Cserényi-Zsitnyányi Ildikó előadása - videó

Cserényi-Zsitnyányi Ildikó előadása - videó

Az amerikai Ralston Purina cég vesztegetési ügye Magyarországon

Az előadás címe:
Az amerikai Ralston Purina cég vesztegetési ügye Magyarországon

Az 1960-as évek közepétől, jócskán megelőzve a hivatalos diplomáciai nyitást, az agráriumban érdekelt hazai vállalatok igyekeztek közvetlen gazdasági kapcsolatot létesíteni nyugati cégekkel. Az a fajta nyugati technológiai transzfer modell, amely a magyar kolhozosítás modelljével szemben nem felülről lefelé, hanem a meghirdetett új gazdasági mechanizmusnak megfelelően alulról indult, számos esetben jelentős termelésnövekedést eredményezett.

Az így kialakult kapcsolatokat és a résztvevők gondolkodását azonban az 1960-as évek közepétől egyre erősödő nyugati szellemi és fogyasztói kultúra hatása (is) erőteljesen befolyásolta, alkalmat adva ezzel az érvényben lévő – de rendkívül szűk mozgásteret biztosító ­– jogszabályokban tiltott cselekményekre is. Egy irracionálisan agyonszabályozott gazdasági rendszerben a szabályok megsértése az esetek nagy részében előfeltétele lehetett egy-egy ágazat vagy vállalat eredményes működésének. Csakhogy másodlagossá téve az objektív gazdasági tényezőket, az érdekeltek hatalmi pozícióinak jóval nagyobb szerepe volt megítélni azt, hogy mi volt a „népgazdaság” számára hasznos vagy (inkább) káros.

A Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége 1966 novemberében operatív ellenőrzés alá vonta, majd 1967 márciusában „Hannover” fedőnéven operatív feldolgozó munkát kezdeményezett az 1956-ban disszidált dr. Gláz Tibor, az amerikai Ralston Purina erőtakarmányt gyártó cég kelet-európai igazgatója ellen „káros gazdasági tevékenység és kémgyanú alapján”. Alapvető dilemma volt, hogy az eset nemcsak kizárólag büntetőjogi vonatkozású, hanem egyben politikai-, gazdasági-, külkereskedelmi és diplomáciai is. Előadásomban ezt a több szempontból is rendhagyó ügyet kívánom bemutatni: azt, hogy a rendkívül összetett és kényes problémák ellenére miért, de főleg hogyan indult meg a nyomozás, kik kerültek az állambiztonsági szervek látóterébe, és átlényegítve az eredeti koncepciót, milyen váddal kerültek bíróság elé, vagy meg nem várva a vizsgálat lezárását, „menekültek” öngyilkosságba.

Tovább bonyolította a vizsgálat kimenetelét, hogy az évek alatt beszerzett adatok nyomán több olyan vállalat vagy termelőszövetkezet is a hazai állambiztonsági szervek látószögébe került, amelynek vezetősége „tiltott külkereskedelmi tevékenység folytatásával, titkos jutalék, tiltott ajándék elfogadásával”, valamint „csempészáru értékesítésével” vált gyanúsítottá. Előadásomban a fentiek ismertetésén túl kitérek arra is, hogy a politikai vezetés hogyan avatkozott be a vizsgálat során kompromittált vezetők érdekében, vagy éppen magukra hagyta őket, és hogy ezt mennyire tekinthetjük a hazai konzervatív baloldal és a reformkommunista vezetők közötti ellentét egyik bizonyítékának.

Cserényi-Zsitnyányi Ildikó

Témakörök: 
Történelmi KávéháZVideó