rend helyreállítása után feloszlatja az államvédelmi hatóságot.

Az 1956. december 30-án életbe lépett 1956. évi 35. sz. tvr. a Belügyminisztérium államvédelmi szerveinek megszűnése következtében az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Itt a következő felállásban működtek a központi politikai nyomozó szervek 1962-ig:

Szervezeti egység	Feladat
II./1. osztály	katonai elhárítás
II./2. osztály	kémelhárítás
II./3. osztály	hírszerzés
II./4. osztály	közlekedési elhárítás
II./5. osztály	belső reakció elhárítása
II./6. osztály	szabotázs elhárítás
II./7. osztály	mezőgazdasági elhárítás
II./8. osztály	vizsgálati feladatok
II./9. osztály	környezettanulmány-készítés, figyelés
II./10. osztály	operatív technika alkalmazása
II./11. osztály	operatív nyilvántartás
II./12. osztály	rejtjelközpont
II./13. osztály	levélellenőrzés
II./16. osztály	rádiófelderítés
KEOKH és Útlevél Osztály

1962-ben az MSzMP KB Politikai Bizottságának határozata nyomán alakították ki a Belügyminisztériumban a magyar állambiztonsági szervezetnek azt a formáját, mely kisebb-nagyobb módosításokkal egészen a rendszerváltozásig működött.

Az átszervezés célja – egy 1963-as belügyi jelentés szerint – a korábbi ún. „totális elhárítás” szervezeti maradványainak felszámolása volt, a minisztérium szervezetét igyekeztek a megváltozott bel- és külpolitikai viszonyokhoz alakítani. Ennek során a hírszerző és kémelhárító munkára komolyabb energiákat fordítottak, hiszen a Magyarország nemzetközi kapcsolataiban bekövetkezett változások, a mérsékelt nyugati nyitás egyrészt nagyobb lehetőségeket nyújtott a magyar hírszerzés számára, másrészt a nyugati hírszerzés felerősödése is várható volt. A belső reakció elhárításával foglalkozó területen inkább csak bizonyos szervezeti egységek koncentrációját jelentette az 1962-es átalakítás. Nem csak szervezetileg alakult át a Belügyminisztérium állambiztonsági részlege 1962-ben, de a csoportfőnöki és osztályvezetői posztokra is szinte kivétel nélkül új, vagy rövid ideje hivatalban lévő vezetők kerültek a korábban említett belügyi jelentés szerint.

A Belügyminisztérium átszervezése során a korábbi főosztályi tagolódást felváltotta a főcsoportfőnökségek és csoportfőnökségek rendszere. Ebben a szervezetben az III. főcsoportfőnökség látta el a különböző állambiztonsági feladatokat: a hírszerzést, kémelhárítást, a belső reakció elhárítását, a katonai elhárítást, az útlevelek ügyintézését, valamint a fentiek ellátásához szükséges különböző technikai és operatív teendőket. Az állambiztonsági főcsoportfőnököt, Galambos József miniszterhelyettest 1962. augusztus 18-i hatállyal nevezte ki a belügyminiszter. Az állambiztonsági főcsoportfőnökség feladatait, eszközeit és szervezeti felépítését részletesen szabályozta az átszervezések után kiadott új ügyrend. Ez alapján a főcsoportfőnökség közvetlenül a belügyminiszterhez tartozott, irányítását a főcsoportfőnök (állambiztonsági miniszterhelyettes) végezte. A szervezeti egységen belül 5 csoportfőnökség és 6 önálló osztály jött létre, az előbbieket csoportfőnökök, utóbbiakat közvetlenül a főcsoportfőnök irányította. A központi szervezet mellett a főcsoportfőnökség megyei szerveiként funkcionáltak a megyei rendőr-főkapitányságok politikai osztályai.

A BM III. Főcsoportfőnökségének szervezete és főbb feladatai 1963. után a következők voltak:

Szervezeti egység	Feladat
III./I. Hírszerző Csoportfőnökség	- információk szerzése a kapitalista országok külpolitikai, gazdasági, tudományos, valamint katonai terveiről és eredményeiről; - az ellenséges hírszerző szervek objektumainak, fedőszerveinek, terveinek és módszereinek felderítése; - a lojális magyar emigráció támogatása, az ellenséges emigráns szervezetek bomlasztása;
III./II. Kémelhárító Csoportfőnökség	- a nyugati hírszerző szervek rezidenturáinak és ügynökeinek felderítése, tevékenységük elhárítása; - a Magyarországra utazó külföldi állampolgárok ellenőrzése és vízummal való ellátása a KEOKH-on keresztül;
III./III. Belső reakció és Szabotázselhárító Csoportfőnökség	- a Magyar Népköztársaság állami, gazdasági, társadalmi rendjének megdöntésére vagy gyengítésére törő elemek tevékenységének felderítése és megszakítása; - a politikai bűncselekmények elkövetésének megakadályozása; - az ellenséges csoportok bomlasztása, elszigetelése; - az ipar, közlekedés, mezőgazdaság, tudományos kutatások terén a kártevő tevékenység felderítése és elhárítása; - a párt és a kormány vezetőinek operatív védelme; - az államtitok és a szolgálati titok védelmének megszervezése a népgazdaság fontosabb területein ;
III./IV. Katonai Elhárító Csoportfőnökség	- az elhárító munka szervezése a Honvédelmi Minisztérium, a Határőrség és a Belső Karhatalom szerveinél; - a fegyveres erők között működő ellenséges tevékenység felderítése és elhárítása; - a szökések és hazaárulások megelőzése, illetve üldözése; - a fegyveres alakulatok titokvédelmének biztosítása;
III./V. Operatív Technikai Csoportfőnökség	- az operatív szervek munkájának segítése technikai eszközökkel; - az operatív technikai eszközök terén kutatások, fejlesztés és gyártás folytatása; -rádióelhárítás, rádiólehallgatás, rejtjelfejtés (az Országos Rejtjel Központ funkciójának ellátása); - figyelés végrehajtása és környezettanulmányok készítése az operatív szervek igényei alapján; - postai küldemények ellenőrzése;
III./1. Vizsgálati osztály	- országos hatáskörrel vizsgálat folytatása az államellenes, béke- és emberiség ellenes, a társadalmi tulajdon elleni valamint a katonai bűntettekben; - börtönelhárítás a politikai foglyok körében; - jogi szakvélemények adása a főcsoportfőnökség más szervezeti egységei számára;
III./2. Operatív Nyilvántartó Osztály	- mindazon személyeknek és anyagaiknak a nyilvántartása, akikkel a főcsoportfőnökség szervei foglalkoznak; -a népi demokráciával szembenálló veszélyes ellenséges személyek külön nyilvántartásának vezetése; - a főcsoportfőnökség által beszervezett ügynököknek és azok kapcsolatainak, valamint a konspirált és találkozási lakások nyilvántartásának vezetése; - a főcsoportfőnökség fontos és bizalmas iratainak őrzése;
III./3. Útlevél Osztály	- magyar állampolgárok hivatalos és magán jellegű útlevélügyeinek intézése; - magyar állampolgárok kivándorlási, illetve hazatelepülési kérelmeinek elbírálása;
III./4. Tájékoztató, Értékelő, Nemzetközi Kapcsolatok Osztály	- rendszeres tájékoztatók készítése a párt, a kormány és a BM vezetői részére a külső és belső ellenséges tevékenységről, valamint a rendkívüli eseményekről; - a külső és belső ellenséges tevékenység irányának, módszereinek, taktikájának, valamint az elhárító munkának az elemzése; - a baráti országok állambiztonsági szerveivel való kapcsolattartás biztosítása;
III./5. Felügyeleti Osztály	- a megyei politikai osztályok ellenőrzése, felügyelete;
III./6. Személyzeti Osztály	- a párt káderpolitikai irányelveinek érvényre juttatása a főcsoportfőnökségen (előterjesztés kinevezésekre, vezetői megbízásokra, leváltásokra, áthelyezésekre, kitüntetésekre, nyugadíjazásokra stb.);

A megyei illetve a budapesti rendőr-főkapitányságok politikai osztályai saját illetékességi területükön végezték el mindazokat a feladatokat, melyeket a központi állambiztonsági szervek országosan. A nagyobb jelentőségű vagy több megyére kiterjedő ügyeket a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének központi szervezeti egységei intézték.

Az 1962-ben létrejött állambiztonsági szervezetben a belügyminiszter fenntartotta magának a fontosabb akciók jóváhagyásának jogát: csak engedélyével lehetett nemzetközi problémákat felvető operatív akciót kezdeményezni, külföldi diplomatákat beszervezni, az emigráns szervezetekben bomlasztó vagy kompromittáló tevékenységet folytatni, közismert személyiségeket vagy külföldi állampolgárokat őrizetbe venni, illetve komolyabb szervezeti változtatásokat végrehajtani a főcsoportfőnökségen.

A III. főcsoportfőnökség 1962 végén keletkezett ügyrendje meghatározza az állambiztonsági szervek által alkalmazható titkos eszközök körét is: ez alapján a szervezet folytathatott titkos megfigyelést és környezettanulmányozást, telefon-, lakás- és hivatali lehallgatást, titkos házkutatást, ellenőrizhette a különböző postai küldeményeket. (Külön kiemelte viszont a belügyminiszteri parancs a párt és vezető kormányszervek levelezése ellenőrzésének tilalmát.)

Bár a BM III. főcsoportfőnöksége lényegében a fent ismertetett keretek között látta el az állambiztonsági feladatokat egészen a rendszerváltozásig, a szervezeti egységen belül kisebb módosulások több ízben történtek. 1967-ben új ügyrendet adott ki a belügyminiszter a főcsoportfőnökség részére. Ez alapján a csoportfőnökségek feladatai és szervezeti beosztásai lényegileg nem változtak, több ponton módosult viszont az önálló osztályok rendszere. A korábbi III./4. osztály ezután Elemző-értékelő Osztály néven működött tovább, hatásköréből kikerültek a nemzetközi állambiztonsági tapasztalatcsere feladatai. Önállósult a postai küldemények ellenőrzése: a III./V. Főcsoportfőnökség korábbi 1. osztálya 1967 után a III./5. „K”-ellenőrzési Osztály néven végezte munkáját. Hasonló módon önállósult a környezettanulmányokat készítő és figyelő csoport III./6. Figyelő, Környezettanulmányozó Osztály néven, illetve a lehallgatásért felelős egység III./7. Operatív Technikai Lehallgató Osztályként. Új szervezeti egységet is létrehoztak ennek az átszervezésnek a során: az Operatív Hír- és Akcióközpont (OHK) intézte a főcsoportfőnökség hírközlési ügyeit és a fontosabb operatív akciók során ellátta a hírösszeköttetési és koordinálási funkciókat.

1971-ben a Belügyminisztériumban létrehozták az egységes Nyilvántartó Központot a korábbi III./2. (Operatív Nyilvántartó) Osztály, II./I-5 (Bűnügyi Nyilvántartó) Osztály, II./II-2 (Lakcímnyilvántartó) Osztály, II./III-3 (Gépjármű és Gépjárművezető Nyilvántartó) Alosztály összevonásával. Ezzel az állambiztonsági operatív nyilvántartás felügyelete kikerült az állambiztonsági miniszterhelyettes (a III. főcsoportfőnök) irányítása alól, majd a későbbiekben – egy 1977–es újabb átszervezés után - a belügyi államtitkár felügyelte Adatfeldolgozó csoportfőnökség keretében végezte munkáját.

A III./I., III./II., III./III. és a III./IV. csoportfőnökségeken belül a kezdetektől különböző osztályok működtek, ezek elnevezéséről és feladatairól azonban először a főcsoportfőnökség 1972-ben kiadott új ügyrendje alapján kaphatunk átfogó képet. Ekkor már a fentebb említett szervezeti egységek kiválásával a főcsoportfőnökség önálló osztályainak rendszere is átalakult. 1972-től a BM III. Főcsoportfőnöksége a következő szervezeti egységekkel és – vázlatosan jelzett - feladatkörökkel működött.

Önálló szervezeti egység	>Osztály	Feladatkör
III/I. Hírszerző Csf-ség	III/I-1. Osztály	- hírszerzés az USA és nemzetközi szervezetek ellen
	III/I-2. Osztály	- külföldi elhárítás
	III/I-3. Osztály	- hírszerzés az NSZK ellen
	III/I-4. Osztály	- hírszerzés a Vatikán, Izrael, egyházi emigráció ellen
	III/I-5. Osztály	- tudományos-műszaki hírszerzés
	III/I-6. Osztály	- tájékoztatás, értékelés, elemzés
	III/I-7. Osztály	- hírszerzés és bomlasztás az emigráns szervezetekben - aktív intézkedések
	III/I-8. Osztály	- illegális rezidentúrák és hírszerzők foglalkoztatása
	III/I-9. Osztály	- dokumentációk, okmányok készítése
	III/I-10. Osztály	- személyi ügyek, kiképzés, módszertan
	III/I-11. Osztály	- hírszerzés harmadik országokban és hazai bázison
	III/I-12. Osztály	- összeköttetési, nyilvántartási, pénzügyi stb. feladatok
	III/I-13. Osztály	- rejtjelfejtés, rejtjelezés, Országos Rejtjelközpont
	III/I-X. Önálló Alosztály	- operatív összeköttetés szervezése
	III/I-Y. Önálló Alosztály	- külképviseletek, hírszerző rezidentúrák biztonságtechnikai védelme
III/II. Kémelhárító Csf-ség	III/II-1. Osztály	- elhárítás az USA és egyes latin-amerikai országok hírszerzésével szemben
	III/II-2. Osztály	- elhárítás az NSZK és Ausztria hírszerzésével szemben
	III/II-3. Osztály	- elhárítás a többi európai NATO-ország és semleges államok hírszerzésével szemben
	III/II-4. Osztály	- elhárítás a közel- és távol-keleti államokkal szemben, magyarországi ösztöndíjasok között
	III/II-5. Osztály	- határon túli operatív intézkedések
	III/II-6. Osztály	- hadiipar, közlekedés, hírközlés, minisztériumok és főhatóságok preventív védelme
	III/II-7. Osztály	- elhárítás a nemzetközi együttműködési területeken
	III/II-8. Osztály	- elhárítás az idegenforgalom terén
		- elhárítás az amnesztiával hazatértek között
	III/II-9. Osztály	- elemzés, értékelés, tájékoztatás
	III/II-10. Osztály	- nemzetközi együttműködés
		- elhárítás harmadik országban
	III/II-11. Osztály	- hírösszeköttetés, operatív nyilvántartás, ellátmány
III/III. Belső Reakció Elhárító Csf-ség	III/III-1. Osztály	- elhárítás az egyházakban, szektákban, volt szerzetesek között - elhárítás nemzetközi egyházi szerveknél és emigráns szervezetekben (a III/I Csf-séggel együtt)
	III/III-2. Osztály	- elhárítás az ifjúság körében (egyetemek, főiskolák, ifjúsági klubok, galerik stb.)
	III/III-3. Osztály	- a társadalomra veszélyes ún. „F-dossziés” személyek, volt politikai foglyok, röpcédulázók, falfirkálók stb. tevékenységének ellenőrzése, nyilvántartása, elhárítása
	III/III-4. Osztály	- elhárítás a kulturális területen
	III/III-A Önálló Alosztály	- a párt és a kormány vezetőinek operatív védelme
	III/III-B Önálló Alosztály	- elemzés, értékelés, tájékoztatás
III/IV. Katonai Elhárító Csf-ség	III/IV-1. Osztály	- elhárítás a MN Vezérkara központi szervei és alárendelt alakulatai terén - elhárítás a minisztériumok katonai vonatkozású területein
	III/IV-2. Osztály	- elhárítás a HM központi szerveinek, fegyvernemi főnökségeinek és az ezeknek alárendelt intézmények és csapatok területén
	III/IV-3. Osztály	- elhárítás az 5. Hadsereg területén
	III/IV-4. Osztály	- elhárítás a légvédelem területén
	III/IV-5. Osztály	- elhárítás a 3. Hadtest területén
	III/IV-6. Osztály	- elhárítás a hátországi parancsnokság területén
	III/IV-7. Osztály	- elhárítás a Határőrség területén
	Értékelő, Elemző, Adatfeldolgozó és Propagandaosztály	- operatív nyilvántartás, értékelés, tervezés
	Önálló Koordinációs, Feldolgozó és Ellenőrző Alosztály	- szökött katonák és polgári alkalmazottak körözése - központi ellenőrzések tervezése és végrehajtása
	Önálló Hadszíntér Előkészítő Alosztály	- hírszerzés a Magyar Néphadsereg várható alkalmazási területein
	Önálló Szervezési, Mozgósítási és Híradó Alosztály	- a katonai elhárítás felkészítése harckészültség esetére
III./V. Operatív Technikai Csf-ség	III/V-1. Osztály	- lehallgató eszközök beépítése, kiemelése, üzemeltetése - zártechnikai munkálatok - fényképészet, fotótechnika
	III/V-2. Osztály	- vegyészet, nyomdatechnika - okmánykészítés - fotóeszközök fejlesztése, kutatása
	III/V-3. Osztály	- operatív-technikai eszközök javítása, karbantartása, üzemeltetése
	Értékelő, Elemző, Ellenőrző Alosztály	- a fcsf-ség munkájának tervezése, ellenőrzése
	Önálló Írásszakértői Csoport	- írásszakértői vizsgálatok végrehajtása - igazságügyi szakértői vélemények készítése
	Gazdasági Alosztály	- a csf-ség pénzügyi, költségvetési kérdéseinek intézése
III/1. Vizsgálati Osztály	III/1-A. Alosztály	- vizsgálatok folytatása kémelhárítási ügyekben
	III/1-B. Alosztály	- vizsgálatok folytatása belső reakció elhárítási ügyekben
	III/1-C. Alosztály	- vizsgálatok folytatása katonai ügyekben
	III/1-D. Alosztály	- értékelés, elemzés, nyilvántartás
	III/1-E. Alosztály	- jogi véleményadás és állásfoglalás
	III/1-F. Alosztály	- börtönelhárítás, fogdaügynöki hálózat működtetése
	III/1-G. Alosztály	- őrszolgálat
	Anyagi, Pénzügyi Csoport	- költségvet, pénzügyek - a fogvatartottak értékeinek és a bűnjeleknek a kezelése
III/2. Operatív Figyelő és Környezettanulmányozó Osztály	III/2-A. Alosztály	- ellenséges tevékenységgel gyanúsított személyek figyelése elsősorban az USA elhárítás vonalán
	III/2-B. Alosztály	- ellenséges tevékenységgel gyanúsított személyek figyelése elsősorban az NSZK elhárítás vonalán
	III/2-C. Alosztály	- ellenséges tevékenységgel gyanúsított személyek figyelése a belső reakció elhárításának vonalán
	III/2-D. Alosztály	- ellenséges tevékenységgel gyanúsított személyek figyelése a NATO tagállamok és más kapitalista államok diplomatái között
	III/2-E. Alosztály	- konspirált környezettanulmányok készítése
	III/2-F. Alosztály	- külképviselketek épületeinek védelme illetve operatív figyelése
	III/2-G. Alosztály	- a figyelést és környezettanulmányozást elősegítő technikai és álcázó eszközök biztosítása
	III/2-H. Alosztály	- elemzés, értékelés, nyilvántartás
	III/2. Gépjármű Csoport és Garázs	- a figyeléshez használt gépkocsik szerelése, álcázása
	III/2. Gazdasági Csoport	- pénzügyi, költségvetzési kérdések
III./3. „K” ellenőrzési Osztály	III/3-A. Alosztály	- postai küldemények ellenőrzése, az ellenséges anyagok terjesztőinek felkutatása
	III/3-B. Alosztály	- disszidens táborokba irányuló ill. onnan érkező postaforgalom ellenőrzése - azonosítás, adatellenőrzés
	III/3-C. Alosztály	- postai küldemények bontása, visszazárása, fotózás, technikai feladatok, kémiai és fizikai vizsgálatok
	III/3-D. Alosztály	- a szorosan figyeltetett személyek küldeményeinek ellenőrzése, másolása - a kapitalista országok Budapesten működő képviseletei postaforgalmának ellenőrzése
	III/3-E. Alosztály	- elemzés, értékelés, koordinálás
	III/3-F. Alosztály	- az ellenőrzött személyek és szervezetek küldeményeinek ellenőrzése és kiemelése a postai intézményekben
III./4. „X” ellenőrzési Osztály	III/4-A. Alosztály	- tájékoztatás, továbbképzés, instruktori feladatok a megyei szervek 3/a és 3/e rendszabályai felett
	III/4-B. Alosztály	- idegen nyelvű, telefon- vagy lakáslehallgatás során szerzett anyagok feldolgozása, fordítása
	III/4-C. Alosztály	- a telefon- vagy szobalehallgatás során keletkezett magyar nyelvű anyagok feldolgozása
	III/4-D. Alosztály	- magyar nyelvű anyagok feldolgozása
	III/4-E. Önálló Csoport	- a feldolgozó alosztályok kérése alapján telefon- és lakáslehallgatási vonalak figyelése, rögzítése
III./5. Rádióelhárítási Osztály	III/5-A. Alosztály	- ellenséges hírszerző szervek rádióközpontjainak és rádiós ügynökeinek felderítése
	III/5-B. Alosztály	- értékelés, iránymérés, nyilvántartás
	III/5-C. Alosztály	- a Magyarországra behatolt rádiós ügynökök és rádióállomások elhárítása
	III/5-D. Alosztály	- a kapitalista országok rejtjeles rádió- és telexforgalmának lehallgatása
	III/5-E. Alosztály	- a rdiólehallgatás technikai eszközeinek biztosítása
III./6. Személyzeti Osztály	Személyzeti Alosztály	- személyzeti kérdések intézése
	Kutató Csoport	- az állambiztonsági szervek személyi állományának utánpótlása

A Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének szervezete újabb módosuláson ment keresztül 1979-ben, ez azonban szintén nem érintette a csoportfőnökségek elnevezését vagy alapvető feladatait. Az önálló osztályok azonban – csakúgy, mint az 1967-es átszervezést követően – némiképp más rendben folytatták tevékenységüket. A korábbi III./4. „X” ellenőrzési Osztály neve Operatív-Technikai Ellenőrző és Információt Feldolgozó Osztályra változott, az új ügyrend által megszabott feladatok azonban arra engednek következtetni, hogy ebben az esetben lényegében csak a szervezeti egység neve változott, funkciói nem vagy csak alig. Önállósult viszont a korábban a III/I-13. Osztály keretében működött Országos Rejtjel Központ (III./7. Osztály), és új szervezeti egységként kezdte meg működését a III./6. Operatív Rövidhullámú Rádiószolgálati Osztály.

Az állambiztonsági főcsoportfőnökség belső reakció elhárításával foglalkozó részlegének, a III. csoportfőnökségnek a szervezete a rendszerváltást megelőző időszakra tovább differenciálódott. Egy évvel a csoportfőnökség megszűntetése előtt a korábbi négy osztály és két önálló alosztály helyett a részlegen már 7 osztály és egy önálló alosztály tevékenykedett. A III/III csoportfőnökség szervezete a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban tehát a következő volt:

Osztály	Alosztály	Feladatkör
1. (Egyházi Reakció Elhárító) Osztály	"A" alosztály	római katolikus egyházzal szembeni elhárítás
	"B" alosztály	római katolikus egyházi vezetéssel és intézményekkel szembeni elhárítás
	"C" alosztály	protestáns és más egyházakkal illetve szektákkal szembeni elhárítás
2. (Ifjúságvédelmi) Osztály	"A" alosztály	felsőfokú oktatási intézményekkel szembei elhárítás
	"B" alosztály	ifjúságellenes reakciós erők elhárítása
3. (Ellenséges személyeket elhárító, rendkívüli eseményeket felderítő) Osztály	"A" alosztály	"F" dossziés személyekkel és politikai elítéltekkel szembeni elhárítás
	"B" alosztály	írásos elkövetők felderítése
4. (Ellenséges ellenzék fő erőit elhárító ) Osztály	"A" alosztály	radikális ellenzékiekkel szembeni elhárítás
	"B" alosztály	szektásokkal, trockistákkal, álbaloldaliakkal szembeni elhárítás
	"C" alosztály	nemzeti ellenzékkel szembeni elhárítás
5. (Kulturális terület védelmével foglalkozó) Osztály	"A" alosztály	kiemelt objektumok védelme
	"B" alosztály	kulturális vonalak védelme
6. (Ellenséges propagandaanyag készítését és terjesztését elhárító) Osztály	"A" alosztály	akciók végrehajtása
	"B" alosztály	akciók végrehajtása
7. Osztály (Jelentőszolgálat, belső elhárítási adattár)		jelentés, nyilvántartás

A magyarországi állambiztonsági szervek működésében a következő nagy átalakítás az 1990. évi X. törvény nyomán következett be. E jogszabály az állambiztonsági feladatokat a Belügyminisztérium helyett az újonnan felállítandó nemzetbiztonsági szolgálatokra ruházta. Ezzel a BM korábbi III/III (Belső Reakció Elhárító) csoportfőnöksége jogutód nélkül megszűnt, a III. főcsoportfőnökség egyéb feladatait pedig a későbbiekben létrehozott Információs Hivatal, Nemzetbiztonsági Hivatal, Katonai Felderítő Hivatal, Katonai Biztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vette át.

^ föl