Az előadás címe:
A hétfői szabadegyetem története az állambiztonság tükrében

A hétfői szabadegyetem előadásai 1978 augusztusában indultak. 1980. február 18-án a Belügyminisztérium III/III-as osztálya objektum dosszié nyitásáról döntött – objektum dosszié nyitásáról akkor határoztak, amikor valami különösen fontosnak és veszélyesnek nyilvánított esemény vagy személy került az állambiztonság látókörébe –, amelynek a „Repülő Egyetem” nevet adta. Azért kapta ezt a nevet, mert az előadásokat különböző helyeken tartották, mindig más lakásokban, szerintük lengyel mintára. Vajon tényleg lengyel mintára, vagy csak adottak voltak a nagyobb lakások tulajdonosai, akik lehetővé tették, hogy sokszor 150–200 ember is betóduljon az otthonukba? Az előadásokról már 1979-től folyamatosan készültek állambiztonsági jelentések, a III/III-as osztály több ügynököt is foglalkoztatott, akik a szűkebb ellenzéki mag tagjai voltak. Előadásom célja, hogy bemutassam a szabadegyetem történetét, megvilágítsam a résztvevők szerepét és az ügynökök személyiségét, valamint megválaszoljam az alábbi kérdéseket: Vajon miért tartotta az állambiztonság annyira veszélyesnek néhány száz pesti egyetemista és szabadfoglalkozású összejövetelét és milyen módszerekkel dolgozott? Hogyan azonosították a résztvevőket? Hány előadás volt, és milyen témákkal? Milyen terveket dolgozott ki a politikai rendőrség a látogatottság visszaszorítására? Hogyan választotta meg az ügynökeit? Vajon hogyan működött a rendőrség állományában a Kádár-korban nem létezőnek nyilvánított antiszemitizmus? Ezek mind olyan kérdések, amelynek megválaszolása más megvilágításba helyezi a mozgalom történetét. Ezenkívül vizsgálom, miként változott meg az állambiztonság hozzáállása a szabadegyetemhez 1981. október 23-a után, és a résztvevők hogyan emlékeznek erre, miként élték meg zaklatásukat. Bemutatom, hogyan alakult az ügynökök és a résztvevők aránya, kik voltak a fő szervezők. Körbejárom, vajon a kezdeti nagy fellángolás hogyan alakult át az 1980-as évek második felében, miért nem tartottak 1985-ben előadásokat, hogyan és miért szűnt meg a szabadegyetem 1986 novemberében. Az előadás utolsó részében azt vizsgálom, hogyan használhatók az ügynökjelentések a kutatásban, vajon az ügynöki munka „szánalmassága” milyen
társadalomtörténeti tényeket tár fel, valamint használhatók-e ezek a dossziék életmódkutatásokra.

Baracsi Erzsébet