Cserényi-Zsitnyányi Ildikó előadása a Történelmi KávéháZ-ban - Meghívó

Cserényi-Zsitnyányi Ildikó előadása a Történelmi KávéháZ-ban - Meghívó

Történelmi KávéháZ

TÖRTÉNELMI KávéháZ
Beszélgetések a Történeti Levéltárban

MEGHÍVÓ

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon, és az azt követő beszélgetéseken.
Februári rendezvényünkre a külső kutatóink közül Sallai Jánost, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát hívtuk meg, hogy számoljon be legújabb kutatásairól.

A következő előadásra 2017. március 9-én 15 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.)

Előadó: Cserényi-Zsitnyányi Ildikó

Az előadás címe:
Az amerikai Ralston Purina cég vesztegetési ügye Magyarországon

Az 1960-as évek közepétől, jócskán megelőzve a hivatalos diplomáciai nyitást, az agráriumban érdekelt hazai vállalatok igyekeztek közvetlen gazdasági kapcsolatot létesíteni nyugati cégekkel. Az a fajta nyugati technológiai transzfer modell, amely a magyar kolhozosítás modelljével szemben nem felülről lefelé, hanem a meghirdetett új gazdasági mechanizmusnak megfelelően alulról indult, számos esetben jelentős termelésnövekedést eredményezett.

Az így kialakult kapcsolatokat és a résztvevők gondolkodását azonban az 1960-as évek közepétől egyre erősödő nyugati szellemi és fogyasztói kultúra hatása (is) erőteljesen befolyásolta, alkalmat adva ezzel az érvényben lévő – de rendkívül szűk mozgásteret biztosító ­– jogszabályokban tiltott cselekményekre is. Egy irracionálisan agyonszabályozott gazdasági rendszerben a szabályok megsértése az esetek nagy részében előfeltétele lehetett egy-egy ágazat vagy vállalat eredményes működésének. Csakhogy másodlagossá téve az objektív gazdasági tényezőket, az érdekeltek hatalmi pozícióinak jóval nagyobb szerepe volt megítélni azt, hogy mi volt a „népgazdaság” számára hasznos vagy (inkább) káros.

A Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége 1966 novemberében operatív ellenőrzés alá vonta, majd 1967 márciusában „Hannover” fedőnéven operatív feldolgozó munkát kezdeményezett az 1956-ban disszidált dr. Gláz Tibor, az amerikai Ralston Purina erőtakarmányt gyártó cég kelet-európai igazgatója ellen „káros gazdasági tevékenység és kémgyanú alapján”. Alapvető dilemma volt, hogy az eset nemcsak kizárólag büntetőjogi vonatkozású, hanem egyben politikai-, gazdasági-, külkereskedelmi és diplomáciai is. Előadásomban ezt a több szempontból is rendhagyó ügyet kívánom bemutatni: azt, hogy a rendkívül összetett és kényes problémák ellenére miért, de főleg hogyan indult meg a nyomozás, kik kerültek az állambiztonsági szervek látóterébe, és átlényegítve az eredeti koncepciót, milyen váddal kerültek bíróság elé, vagy meg nem várva a vizsgálat lezárását, „menekültek” öngyilkosságba.

Tovább bonyolította a vizsgálat kimenetelét, hogy az évek alatt beszerzett adatok nyomán több olyan vállalat vagy termelőszövetkezet is a hazai állambiztonsági szervek látószögébe került, amelynek vezetősége „tiltott külkereskedelmi tevékenység folytatásával, titkos jutalék, tiltott ajándék elfogadásával”, valamint „csempészáru értékesítésével” vált gyanúsítottá. Előadásomban a fentiek ismertetésén túl kitérek arra is, hogy a politikai vezetés hogyan avatkozott be a vizsgálat során kompromittált vezetők érdekében, vagy éppen magukra hagyta őket, és hogy ezt mennyire tekinthetjük a hazai konzervatív baloldal és a reformkommunista vezetők közötti ellentét egyik bizonyítékának.

Cserényi-Zsitnyányi Ildikó

Témakörök: 
HírEseményTörténelmi KávéháZ