Beszélgetések a Történeti Levéltárban

Ki lehetett volna tenni a "Megtelt" táblát az ÁBTL székházának oszlopos termében megtartott rendezvényén, ám ehelyett a szervezők újabb pótszékeket hoztak, hogy minden érdeklődő beférjen Baráth Magdolna előadására. A Történelmi KávéháZ idei első eseményén - melynek címe Titkos tanácsadók volt, - a szovjet állambiztonság magyarországi embereiről beszélt a levéltár tudományos kutatója.

Bár az ún. tanácsadók jelenléte köztudottnak számít, nem túlságosan feldolgozott téma a volt Szovjetunió Magyarországra telepített állambiztonsági munkatársainak tevékenysége, szerepe. Baráth Magdolna a nemrégiben előkerült magyar és orosz levéltári dokumentumok kutatásával foglalkozva olyan kérdésekre keresi a választ, amikre hosszú ideig nemigen volt mód. Mikor jöttek, hányan voltak, milyen megbízatással érkeztek hozzánk a szovjet állambiztonság munkatársai? Mi volt a szerepük ezeknek az embereknek a koncepciós perek előkészítésében és lebonyolításában - különös tekintettel a Rajk-ügyre? Milyen módon vettek részt a KGB munkatársai az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban, hogyan segítettek a politikai rendőrség újjászervezésében, hány tanácsadó és meddig dolgozott Magyarországon a forradalom leverését követően?

Nehéz ezekre a kérdésekre ma még pontosan válaszolni, a fennmaradt adatok egyelőre töredékesek, az orosz levéltári források túlnyomó része nem kutatható. Több, mint érdekesek azonban azok az apró mozaikdarabkák, amik segítségével rekonstruálható múltunk ezen szakaszának pár momentuma. Bár a tanácsadókat eleinte minden különösebb hozzájárulás, sőt a magyar vezetés tudta nélkül helyezték el az országban, ittlétük később formalizálttá vált. A magyar kormány - hol előzetesen, hol utólag - de formálisan kérte küldésüket. Hogy mennyire  "otthonosan" viselkedtek a későbbiek során a szovjet tanácsadók nálunk, arra példa, hogy állítólag a Rajk-per kihallgatásai során egy szovjet tanácsadó (egy Bjelkin nevü munkatárs) még Péter Gábort sem engedte be, amikor ő beszélgetett Rajk Lászlóval.

Az előadást igen élénk szakmai eszmecsere követte, ennek során szó volt arról is, hogy szovjet tisztek szervezték és bonyolították le 1946 után több ezer ember "disszidálását" Ausztrián keresztül. Több volt politikus is így került Nyugatra, és sok háborút túlélő zsidó menekült Izraelbe ezen a módon. Az igen drága kimenekítésről (mely akkor több ezer forintjába került az érintetteknek) elképzelhető (de nem dokumentált tény), hogy tudott a felső vezetés itt is és Moszkvában is.

A szovjet munkatársak magyarországi szerepe és létszáma változó volt, Sztálin halála után csökkent, majd 56-ot követően megint növekedett. A hatvanas, hetvenes években aztán egyre gyérül a róluk szóló dokumentumok száma, amit az is magyaráz, hogy ekkor már csak szóban adhattak tanácsot magyar partnereiknek. A fennmaradt források szerint aztán hivatalosan 1990 februárjáig voltak nálunk szovjet tanácsadók.

Az igen sikeres Történelmi KávéháZ sorozat következő előadására 2012. február 9-én 15 órakor kerül sor az ÁBTL aulájában. Ekkor Okváth Imre előadását hallhatják az érdeklődők, melynek címe: A katonai elhárítás újjászervezése és tevékenysége a Kádár-korszak kezdeti periódusában. (FGL)

Beszélgetések a Történeti Levéltárban

A bányamérnök per

A második világháború után az ország és elsősorban az ipar újjáépítéséhez elengedhetetlenül szükség volt a hazai szénbányászat beindítása és működtetése. Ahhoz azonban, hogy az ötéves tervben meghirdetett "vas és acél országa" legyünk, nem volt elegendő szén a föld alatt és nem volt elég korszerű technikával felszerelt bánya sem.  Ha pedig a politikai érdekeknek rendelik alá a gazdaságpolitikát, szinte törvényszerűen következik be a kudarc. A gazdaság sikertelenségét aztán a politikának kell megmagyaráznia és kivizsgálnia, legfőképpen pedig bűnbakokat keresni és azokat megbüntetni.
Gerő Ernő nehézipari miniszter 1951-ben arra adott utasítást, hogy kutassák fel az erőltetett kitermelés dacára visszaeső ágazat felelőseit. A szénbányászat recessziójának okozóit a "politikailag megbízhatatlan" szakemberekben vélték fellelni.
Az egyébként félelmetes állambiztonsági gépezet sem volt azért mindenható, így az 1951-1954 között zajló úgynevezett bányamérnök-per a kor egyik félresikerült ügyévé lett. Pedig, hogy mennyire komolyan vették a vizsgálatot, azt az is bizonyítja, hogy Péter Gábor maga is részt vett kihallgatásokon, Gerő Ernő pedig személyesen adott újabb tárgyi bizonyíték gyűjtésére utasítást.
E per előéletéről, a bizalmas hálózati nyomozásról beszélt Cserényi-Zsitnyányi Ildikó, az ÁBTL kutatója a novemberi Történelmi KávéháZ rendezvényen. A bevezető előadást követően a szokásosnál is élénkebb beszélgetés alakult ki a "kávéházban". Különösen elevenné és információdússá tette az eszmecserét, hogy a vendégek között nem csak egykori szakmabéliek leszármazottai, ismerősei ültek, de az előadás témáját képező persorozat egyes szereplőit személyesen ismerő aktív bányamérnök is. A történeti és bányászati szakismeretek ötvöződése ily módon igazán értékes nyersanyagokkal gazdagította a levéltárosok, történészek, mérnökök, és laikus érdeklődők ismereteit.
A Történelmi KávéháZ ezzel zárta 2011-es programját, januárban Baráth Magdolna előadásával kezdődik a következő évad.

Könyvbemutató az ÁBTL székházban

A Rákosi-korszak
Megjelent Gyarmati Györgynek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatójának A Rákosi-korszak című könyve, amelyet nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen mutattak be a levéltár Eötvös utcai székházában. A sajtó és a nagyközönség mellett nagyszámban megjelentek a történész szakma ismert képviselői is, akiknek Romsics Ignác akadémikus beszélt a könyvről.
    A történész szerint a Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956 alcímet viselő kötet gazdag forrásanyagot felhasználva átfogó elemzést ad a korszakról, a kiadványban megjelenő rengeteg fotó és festmény pedig vizuálisan segít megidézni történelmünknek adott időszakát. Az ötszáz oldalas könyvben elsősorban nem levéltári hivatkozások szerepelnek, hanem szakirodalmiak - tette hozzá.
    Romsics Ignác kitért arra, hogy a korszak 12 évén belül vannak világosan meghatározható fordulópontok, ilyenek 1945, 1953 és 1956. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy az 1945 utáni, néhány esztendeig tartó átmeneti időszak végének meghatározása "sok fejtörést okoz a szakmának". Rákosi Mátyás pártfőtitkár az 1947-1948-as esztendőket nevezte ugyan a fordulat éveinek, de ezt az elmúlt húsz évben sokan többféle szempontból megkérdőjelezték - hangsúlyozta. Van olyan történész, - mondta - aki 1947. február 25-re teszi a történelmi fordulópontot, amikor Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát a szovjet hatóságok elrabolták. Annak a személyes véleményének adott hangot ezzel kapcsolatban, hogy a változás 1947-48-ban gyorsult fel és 1949-ben zárult le. A kötetből kiderül, hogy Gyarmati professzor ebből a szempontból fontosabbnak tartja az 1950-es tanácsválasztásokat, mint az 1949-es új alkotmány bevezetését - tette hozzá.
    Ismertetése szerint Gyarmati György az 1945-1956 közötti korszakot három részre osztotta a könyvben: 1945-47 a presztalinizálás, 1948-1952 a sztalinizálás, míg 1953-1956 egyszerre a desztalinizálás és a resztalinizálás időszaka volt. A szerző a kötetben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Rákosi 1945-ös Szovjetunióból történt hazatérése óta lényegében a kommunista politikai erők gyakorolták a hatalmat, s ezt a kötet címével is igyekszik sugallni. Sok, termékeny vitára számítok ezzel kapcsolatban - zárta beszédét az akadémikus.
    Rácz Árpád, a könyvet az ÁBTL-lel közösen kiadó Rubicon vezetője és a kötet szerkesztője rámutatott: több mint ezer fényképből válogatták azt a mintegy 280-at, amelyek végül bekerültek a kötetbe. Igyekeztek a korszakot reprezentáló, olykor karikírozó, a mai olvasó számára eligazodást nyújtó eseményképeket keresni a könyvbe - jegyezte meg.
    Gyarmati György rövid beszédében azt mondta: "annyi mindent nem beszéltünk ki", ide tartozik a Rákosi-korszak is. A könyv - amely egyben akadémiai doktori disszertációjának is az alapja - születéséről elmondta: "akárhogy is akartam írni az ÁVH történetét, mindig a Rákosi-korszak kerekedett ki belőle". A szerző reméli, hogy könyve - ahogy Romsics Ignác is utalt rá - alkalmat ad arra, hogy vitázzon, beszéljen a szakma a korszakról. (MTI - FGL)

Beszélgetések a Történeti Levéltárban

"Itt még egy Rajk-per nem lesz!" -, ezt a mondatot igyekezett értelmezni és körüljárni Gyarmati György, a Történelmi Kávéház októberi előadásán, melynek címe a következő volt: Egy (tő)mondat Rákosi és Kádár közös rendszertabujáról. 
A telt ház előtt zajló rendezvény témáját Kádár János fentebb idézett, állítólag elhangzott mondata adta, amit a korabeli tanúk szerint 1974-ben Rajk László özvegyének mondott azon a találkozón, amelyet gróf Károlyi Mihályné, született gróf Andrássy Katinka szervezett meg kettejük között. Kádár ifjabb Rajk László keresztapja is volt - ez a mondat azonban mégsem egy család belügye, "magántörténelmének" része volt.
Kérdések sorát veti fel Kádár kifakadása és Gyarmati György bevallotta, hogy ő nem tud mindegyikre válaszolni. Előadásában felrajzolta az inkriminált mondat korát, a hetvenes évek magyarországi viszonyait, azokat a bonyolult kapcsolatrendszereket, amik lehetővé tették, hogy a "vörös grófnő" találkozót szervezzen a rendszer elsőszámú vezetője és egykori, kivégzett harcostársának özvegye között. Az éppen konszolidálódott Kádár-rendszer delelőjén e mondat feszültségét az adja, hogy a Kádárt személyesen is gyötrő traumák egyike - Rajk meghurcolása és kivégzése - bár mindent megtett azért, hogy a nyilvánosság számára tabu legyen, ezek szerint olykor mégis csak feltört belőle a magánbeszélgetések során.
Az előadás után élénk eszmecsere indult a témáról, többen elmondták tapasztalataikat, gondolataikat, kutatásaik eredményét.

A Történelmi KávéháZ legközelebbi rendezvényére november 10-én kerül sor, amikor Cserényi-Zsitnyányi Ildikó tart előadást "Lignitbűnök - A Rákosi-korszak bukott bányamérnök-perének iratai" - címmel. (FGL)

Megjelent a Betekintő 2011/3. száma

A 2011/3. szám tartalma:

Papp István Fehér Lajos, Péter Gábor helyettese

Vörös Géza "A palotában lévő kapcsolatunk jelentette…" - Mindszenty József megfigyelése, 1945-1948

Ötvös István Egy szerelmes politikus találkozása egy per koncepciójával. Az 1950. évi tábornok-per egyik háttere

Müller Rolf Az operatív technikai osztály, 1956-1962

Takács Tibor Nyomozás a nyomozás után. - A Biksza-gyilkosság utáni megtorlás iratai

Orgoványi István Az állambiztonsági szervek hálózaton kívüli kapcsolatai

Baráth Magdolna Támogatni vagy bomlasztani? - Adalékok a magyar hivatalos szervek emigrációs politikájának változásához

Jobst Ágnes Szemle a keletnémet állambiztonság tényfeltárásának irányairól

Fehér Lajos közbeszól - Történelmi KávéháZ

Az előzmények ismeretében már nem jelentett meglepetést, hogy most is telt ház fogadta a Történelmi KávéháZ beszélgetését, amelyet az ÁBTL oszlopos termében 14-én rendeztek meg. Az előadó Papp István, a levéltár tudományos főosztályának kutatója kissé rejtői hangzású címet adott a bevezető előadásnak, amely így szólt: Fehér Lajos közbeszól. Az egyébként egyáltalán nem rejtői világban élő kommunista politikus munkásságáról készülő monográfia szerzője Fehér kissé rejtélyes személyiségéről, az őt körüllengő titokzatosságról egy kisebb konfliktus ürügyén beszélt. A dokumentumokból ugyanis - a korabeli bürokratikus nyelv ellenére - egy nem túl jelentős ügyben jól körülhatárolható konfliktus olvasható ki. 1958 közepén az a meglepő eset fordult elő, hogy az akkori Központi Bizottság osztályvezetője érvényesítette akaratát a politikai rendőrség vezetőjével szemben. A dolog lényege, hogy a politikai rendőrség mezőgazdasági elhárítással foglalkozó részlegének vezetőjét Fehér Lajos arra ösztönözte, hogy dolgozza át a parasztságról szóló beszámolóját.
Kérdések sora merül fel. A titok nyitja - Papp István szerint - a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályát vezető Fehér Lajos személyiségében, kapcsolatrendszerében rejlik. Ki is volt ez a mára már a feledés homályába merült politikus? A Kádár rendszer legfontosabb szürke eminenciása? Nagy Imre legszorosabb elvi szövetsége és jó barátja, aki mesterét elárulva messze túllépett annak társadalom- és agrárpolitikai elképzelésein? Hogyan tudta az agrárpolitikára vonatkozó elképzeléseit még az állambiztonsággal szemben is képviselni?
A levéltár történésze többek között ezekre az izgalmas kérdésekre igyekezett megadni a választ bevezető előadásában, melyet a közönséggel való beszélgetés követett. Az élénk eszmecsere végén abban a szereplők egyetértettek, hogy a Fehér-monográfia elkészültét mindannyian izgalommal várják. (fgl)

Történelmi KávéháZ - másodszor is siker!

Vannak történetek, amik nem engedik el megírójukat mindaddig, amíg maradéktalanul el nem mondják azokat. Talán ez lehetne a tanulsága a március 10-i Történelmi KávéháZ előadásának, és az azt követő beszélgetésnek. Ezúttal is teltház volt az ÁBTL oszlopos termében, ahol külső és belső érdeklődők, beszélgetőpartnerek körében Takács Tibor mutatta be az '56 utáni megtorlások egyik jellegzetes esetét, az ún. Biksza-gyilkosságot. A levéltár fiatal történésze az általa feldogozott gyóni eseményekről és a megtorló gépezet működéséről beszélt, a vitából azonban kiderült, hogy korántsem érzi befejezettnek a munkáját, amelyből a jövőben monográfiát szándékozik készíteni. A kutatásokhoz a levéltárban megtalálható hiányos irategyüttest és a Pest Megyei Levéltárban őrzött bírósági dokumentumokat használta fel, de - és ez a beszélgetés során derült ki - a munka végleges befejezéséhez szükség lesz a már felvett, és a még élő szemtanúkkal később készülő interjúk anyagaira is. A történet - a dabasi járási párttitkár halálával kezdődő és négy ember kivégzésével végződő megtorlás tanulságos és fontos története alighanem akkor engedi el majd végleg megíróját.
A Történelmi KávéháZ következő előadására április 14-én, 15 órakor kerül sor, amikor Papp István egy mára elfelejtett politikusról, - Nagy Imre legszorosabb elvi szövetségeséről és barátjáról -, Fehér Lajosról beszél majd. (fgl)

A német egységről a Vaszary-villában
Konferenciát rendeztek Balatonfüreden

A balatonfüredi Vaszary-villában látható Német egység a Balatonnál című kiállításhoz kapcsolódva a Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézete, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Balatonfüredi Városi Múzeum december 11-12-én ismeretterjesztő konferenciát szervezett, azzal a céllal, hogy politikai, gazdasági, kulturális illetve állambiztonsági szempontból bemutassa, milyen szerepet játszott Magyarország a német egység megvalósulásában. A konferencián felszólalt Gyarmati György egyetemi tanár, az ÁBTL főigazgatója is. Előadásában arról beszélt, hogyan integrálták az NDK-t a szovjet-csatlós államok titkosszolgálatainak együttműködési rendjébe Sztálin halála után - Húsz éve omlott le a berlini fal, lett vége a hidegháborúnak, amiben a magyar polgároknak nagy szerepe volt. A vasfüggönyt megsemmisítő német egység itt a Balatonnál valósult meg. A magyar átalakulás egyik gerjesztője volt a vasfüggöny elbontásának, mert a magyar átalakulás a lengyellel együtt annál is gyorsabban zajlott, mint azt a keleti vagy nyugati nagyhatalmak szerették volna. Mindenki a politikára teszi a hangsúlyt a rendszerváltásoknál, pedig a polgárok sokasága vett ebben részt. Itt a Balatonnál - nem törődve azzal, hogy a politika kettévágta Európát, - évente tízezren találkoztak, kikerülve a hatalmat és a vasfüggönyt. Az emberek megpróbáltak normálisan élni, fenntartani a családi kapcsolatokat. Létrehozták a kis német egységet - fogalmazott a Napló Online internetes oldalnak nyilatkozva Gyarmati György. A balatonfured.hu portál kérdésére válaszolva kiemelte: Németországban mindezt jobban számon tartják, mint mi itthon. A magyar társadalom nem beszél a rendszerváltásról, mert a többségnek nemhogy, nincs ezzel kapcsolatban heuréka élménye, de a társadalom több, mint fele úgy gondolja a rendszerváltás által semmivel nem lett neki jobb. Ha másért nem ezért is kell minderről beszélni, meg aztán az is nagyon fontos, hogy hozzáférhetők ennek a kornak a történeti iratai, hatalmas információ áll rendelkezésre, ezt fel kell dolgozni. - Magyarország a huszadik században sokat vesztett európai történeti-politikai súlyát tekintve, és ez a globalizációs folyamatban sem látszik nagyon változni. A hidegháború felszámolásában azonban Magyarországnak komoly, egész Európára kiható történelmi szerepe volt - mondta Gyarmati György. A konferenciát Doncsev András, Balatonfüred alpolgármestere nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a hidegháború óta felnőtt egy generáció, amelynek semmiféle benyomása nincs erről a korról, így tehát a kortanúk és a történészek felelőssége feltárni előttük a történelmet, egyáltalán, tisztázni, kik voltak az események alakítói. - A Vaszary-villában látható a kortanúk visszaemlékezéseit, hivatalos dokumentumokat és privát filmfelvételeket egyaránt bemutató kiállítás, és ez a konferencia sokat segít abban, hogy közelebb jussunk a valóságos történelemhez - mondta Doncsev András a Napló Online-nak. Előadást tartott dr. Fischer Ferenc, a pécsi egyetem dékánja, Katrin Sitzler német politológus és dr. Tóth Ágnes, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója is. (balatonfured.hu, naplo-online.hu nyomán fgl)

A könyvbemutató meghívója letölthető pdf formátumban.

Könyvbemutató

az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a
L' Harmattan Könyvkiadó

az

"Állambiztonság és rendszerváltás"

című tanulmánykötetét
(szerkesztette: Okváth Imre)
valamint a

"Szigorúan titkos '89. A magyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói"

című dokumentumgyűjteményét
(szerkesztette: Müller Rolf - Takács Tibor)
mutatta be.

A köteteket bemutatta: Dr. Révész Béla egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Politológiai Tanszék

Időpont:
2010. november 19. (péntek) 11 óra

A könyvbemutató helyszíne:
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
1067 Bp. Eötvös utca 7.

A könyvbemutató meghívója letölthető pdf formátumban.

Kiállítás

A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola felkérésére az 1956-os októberi forradalom 54. évfordulójára Argejó Éva kiállítást rendezett az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára levéltári anyagainak felhasználásával.
A kiállítás főként egyházi témákat jelenített meg, jelentős részben Mindszenty József hercegprímás életéhez és a forradalomban játszott szerepéhez kapcsolódóan. A  főiskola folyosóin végigfutó vörös selymen olvasható volt még a Pannonhalmi bencések 1956 októberi tevékenységének krónikája, valamint a Rio de Janeiro-i rezidentúra dossziéjából vett anyag, melyben Pannonhalmáról kérnek kiküldeni tanárokat a kinti emigráció gyermekeinek tanításához. Az 1956 utáni emigráns dossziékból is kerültek ki adalékok, így a kiállítás látogatói betekintést kaphattak a a forradalom után Amerikába, Olaszországba és Svájcba menekültek sorsának alakulásáról.
A kiállítást az Apor Vilmos Katolikus Főiskola háromnapos rendezvénysorozata keretében Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök nyitotta meg. A kiállítás a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán volt látható 2010. október 23. - november 4. között.

Nemzetközi konferencia

A hazai levéltárosi és restaurátori szakma, valamint a külföldi állambiztonsági levéltárak szakembereinek részvételével nemzetközi konferenciát szervezett a Történeti Levéltár

"A levéltári iratok tömeges savtalanítása"
címmel

2010. szeptember 23-án 9 órától.

A konferencia helyszíne:
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
1067 Bp. Eötvös utca 7.

A konferencia programja letölthető pdf formátumban.

Janusz Kurtyka

2010. április 11-én Janusz Kurtyka történészprofesszor, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete vezetője Lech Kaczyński államelnök repülőgépén a katńyi tragédiára való megemlékezésre utazott és a szerencsétlenségben életét vesztette.
Janusz Kurtyka 1960. augusztus 13-án született Krakkóban. Történelem és filozófia szakon szerzett diplomát a Jagelló Egyetemen, doktori címét a Lengyel Tudományos Akadémia Történeti Intézetében szerezte meg 1995-ben, 2000-ben habilitált. 2000. és 2005. között a Nemzeti Emlékezet Intézete krakkói kirendeltségének vezetője volt.
Kurtyka 1979 óta aktív ellenzéki tevékenységet folytatott Krakkóban, alapító tagja volt a Független Diákszövetség (NZS) helyi egyetemi szervezetének, 1989. és 2000. között pedig a Lengyel Tudományos Akadémia Krakkói Történeti Intézete Szolidaritás-szervezetének elnöki posztját is betöltötte.
Janusz Kurtyka több mint 140 publikációt jegyzett a lengyel középkori és kora-újkori történelem, valamint az 1944 utáni antikommunista mozgalmak történetének témakörében. A Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetőjévé 2005-ben választotta meg a SZEJM. Janusz Kurtyka nős, két fiú apja volt.

Könyvbemutató

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
2009. szeptember 18-án

Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből 1.
A politikai rendészeti osztályok, 1945-1946
(Szerk: Gyarmati György, Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf)
című kiadványát
mutatta be a szerző jelenlétében.

A kötetet bemutatta:
Dr. M. Kiss Sándor
történész, egyetemi tanár PPKE

valamint
a Történeti Levéltár
új archontológiai adatbázisának
a bemutatójára is sor került.

Az archontológiát bemutatta:
Cseh Gergő Bendegúz
főosztályvezető-helyettes ÁBTL

A titkosrendőrségi iratokat kezelő intézmények nemzetközi hálózata

2008. december 16-án Berlinben együttműködési megállapodást írt alá a Németország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Csehország és Magyarország titkosrendőrségi iratokat kezelő levéltárának képviselője.
A "titkosrendőrségi iratokat kezelő intézmények európai hálózata" (European Network of Official Authorities in Charge of the Secret-Police Files, Europäisches Netzwerk der für die Geheimpolizeiakten zuständigen Behörden) a szándéknyilatkozat szerint szoros együttműködést jelent majd az aláíró intézmények között, melynek révén közösen léphetnek fel az iratok nyilvánossága, a kutatás szabadsága, illetve az elmúlt rendszer bűneinek és a titkosszolgálatok tevékenységének a feltárása terén.
A megállapodás alapján a hét társintézmény együttműködése egy koordinációs csoporton keresztül történő rendszeres kapcsolattartás, valamint az évente váltott elnökség által szervezett rendszeres konferenciák révén valósul meg.
A megállapodás szövege letölthető angol és német nyelven.

Együttműködési megállapodás

Együttműködési megállapodást kötött a Történeti Levéltár és a Csehországban nemrég létrejött Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (Ústav pro Studium Totalitních Režimu, http://www.ustrcr.cz/). A megállapodás közös kutatási programok, tudományos konferenciák és találkozók szervezésére, közös kiadványok megjelentetésére, ismeretterjesztő rendezvények és tapasztalatcserék tartására, valamint levéltári segédleteik, jegyzékeik, illetve az iratok feldolozása szerén szerzett tapasztalataik cseréjére terjed ki.

A Nagy Imre-per digitális adatbázisának sajtóbemutatója

A Magyar Országos Levéltár,
az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,
az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára,
valamint az Idom 2000 Konzulens Zrt.

2008. június 6-án

a Magyar Országos Levéltár főépületében (kutatóterem)
1014 Bp., Bécsi kapu tér 2-4.
mutatta be a

Nagy Imre miniszterelnök és társai ellen indított per teljes anyagát tartalmazó digitális adatállományt.

Megjelent az 1944-1990 közötti magyarországi állambiztonsági szervek működését, valamint a Történeti Levéltár iratanyagát és tevékenységét bemutató DVD-kiadvány

Ez a DVD-kiadvány egyként szolgálja a Történeti Levéltár működésének bemutatását modern adathordozón, s azt is, hogy a raktárainkban őrzött iratok jellemzőbb darabjaiból válogatva bepillantást nyújtson az elmúlt rendszer egyik legfőbb támaszának tartott politikai rendőrség, illetve más állambiztonsági szervek tevékenységébe.

Egyebek mellett megtalálható a DVD-n

• a Levéltárban őrzött iratok leírása,
• a Levéltár fond- és állagjegyzéke,
• válogatott állambiztonsági forrásgyűjtemény,
• 17 db belügyi oktatófilm és több száz fénykép a Levéltár gyűjteményéből,
• a kutatáshoz, illetve az állampolgári betekintéshez szükséges tájékoztatók, szabályzatok, formanyomtatványok,
• a Levéltár és jogelődje összes saját kiadványa (Államvédelem a Rákosi-korszakban, Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában, Trezor 1., Trezor 2., Trezor 3.) kereshető, szöveges formában,
• az állambiztonsági szervek működésével és a Levéltár iratanyagával kapcsolatos tanulmányok, előadások szövegei,
• a Levéltár tevékenységével kapcsolatos jogszabályok, szabályzatok, dokumentumok, éves beszámolók.

A kiadvány megvásárolható a Levéltár Kutatószolgálatán.

Egyháztörténeti konferencia

"A XX. századi egyháztörténet kutatásának módszertani problémái"

címmel tudományos emlékülés lesz február 22-én, Hetényi Varga Károly halálának ötödik évfordulója alkalmából.

A konferenciát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár, a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány és a Pécsi Egyháztörténeti Intézet szervezi a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola könyvtárában (Papnövelde u. 1-3.).

A konferencia programja letölthető pdf formátumban.

Kiállítás

A Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

"Címeres Forradalom"

címmel kiállítást rendezett a Kiscelli Múzeum Oratóriumában.

A kiállítást megnyitotta Szász Zoltán történész.

A kiállítás megtekinthető:
2006. szeptember 9 - október 8.,
hétfő kivetelével, 10-18 óráig
Budapest, III. Kiscelli u.108.

Konferencia és könyvbemutató

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

"A politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon 1956-ban"
címmel

A rendezvény programja pdf formátumban letölthető.

A konferencia előadásainak szövege olvasható lesz a Levéltár idén megjelenő Trezor 4. című Évkönyvében.

A "BM Kollégiumának ülései 1953-1956" I.- III. kötete megvásárolható a Levéltár ügyfélszolgálatán.

TTE

A Rákosi-korszak legendás dokumentuma került elő a Budapest Főváros Levéltárában az MDP irataiból.
Az 50 éve, 1956. március 23-án tartott angyalföldi pártaktíva értekezlet jegyzőkönyve teljes terjedelemben olvasható a Történelemtanárok Egylete honlapján.

Megjelent a Betekintő 2011/4. száma

A 2011/4. szám tartalma:

Dennis Deletant A román állambiztonság szervezeti felépítése és működése, 1944-1989

Pihurik Judit A kórkép mint történeti forrás

Varsányi Erika A szociáldemokraták az igazságszolgáltatás útvesztőiben, 1950-1962

Borvendég Zsuzsanna Az Országos Rejtjelközpont szervezeti felépítése, 1956-1962

Papp István A Politikai Nyomozó Főosztály Környezettanulmányozó és Figyelő Osztályának szervezettörténete, 1956-1962

Krahulcsán Zsolt A BM KEOKH és Útlevél Osztály szervezettörténete, 1956-1962

Takács Tibor A vizsgálótiszt küzdelmei

Köbel Szilvia A magyar adventista egyház és az állambiztonság kapcsolata a "Szaniszló" fedőnevű ügynök jelentései alapján

Konferencia Habsburg Ottó emlékére

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Soproni Múzeum "Magyar-osztrák együtt- és különélés a 20. századi Közép-Európában" címmel konferenciát szervezett Habsburg Ottó emlékére Sopronban, október 11-én. Az eseményen részt vett, és Az elmulasztott Páneurópai Piknik: a Monarchia széttagolt közös piacának újraálmodása a világháborúk közötti magyar politikai közgondolkodásban címmel előadást tartott Gyarmati György, a levéltár főigazgatója is.

Bővebb beszámoló a sopron.hu oldalán olvasható.

Történeti előadások középiskolásoknak

Az Elemző Osztály kutatói az alábbi kutatási témákból ajánlják előadásaikat, amelyeket  - előzetes egyeztetés alapján - az ország bármelyik középiskolájának 12. évfolyamos osztályában megtartják.

A választható előadók és témák:

Müller Rolf
A megtorlás képei

Takács Tibor
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás főbb jellemzői

Papp István
 A magyar parasztság útja a földosztástól a szövetkezetesítés lezárulásáig

Krahulcsán Zsolt
MUK és HUKUK
A politikai rendőrség és az 1957. tavaszi "provokációk"

Borvendég Zsuzsanna
Koncepció vagy valóság?  Az 1956-os forradalmat követő megtorlások jogi háttere

Palasik Mária
Kovács Béla elhurcolása

Egy nyomozás története - Történelmi KávéháZ

A nyári szünet után folytatódott a Történelmi KávéháZ előadássorozata. Szeptember 8-án délután az ÁBTL oszlopos termében népes közönség előtt Borvendég Zsuzsanna, a levéltár tudományos kutatója beszélt bevezető előadásában egy 1957-ben kezdődő, több mint egy évig tartó nyomozásról.
A történet érdekes és izgalmas fordulatokkal tarkított. 1957 októberében az amerikai nagykövetség megfigyelésével foglalkozó titkos munkatársak véletlenül vették észre, hogy valaki egy éjszaka sok azonos külsejű borítékot dob be a közeli postaládába. Ezzel vette kezdetét a hajsza, melynek során - mai szemmel nézve elképesztően - nagy erőket mozgósítottak az állambiztonsági szervek. A 148 darab lefoglalt levélben ugyanis röpcédula lapult, az akkor még ismeretlen szerző Emlékezz! című felszólítása a forradalom évfordulója alkalmából kívánta kicsit felrázni Budapest értelmiségét, és passzív ellenállásra buzdítani az október 23-a és november 4-e közötti időszakban. Ez oly mértékben nyugtalanította a rezsim titkosszolgálatát, hogy teljes arzenáljukat bevetve, mindenképpen el akarták kapni a tettest. Nem csoda: a forradalom utáni megtorlás még javában folyt, az állambiztonság kiemelt feladata volt az októberi eseményekben aktívan részt vevő személyek felkutatása, kapcsolatrendszerük feltérképezése. A nyomozás szinte az egész ország területére kiterjedt, - olykor mulatságosnak mondható fordulatoktól sem mentes - akcióik során környezettanulmányok készültek, lehallgatások, ügynökök bevetése, konspirált házkutatások, figyelések sorozata zajlott és  sok tévedés után végül siker koronázta a munkájukat. Eljutottak Kuklis Imréhez és családjához, a röplap értelmi szerzőihez, és feladóihoz.  Kuklist és öccsét a Legfelsőbb Bíróság végül is súlyos börtönbüntetésre ítélte, az egyik testvér 6, a másik 5 évet kapott.
Borvendég Zsuzsanna a rendkívül izgalmas történettel az akkori operatív szervek módszereit, a különböző osztályok közötti együttműködést, az ügynökök felhasználásának módját, a nyomozás folyamatát mutatta be a hallgatóságnak, amelynek megismerése során bepillantást nyerhettünk a levélellenőrzés munkájába és titkaiba. Az előadás után a most már megszokott módon kötetlen, baráti beszélgetés zajlott a hallgatókkal, akik között számosan visszatérő vendégeink voltak.
A KávéháZ következő eseményére október 13-án 15 órakor kerül sor. Az előadást Gyarmati György tartja, Egy (tő)mondat Rákosi és Kádár közös rendszertabujáról címmel. Szeretettel várjuk vendégeinket. (fgl)

Megjelent a Betekintő 2011/2. száma

A 2011/2. szám tartalma:

Nánási László Különleges nyomozó szerv a második világháború idején: az Államvédelmi Központ ügyésze (1942-1944)

Varga Krisztián Kommunistaellenes nyomozások a második világháború alatt Wayand Tibor önvallomásában

Borvendég Zsuzsanna "Ez nem spicliskedés, hanem felderítés" A levélellenőrzés módszertana és szervezeti felépítése 1945-1962 között

Tóth Eszter A politikai és gazdasági hírszerzés szervezettörténete, 1945-1990

Palasik Mária Hírszerző Osztály szervezete és állománya, 1956-1962

Krahulcsán Zsolt A politikai rendőrség MSZMP szervezeteinek szerepe a büntetőpolitika érvényesítésében, 1959-1960

Kónyáné Kutrucz Katalin A megbízottak, avagy a láthatatlan légió

Gál Éva Volt-e ártalmatlan ügynökjelentés? "Tóth Gabriella" fedőnevű ügynök jelentései, a Mérei-ügy mellékszálai, 1958-1964

Sümegi György Egy kiállítás utolsó felvonása

Beszélgetések a Történeti Levéltárban

A mögöttünk hagyott évekről mindannyian őrzünk emlékeket. Sokszor az élményeket fotográfiák elevenítik fel, de nemcsak a személyes sorsok, hanem a nemzetek számára is nagy jelentősége lehet egy-egy kép-dokumentumnak. A fotó ugyanis az események - akár egyedüli - tanújaként olyan pillanatot őrizhet meg, amely szerepet játszhat egy közösség együttes tudatának alakításában. Azaz hívatása a spontán emlékezet megszűnésével a nemzeti öntudat ébrentartása, megszilárdítása és továbbadása nemzedékről nemzedékre. A levéltár Történelmi KávéháZának vitaindító előadását Müller Rolf történész tartotta, akinek a témával kapcsolatos önálló kötete a közeljövőben lát napvilágot. Az előadás az állambiztonsági iratanyagok egy speciális fajtájának, a fényképeknek a keletkezéséről, sorsáról, valamint a fotók funkcionalitásának egymásra rakódó rétegeiről szólt az '56-os forradalom képi emlékeitől kezdve az izgatásos bűncselekményként számon tartott emlékhely-rongálásig, vagy a szerző szavaival "emlékhelytelenítésig". Az előadás után a hallgatóság elsősorban a még mindig hiányos fotóanyag sorsáról, valamint a bizonyítékként lefoglalt, saját tulajdonú fényképek kezeléséről faggatta az előadót és a levéltár munkatársait, illetőleg fejtette ki saját támogató vagy kritikus álláspontját.

A politikai rendőrség pártirányításának szabályozása, 1956-1962 - Történelmi KávéháZ

A levéltár oszlopos termében tartották meg a Történelmi KávéháZ májusi rendezvényét május 12-én. Ezúttal Krahulcsán Zsolt előadása volt soron, melyet aztán kávé és pogácsa mellett vitattak meg a résztvevők. A fiatal történész a korai Kádár-korszak politikai rendőrsége pártirányításának szabályozását tanulmányozza és ezt választotta disszertációjának témájául is, úgyhogy alapos ismerője a területnek.  Elsősorban a formális pártirányítási struktúrát mutatta be, amelyről általánosságban köztudott, hogy a pártvezetés főleg határozataival irányított, de ezen túlmenően gyakran egyéb módszerekkel is érvényesítette befolyását. Ilyen volt a politikai rendőrség vezetőinek párttitkárok által történő beszámoltatása, sőt egyes párttitkároknak, illetve a politikai rendőrség pártszervezeteinek az állambiztonsági munkába történő közvetlen beavatkozása, vagy a pártszervezetek által gyakorolt pártfegyelmi hatáskör, a politikai rendőrség tagjainak politikai/szakmai beiskoláztatásai, és a sokszor értelmetlennek tűnő kádermozgatások is ezt a célt szolgálták. Szintén a pártkontrollt erősítette az olyan garanciális elemek kialakítása, amelyek határok közé szorították a politikai rendőrséget a pártfunkcionáriusokkal szemben történő intézkedéseik során.  A téma rengeteg kérdést vet fele és ezekre igyekezett előadásában választ adni a fiatal kutató. Ezután a szakértő közönség kérdezett, majd ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az előadás témájáról polemizáló baráti beszélgetéssé alakult át a Történelmi KávéháZ.
Az eseménysorozat következő rendezvényét 2011. június 9-én 15 órakor tartjuk. A nyári szünet előtti utolsó alkalom során Müller Rolf Fotók, politikai rendőrség és a nemzeti emlékezet című előadását hallgathatják és vitathatják meg az érdeklődők. (fgl)

Sajtótájékoztató

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011. április 4-én Állományvédelmi program megvalósítása a Történeti Levéltárban címmel sajtótájékoztatót tartott.

A rendezvényen résztvevő újságírók és érdeklődők megismerkedhettek az ún. Norvég Alap által támogatott és most záruló komplex állományvédelmi - digitalizálási, savtalanítási és restaurálási - program részleteivel és a Norvég Alap céljaival, működésével. Ezen kívül a résztvevőknek lehetőségük nyílt az országban egyedül működő tömeges iratsavtalanítási eljárás helyszíni megtekintésére is.

Történelmi KávéháZ - sikeres bemutatkozás

Népes közönséget vonzott az ÁBTL új kezdeményezése. A bemutatkozó Történelmi KávéháZ első előadását élénk beszélgetés követte. Levéltárunk történésze, Palasik Mária Egy kutatás tanulságai címen beszélt a Gyömrői gyilkosságok néven ismert ügy felderítésének érdekességeiről. Az 1944 végéig visszanyúló történet nem először foglalkoztatta a kutatót, akinek a témában már tanulmánya, később könyve (Félelembe zárt múlt, 2010. Napvilág kiadó) is megjelent. Ezúttal - a szövevényes eset elbeszélése után - feltárult a kutatás háttere is. Palasik Mária arról beszélt, hogy a levéltárak anyagai között talált dokumentumok hiánya olykor feltűnőbb és sokatmondóbb, mint amikor tömegével várják a kutatót a dobozokban sorakozó iratok. A Gyömrői gyilkosságok megértéséhez, feltárásához többek között a hiányon keresztül vezetett az út. Egy név, Seprűs János gyömrői főjegyző neve ugyanis nem szerepelt az áldozatok listáján, és ez a tény, az ebből következő kérdés vezetett el egy újabb dossziéhoz, amelynek tartalma azután kárpótolta a kutakodó történészt mindenért. Erről az izgalmas történetről, a kutatás gyötrelmeiről és örömeiről beszélt Palasik Mária, és ez láthatólag megindította a résztvevők fantáziáját. Élénk beszélgetés, vita, olyan hangulat követte az előadást, ami megfelel a sorozat címének.
A következő alkalommal, március 10-én, 15 órakor várjuk az érdeklődőket a Történelmi KávéháZ-ban. Akkor Takács Tibor Nyomozás a nyomozás után, című előadását hallhatják vendégeink. Természetesen egy kávé mellett. (fgl)

Megjelent a Betekintőnek a TIZENHATODIK száma

Állambiztonság és emlékezet

Az elmúlt évtized humán- és társadalomtudományos diskurzusaiban az emlékezetkutatások látványos térnyerése volt megfigyelhető. Az emberi emlékezet kutatásának rendkívüli változatosságot mutató irányzatait ma már felsorolni is komoly feladat lenne, nemhogy egy kalap alá venni. A Betekintő legújabb száma - a lap profiljából adódóan - az állambiztonság és emlékezet viszonyát állítja középpontba.

A 2010/4. szám tartalma:

Dorothee Wierling A Stasi az emlékezetben

Varga Krisztián A harmincas évek politikai rendőrsége Wayand Tibor önvallomásában

Müller Rolf Emlékhelytelenítés. Képek és történetek - 1956 előtt és után

Takács Tibor Történész a kihallgatószobában 2. Az emlékezet visszavág

Tóth Eszter Zsófia Az István, a király, a Bikini és az ügynökök. Az 1980-as évek rockéletének emlékezete "Dalos" ügynökjelentései kapcsán

Nagy-Csere Áron Az ügynöki hálózat emlékezete. Bevezető a Miklós Györggyel készült életútinterjúhoz

Cseh Gergő Bendegúz Megsemmisülnek-e maguktól is az állambiztonsági iratok? Egy nemzetközi állományvédelmi konferencia tanulságai

Krahulcsán Zsolt A politikai rendőrség pártszervezeteinek állambiztonsági tevékenysége a korai Kádár-korszakban

Tabajdi Gábor  Kis állambiztonsági topográfia: titkos lakások Budapesten 1956-1978

Fekete Rajmund  "Egy autót felgyújtani bűncselekmény. Ha több száz autó lángol, az politikai cselekvés" - Ulrike Meinhof és a nyugatnémet terrorizmus

Recsk - kényszermunkatáborok 1950-1953. címmel állandó kiállítás nyílt Recsken

A kiállító-épületet egy magánszemély vásárolta meg, akinek az édesapja e recski
kényszermunkatáborban raboskodott 1950-1953 között. A magánember az édesapjának, a
recski kényszermunkatábor volt internáltjainak és a kommunista diktatúra áldozatainak kívánt
emléket állítani azzal, hogy felkérte a
Történeti Levéltár
főigazgatóját, dr. Gyarmati Györgyöt, hogy működjenek együtt egy állandó
kiállítás létrehozásában.

Ennek lett az eredménye a felújított volt recski őrök törzsépülete, az Emlékház és a

"Recsk - kényszermunkatáborok (1950-1953)"

című kiállítás.

Az emlékfüzet letölthető pdf formátumban.

Könyvbemutató

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
és a L'Harmattan Kiadó

C s a p d á b a n

Tanulmányok a katolikus egyház történetéből,
1945-1989

(Szerk: Bánkuti Gábor és Gyarmati György)
című kiadványának bemutatóját tartotta.

A kötetet bemutatta:
Dr. Várszegi Asztrik OSB
pannonhalmi főapát

Időpont: 2010. június 3. (csütörtök) 14 óra
Helyszín: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára aulája. (Budapest, 1067. Eötvös u. 7.)

Szakmai tapasztalatcsere

2010. február 24-25-én a Történeti Levéltár munkatársai - Bikkiné Balsai Jolán, Lux Zoltán és Cseh Gergő Bendegúz - látogatást tettek a prágai Állambiztonsági Levéltárban (Archiv bezpečnostních složek). A kétnapos tapasztalatcsere célja volt, hogy az iratok Neschen-eljárással történő tömeges savtalanításával kapcsolatos csehországi gyakorlatot megismerjék és kicseréljék tapasztalataikat a negyvenes-ötvenes években keletkezett, savas és töredezett, veszélyeztetett állapotú levéltári anyag restaurálása és napi használata terén. Az iratvédelmi szakemberek megállapították, hogy rendkívüli hasonlóság mutatkozik mind a korabeli iratok alapanyaga, mind pedig az íráshoz használt tinták tekintetében, ebből következően pedig a savtalanítás során fellépő kockázatok és ezek elhárításának módszereire is közösen lehet - és sok tekintetben sikerült is - választ találni. A tapasztalatcsere második napján a cseh társintézmény vezetője, Dr. Bukovszky László és kollégái bemutatták a Nemzeti Emlékezet Intézete digitalizálási gyakorlatát, informatikai rendszerét, valamint a digitális iratanyag kutatótermi használatát. Ezen a téren - az eltérő jogi szabályozás következtében - már több eltérés mutatkozik a két intézmény napi gyakorlata között. A tapasztalatok alapján Prágában gyorsabb ütemben történik az iratok digitalizálása és a digitális másolatok kutathatóvá tétele, míg Magyarországon régebb óta zajlik az iratok tartalmi feltárása, a speciális adatbázis kiépítése és interneten keresztül is történő kutatása. A prágai állambiztonsági levéltár informatikai tapasztalatai Magyarországon elsősorban a digitalizált iratok kutatásában hasznosíthatók. A két intézmény képviselői megállapodtak abban, hogy 2010 őszén az iratok tömeges savtalanításával kapcsolatos nemzetközi konferenciát szerveznek Budapesten.

Építkezés a Levéltárban

Tisztelt Kutatók és Ügyfelek!

2010. január 13-ától építési munkák kezdődnek a Történeti Levéltárban, melyek előre láthatólag
2010 júniusáig tartanak.

A belső udvaron folyó raktárépítési munkálatok a tervek szerint csak kis mértékben fogják érinteni a Kutatóterem és az Ügyfélszolgálat megszokott munkarendjét.

Amennyiben a nyitvatartási időket az építkezés miatt átmenetileg módosítani kényszerülünk, arról a Levéltár honlapján és a kutatóteremben elhelyezett szórólapok révén időben tájékoztatjuk a kutatóinkat és ügyfeleinket.

Az építkezés okozta esetleges kellemetlenségekért elnézést kérünk.

Konferencia

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

2009. november 24-én

Az állambiztonsági szolgálatok és a rendszerváltozás

címmel szakmai konferenciát rendezett.

A rendezvény programja pdf formátumban letölthető.

Könyvbemutató

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
és a
Pallas-Akadémia könyvkiadó

Markó Béla

"Egy irredenta hétköznapjai"
(Lehallgatási jegyzőkönyvek 1986-1989)

című kötetét mutatta be a szerző jelenlétében, 2009.június 5-én a Töténeti Levéltárban.

A kötetet bemutatta:
Dr. Gyarmati György Főigazgató
Csapodi Miklós történész
Moderátor:
Kozma Mária főszerkesztő

Tisztelt Kutató!

Levéltárunk 2009. január 1-jétől tovább kívánja szélesíteni az iratanyagunkban történő kutatási lehetőségeket, ezért érvényes engedéllyel rendelkező kutatóink számára online hozzáférést biztosítunk az intézmény rendszeresen frissülő, a napi feldolgozó munka eredményeként folyamatosan gazdagodó központi adatbázisához.
Az adatbázis internetes használatához egy azonosító és egy jelszó szükséges, melyet a kutató kérésére a kutatóterem vezetője ad ki.
A Történeti Levéltár honlapján, a felső menüsor utolsó pontjában található "Bejelentkezés" menüponton keresztül érhető el az ABTLINFO adatbázis internetes verziója.
Az első internetes bejelentkezéskor a kiadott jelszót meg kell változtatni, a felhasználó azonosítója azonban változatlan marad.
Az ABTLINFO internetes verziójában az iratokat minden fontosabb jellemzőjük - irattípus, tárgy, földrajzi vonatkozások, keletkezési idő stb. - alapján le lehet válogatni, ezen kívül lehetőség van tárgyszavas és személynevek szerinti keresésre is.
Ugyanezen az oldalon elérhető a Levéltár szintén folyamatosan bővülő fotóadatbázisa is.
Mivel az adatbázis személyes adatokat is tartalmaz, kutatóinknak a hozzáférést biztosító felhasználónév és jelszó átvételekor nyilatkozniuk kell ezek bizalmas kezelésével kapcsolatban.
Az informatikai rendszer az adatbázisban rögzített személyes adatok fokozottabb védelme érdekében rögzíti az adott azonosítóval történt bejelentkezéseket és az elvégzett kereséseket.
Javaslataikat, észrevételeiket várjuk az info@abtl.hu címre.

Könyvbemutató

A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM)
és az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

"A Magyar Katolikus Püspöki Kar Tanácskozásai 1949-1965 között"

című kötet mutatta be.


Időpont:
2008. december 11-én 14 óra.
Helyszín:
az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának díszterme, 1067 Budapest, Eötvös u. 7.

Meghívó és programtervezet letölthető.

Könyvbemutató a Levéltárban

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
és
a L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent

Állambiztonság és olimpia
1956-1988

című kötetét mutatták be
2008. augusztus 4-én, délelött 11 órakor
a Levéltárban (1067 Budapest, Eötvös u. 7.)

A kötetet szerkesztette:
Krahulcsán Zsolt
Müller Rolf
Takács Tibor

A kötetet bemutatta:
Dr. Hencsei Pál
ny.egyetemi tanár
olimpiatörténész

Nemzetközi munkakonferencia

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára MAGUNKKAL HURCOLT KÖZELMÚLT
A titkosszolgálati iratok feltárásának tapasztalatai
címmel

október 3-4-én, tíz éves fennállása alkalmából nemzetközi munkakonferenciát tartott.

Október 4-én 12-órakor a munkakonferencia résztvevői sajtótájékoztatót tartottak a Történeti Levéltár aulájában.

Könyvbemutató a Levéltárban

A Történeti Levéltár és a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum közös könyvbemutatót tartott
2007. június 15-én.

Az "ÁVH-Politika-1956" című tanulmány-kötetet Szakolczai Attila történész, az 1956-os Intézet munkatársa mutatta be.

Az " '56-os fotók gyűjteményekben" című konferencia-kötetet Dr. Dobrik István művészettörténész a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum igazgatója ismertette.

A könyvbemutató programja

Könyvbemutató a Levéltárban

A Történeti Levéltár és a Corvina Kiadó közös kiadásában megjelentetett könyv bemutatóját tartották 2007. április 4-én.
Az Ujszászy István volt vezérőrnagy, az Államvédelmi Központ hajdani vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései alapján szerkesztett kötet címe:

"VALLOMÁSOK A HOLTAK HÁZÁBÓL"

A könyvbemutató programja

Ormos Mária akadémikus könyvbemutatón elhangzott méltató szavai

Virtuális kiállítás a honlapunkon

Az '56-os Emlékév jegyében Élünk! Okt. 23. Ifjúság, forradalom és megtorlás címmel dokumentum- és fotókiállítás rendezett intézményünkben.

Tovább a kiállításhoz

Megnyitó

A Történeti Levéltár és a Kolozsvár Társaság közös kiállításával nyílt meg Kolozsvárott 2006. március 31-én (Főtér - P-ţa Uniri 22. szám) a Kolozsvár Galéria.
A Kolozsvár Társaság az 1956-os emlékmű-pályázatra érkezett szoborterveket, a Történeti Levéltár pedig az 56-os forradalom és szabadságharc vizuális emlék-képeit, fénykép-dokumentumait, fotógyűjteménye válogatott darabjait tárja a kolozsvári közönség elé.

Együttműködési megállapodás

2005. november 22-én együttműködési megállapodást kötött a Történeti Levéltár és a pozsonyi székhelyű, szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete (Ústav pamäti národa, http://www.upn.gov.sk/) a két országban folyó tudományos kutatások összehangolásáról, valamint a saját levéltári anyagaikban található, egymás országaira vonatkozó iratok feltárásáról.

Mindentudás Egyeteme

A Levéltár Főigazgatója, dr. Gyarmati György 2005.október 17-én előadást tartott a Mindentudás Egyetemén "Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949" címmel.

Állambiztonsági oktatófilmek

Az egykori BM Filmstúdió által készített állambiztonsági oktatófilmek jegyzéke és filmrészletek megtekinthetők a Levéltár honlapján.