Szerkesztette: Fülöp Mihály 

A kötet szerzői szerteágazó kérdéskörre keresik a választ: az 1947-es párizsi magyar békeszerződés hogyan illeszkedett a második világháború után kialakított európai rendbe; mi volt a győztes nagyhatalmak szerepe a békeszerződés rendelkezéseinek kidolgozásában; milyen szellemi háttérrel szervezték meg a magyar állam (és más legyőzött államok) béke-előkészítését; mire törekedtek a szomszéd államok határ- és kisebbségi kérdésekben? 

Elfelejtett béke – mivel a hazai közgondolkodásban mérhetetlenül kisebb szerep jut Párizsnak, mint 1920-as trianoni előképének. Pedig a párizsi békeszerződés felülírta a trianonit: az 1947-es rendezés ma is hatályos, a magyar jogrend élő része, a mai Magyarország európai helyét és szerepét meghatározó dokumentum. Szaktörténészi körökben az utóbbi évtizedek kutatásai ugyan áttörést hoztak, ám a témakör nagysága még mindig tartogat érdekességeket.

A kötet anyagát a 2017. szeptember 15-én – a párizsi béke életbelépésének 70. évfordulóján – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencia előadásai alapján írt tanulmányok alkotják, amelyek részletesen foglalkoznak az 1947-es párizsi béke genezisével, hatástörténetével és történelmünkben játszott szerepével.

A kötetben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársainak tanulmányai is olvashatók:

Baráth Magdolna: A Szovjetunió és a magyar béke

Cseh Gergő Bendegúz: Fegyverszüneti ellenőrzés Közép-Európában: béke-előkészítés vagy térfoglalás?

Gyarmati György: Kertész István és a Duna menti „különbéke” víziója

A kötet elektronikus formában is elérhető az Államkutatási és Fejlesztési Intézet Szakmai kiadványtárában erre a linkre kattintva.