Beszámoló Soós Viktor Attila előadásáról

Beszámoló Soós Viktor Attila előadásáról

A diktatúrák sajátossága, hogy a politikai, szakmai, államigazgatási és (titkos)rendőri szervek hatásköre és személyi állománya között nyílt vagy leplezett átfedés van. Ennek egyik igen jellemző példáját mutatta be Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja, az

Egy egyházügyi tanácsos SZT-tiszt évtizede Győr-Sopron megyében

című előadásában.

A történet főszereplője Kovács István, akinek teljes életpályáját bemutatta az előadó.

1921-ben született a Győr-Sopron megyei Lipóton, árvaházban nevelkedett, de később a testvérei segítségével végezte az iskoláit: elemit és négy gimnáziumot. Mosonmagyaróváron gyári munkásként dolgozott 1942-ig. Ekkor bevonult katonának, a frontra is kikerült, egészen 1945-i márciusáig szolgált, amikor hamis nyílt parancs segítségével megszökött az alakulatától. 1945 áprilisában lépett be az Magyar Kommunista Pártba, és ekkor - pártmegbizatásból - lett a mosonmagyaróvári rendőrségen politikai nyomozó. 1948-tól már az óvári államvédelmi kirendeltség vezetője, majd 1949-től 1951-ig az ÁVH győri osztályán volt alosztályvezető. Ekkor leszereltetik, egy rövid időre a pártból is kizárják, de aztán a pártba visszaveszik, és hagyják, hogy a civil életben érvényesüljön. 1951 végétől 1966-ig a győri Szerszámgépgyárban dolgozik, egyre magasabb beosztásokban, műszaki vonalon, lényegében mérnöki munkakörben. 1956-ban a forradalom alatt nem vesz részt semmiben, és amikor megalakul az MSZMP, az elsők között lesz a tagja. A gyári MSZMP csúcsvezetésbe is ekkor választják be, és 1957-től munkásőr is. Államvédelmi tevékenységet 1951 és 1966 között nem végez, párt és munkásőr tevékenysége mutatja a rendszer iránti lojalitását. 1966-ban megromlik az egészségi állapota, rokkantosítása is szóba kerül, amikor váratlanul kinevezik a Győr-Sopron megyei tanácsra egyházügyi titkári munkakörbe.

A kinevezés hátteréről nem tudni semmit. Valószínűleg Kovács István maga is keresett helyet magának, de államvédelmi kezdeményezés is lehetett a háttérben, hiszen az egyházügyi titkári kinevezésével egyidőben a Győr-Sopron megyei RFK III/III-1. alosztály is állományába veszi. Korábbi főhadnagyi beosztásából előléptetik századossá, és szigorúan titkos, azaz SZT tisztként foglalkoztatják.

Az egyházügyi titkári funkció bizalmi állás volt, lényegében az Állami Egyházügyi Hivatal szakmai irányítása alá tartozott. Az egyházügyi titkárok kinevezési javaslatát az ÁEH vezetője tette meg, és a megyei tanács elnöke hagyta (formálisan) jóvá. Az egyházügyi titkár szervezetileg ugyan a megyei tanácshoz tartozott, de a munkájával kapcsolatos iratokat, beszámolókat, jelentéseket az ÁEH-nak kellett megküldenie. Ugyanakkor Kovács István, mint III/III-as SZT tiszt, az állambiztonságnak is tartozott beszámolással - lehetséges, hogy munkájának legfőbb értékelői itt voltak. És ez az értékelés pozitív volt, amit jellemzései, előléptetései és kitüntetései is mutatnak. Mindezekkel párhuzamosan 1970-től Kovács István a megyei tanácson osztályvezetői és MSZMP alapszervi titkári funkciót is betöltött.

Kovács István egyházügyi titkári és titkosrendőri "munkásságának" dokumentumai részben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, részben a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Sopron Megyei Levéltárában találhatok. Az ÁBTL-ben az SZT-tiszti személyi és illetményi okmányai megvannak, de az operatív tevékenységének iratai sajnos hiányoznak. Győr-Sopron megyében kiemelt állambiztonsági megfigyelési célpont volt a győri püspökség és a bencés rend a pannonhalmi apátsági központtal - ezeknek voltak "objektum-dossziéi", melyek azonban nem kerültek a levéltárunkba. A győri iratok viszont részben fennmaradtak - a győri állami egyházügy iratok 80 doboznyi mennyiségéből közel 50 Kovács István időszakára vonatkozik. A megyei rendőr-főkapitányság rendezetlen és segédletekkel nem rendelkező 30 doboznyi iratanyagában is vannak Kovács Istvánra, illetve az általa fémjelzett időszakra vonatkozó állambiztonsági iratok. Ezek kutatása folyamatosan történik.

Soós Viktor Attila - videón hamarosan teljes egészében megnézhető - előadásában beszélt arról is, hogy milyen általános és egyedi, legális és titkos feladatai voltak, illetve lehettek a többszörös funkciót betöltő Kovács Istvánnak, és kitért arra is, hogy milyen formális és informális kapcsolat volt az Állami Egyházügyi Hivatal és az állambiztonsági szervek között.

Az előadást követően Dr. Kutrucz Katalin, ÁBTL főigazgató-helyettese a levéltárunkban található ügynöki iratok egykori kezelési módszereivel kapcsolatban tett egy tájékoztató kiegészítést - a megsemmisítésre került iratok másod-, harmad-, sokad példányait sok esetben más dossziékhoz csatolták, illetve más szerveknek megküldték, így azok utólag előkerülhetnek. További hozzászólók az Állami Egyházügyi Hivatal, illetve a megyei egyházügyi titkárok rendszerváltást követő sorsával, illetve egyedi esetekkel kapcsolatban tettek észrevételeket.

A Történelmi Kávéházban a következő előadás 2016. október 13-án, 15 órakor lesz, és levéltárunk történésze, Krahulcsán Zsolt tartja majd.

Az előadás címe: Párhuzamos életrajzok. Szalma József és Korom Mihály hivatali karrierútjának összehasonlító elemzése.

Témakörök: 
HírTörténelmi KávéháZ