Ízelítő a tartalomból:

A Betekintő aktuális száma egy rendkívül megrázó, tragikus esemény felelevenítésével kezdődik. Gellért Ádám és Gellért János tanulmánya a Kamenyec-Podolszkijban és környékén történt tömeggyilkosság három napjának eseményeit mutatja be. A szerzők a történések rekonstruálásához elsősorban az elkövetőkkel szemben lefolytatott német ügyészi vizsgálatok anyagait használták fel, melyeknek az alapos átrostálása és kritikus értékelése lehetővé tette, hogy részleteiben, az elkövetők szemszögéből is bemutathatóvá váljék a tömeggyilkossághoz vezető út és annak lefolyása.

Simon István az 1944 ősze és 1948 júniusa közötti évek meghatározó történéseinek néhány sajátos „társadalomlélektani” mozzanatára, összefüggésére, s egyúttal az időszak árnyaltabb megközelítésére hívja fel a figyelmet tanulmányában, melyet Vukman Péter írása követ, aki hat jugoszláviai emigráns életének főbb csomópontjait, politikai és egyéb tevékenységét rekonstruálja, akiket a Jugoszlávia elleni „mini hidegháború” idején, koholt vádakon alapuló egyéni koncepciós perekben ítéltek el Magyarországon. 1956 februárjának végén V. Judit, Piros László belügyminiszternek írt levelében felajánlotta ügynöki szolgálatait. Judit 1926-ban V. János néven született egy Somogy megyei községben, azonban születésekor tévesen határozták meg a nemét, így 29 éves koráig a férfiak életét élte. Palasik Mária ezt a nem mindennapi estet járta körül. Az 1956-os magyarországi forradalom melletti szolidaritási megmozdulások, illetve szervezkedések Romániában sem maradtak megtorlatlanul. Ezek között a legjelentősebb a Szoboszlai-per volt. Vekov Károly tanulmányában e politikai per vádlottaira vonatkozó adatok egy sajátos csoportjára hívja fel a figyelmet, az elítéltekre vonatkozó személyi adatokra, amelyek részben jegyzőkönyvekben, kimutatásokban, elismervényekben találhatóak meg. Szeredi Pál írásában az emigráció felé irányuló felderítés egyik akciójáról számol be, melynek célja a népi emigráns csoport meggyengítése volt. Sz. Kovács Éva egy Törökországban tevékenykedő diplomata jelentéseiből közöl válogatást, míg Jobst Ágnes a vasfüggöny utolsó áldozatainak állít emléket írásában.

A 2015/4. szám tartalma:

Gellért Ádám – Gellért János:
Egy tömeggyilkosság anatómiája
– Kamenyec-Podolszkij, 1941. augusztus

Simon István:
Ki tudja, mit hoz a múlt…?
Az 1945–1948 közötti demokráciakísérlet kisiklatásának néhány (társadalomlélektani) háttérmozzanatáról

Vukman Péter:
Megfigyelés, beszervezés, koncepciós perek.
Hat jugoszláv politikai emigráns és az állambiztonság (1948–1955) I. rész. Származás, társadalmi háttér, emigráció

Palasik Mária:
A Judittá változott János, avagy Rákosi Mátyás jócselekedete

Vekov Károly:
A személyi adatok tanúsága.
Tények és adatok a Szoboszlai-per elítéltjeiről

Szeredi Pál:
Egy parasztpárti emigráns behálózása Kanadában.
Mikita István beszervezési akciója

Sz. Kovács Éva:
Törökországi levelek.
Egy diplomata jelentései, 1957–1961

Jobst Ágnes:
A vasfüggöny utolsó áldozatai