Orbán Balázs előadása a Történelmi KávéháZ-ban

Orbán Balázs előadása a Történelmi KávéháZ-ban

TÖRTÉNELMI KávéháZ
Beszélgetések a Történeti Levéltárban

MEGHÍVÓ

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon, és az azt követő beszélgetéseken.

A következő előadásra 2016. febuár 11-én 15 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.)

Előadó: Orbán Balázs

Az előadás címe:
A népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelme az 1970-es évek második felében Magyarországon

Az 1970-es évek közepén több mint 5 millió munkavállaló volt Magyarországon. A hírközlés és közlekedés ágazatai nélkül körülbelül 66 000 termelő, szolgáltató és kereskedő vállalkozás tevékenykedett, amelyek az akkori számítások szerint is sok százmilliárd forintnyi értéket állítottak elő. A gazdaság működésének biztosítása rendkívül összetett tevékenység volt, hiszen nemcsak a gyártósorokon, a termőföldeken végzett munkát foglalta magában. Fontos volt a stratégiai tervezés, a beruházások, a tudományos eredmények felhasználása, az energia-ellátás, a közlekedési hálózat és minden olyan terület ellenőrzése is, ami a termelés zavartalanságát, vagy az ország működését közvetve vagy közvetlenül befolyásolhatta.

Ez idő tájt a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmének feladatait a Belügyminisztérium II. és III. Főcsoportfőnöksége megosztva végezte: a terület egy állambiztonsági és egy bűnügyi részre tagolódott. A feladatok ellátásában az egyik legfontosabb szerepet a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség 6. és 7. Osztálya, továbbá a budapesti és megyei rendőr-főkapitányságok III/II. osztályai kapták. A gazdaságvédelem másik központi helyszíne a Belügyminisztérium II/I (Bűnügyi) Csoportfőnöksége volt, ezen belül az 1. (Társadalmi Tulajdonvédelmi) Osztály foglalkozott kiemelten e területtel.

A megelőzésben és a felderítésben lényeges szerepet játszott az ügynöki hálózat, továbbá a hálózat részét nem képező hivatalos kapcsolat, társadalmi kapcsolat, alkalmi kapcsolat, és az állambiztonsági munkában ezt még kiegészítette a szigorúan titkos tiszt intézménye is. A hálózattelepítés nem számított egyszerű feladatnak, részben a hálózatot tartó operatív tisztek behatárolt száma miatt, részben pedig azért, mert kevesen voltak alkalmasak beszervezésre. Mivel a több tízezer gazdasági egység mindegyikébe nem lehetett operatív védelmet építeni, ezért az állambiztonság és a rendőrség meghatározott területekre koncentrálta erőit. Melyek voltak ezek a területek? Mik voltak a szervek főbb feladatai? Milyen védelmi rendszereket működtettek? Előadásomban a szervezet bemutatása mellett többek között ezekre a kérdésekre is igyekszem választ találni.

Orbán Balázs

Témakörök: 
HírEseményTörténelmi KávéháZ