Kutatók Éjszakája a Levéltárban
Kedves Látogatóink!
A Történeti Levéltár idén is csatlakozott a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatához. 2021. szeptember 24-én (péntek) 16 órától változatos témájú előadások segítségével az állambiztonsági forrásokat szeretnénk bemutatni.
Előadásainkra a Kutatók Éjszakája programsorozat honlapján tudnak regisztrálni bejelentkezés után.
Köszönjük, hogy figyelemmel kísérik programjainkat. Szeretettel várjuk Önöket!
PROGRAM
16:00-16:20 - Cseh Gergő: E-kutatás a titkosszolgálati levéltárban
A Történeti Levéltár – mint minden levéltári intézmény ország- és világszerte – azzal a problémával küzd, hogy az online világban a kutatóknak egyre kevesebb ideje, lehetősége és hajlandósága van hagyományos, „offline” kutatásra. A kutatás időbeli és földrajzi akadályait betetézte az elmúlt időszak pandémiás helyzete. A felhasználói igények alapján a Történeti Levéltár a tudományos kutatók részére 2020 végén bevezette online kutatási szolgáltatását. Az előadás bemutatja a jelenlegi fejlesztés előzményeit, a választott technológiai és biztonsági megoldásokat, az új szolgáltatás nyújtotta lehetőségeket, valamint a levéltári munkafolyamatot az iratok kikérésétől az online megtekintésen át a másolatok rendeléséig. A nyilvánvaló előnyök mellett szó esik a szolgáltatás korlátairól és biztonsági kockázatairól, valamint ezek kezeléséről, kezelhetőségéről is.
16:20-16:40 - Takács Tibor: A város, mint bűnügyi helyszín: állambiztonsági nyomozati fotók Nyíregyházáról
Az 1945 utáni magyar állambiztonság a titkosrendőri tevékenység majd minden területén használt fényképeket. Fotókat készítettek a politikai jellegű bűncselekmények helyszínein, de titkos házkutatások során is, lefotózták a megfigyelt személyek leveleit és – titokban, rejtett eszközökkel – magukat a megfigyelt személyeket. Az előadás egyetlen településen történt falfirkálásokkal, zászlótépésekkel, zászlóégetésekkel és rongálásokkal kapcsolatos eljárások során keletkezett fényképekkel foglalkozik, azt kutatva, hogy mit látott az állambiztonság egy városból, ha tetszik, mit láthatunk mi egy város múltjából állambiztonsági szemmel.
16:40-17:00 - Szőnyei Tamás: Koncert, plakát, jelentés. Újhullámos zenekarok az állambiztonsági iratok tükrében
A magyar punk és újhullámos zenekarok magukra vonták a politikai rendőrség figyelmét a 70-es évek végén és a 80-as években. Megszólalási módjuk, mondandójuk a rendszer zajos kritikájaként is értelmezhető volt. Vajon milyen formában jelent meg mindez a plakátjaikon, amelyeket gyakran engedély nélkül sokszorosítottak és ragasztottak ki? Észlelte-e a provokatív vizuális jeleket az állambiztonság, amely oly sok energiát pazarolt el a zenészekre és közönségükre? E kérdésekre keresi a választ Szőnyei Tamás, aki a plakátok gyűjtőjeként és az állambiztonsági iratok kutatójaként egyaránt évek óta foglalkozik a témával.
17:00-17:30 - Raktárlátogatás az állambiztonsági levéltárban Szekér Nóra kollégánk vezetésével
17:30-17:50 - Szécsényi András: Az oral history források szerepe a történeti kutatásban
Az előadás bemutatja, hogy a narratív források, ezen belül az oral history-interjúk miért megkerülhetetlenek a modern korral foglalkozó kutatásokban. Az előadás ennek alátámasztására néhány példát hoz a holokauszt-túlélőkkel és az állambiztonsági megfigyeltekkel készített interjúk alapján, amelyek egyaránt érintik az interjúkészítés ismérveit, specialitásait, problematikusságát. Vázolja továbbá az ÁBTL programját az oral history-készítés fejlesztésére vonatkozóan és beépítésre a kutatásban.
Az előadás a magánszemélyek által az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) beadott családi és személyi irathagyatékok „állambiztonság-történeti” vonatkozásait vázolja fel. A szükséges alapfogalmak rövid definiálása után az ÁBTL néhány magánirati fondja alapján két – példákkal illusztrált – téma következik. Az első az egyes személyekkel kapcsolatos kétféle (az egykori állambiztonsági szervektől jogszabály alapján, illetve a magánszemélyektől adományként az ÁBTL-be került) iratanyagban található információk viszonyát mutatja be. Van-e ellentmondás az egyik vagy másik adatcsoport segítségével nyerhető kép között, az adatcsoportok mennyiben egészítik ki egymást, mik a jellemző hiányok és többletek az egyik vagy a másik oldalon? A másik téma a magániratokban található „állambiztonság-történeti” iratok fennmaradásának kérdését járja körül. Elsősorban azt a fejlődést vizsgálja, ahogyan az ilyen jellegű iratok megőrzésében a magánszemély, illetve a család motivációját tekintve a jogbiztosító jelleg (peres eljárások) fokozatosan átadja helyét a személyi/családi önmeghatározásnak és önreprezentációnak („üldözött” státusz, ahová a második világháború után a kommunista rendszer ellenségei, pl. az 1945 előtti polgári-tisztviselői-értelmiségi réteg tagjai tartoztak). A folyamat során a személyi/családi múltnak a közösségi múlthoz illesztése válik elsődlegessé.
18:10-18:30 - Papp István: Egy kondásból lett ügynök beszervezési dossziéja
Az előadás célja, hogy egy közismertnek tűnő állambiztonsági forrástípust mutasson be egy szokatlan példa segítségével. Az ún. B-dosszié a hálózati személyek beszervezésére és tevékenységére vonatkozó, a politikai rendőrség által fontos tartott iratok alapvető gyűjtőhelye. Ennek segítségével jól feltárható, hogy ki és miért vállalta az együttműködést, milyen intenzitással végezte ezt a munkát és miért lépett ki a hálózatból. A jelen történet alanya azonban a közismert esetekkel szemben nem híres ember, nem művész, tudós, sportoló vagy politikus, hanem egy kondás, az Alpokalja erdeiből. A szegényparaszti családból származó férfi mély azonosulással végezte az ügynöki és felderítő munkát. Életútjának bemutatása révén fontos adalékokat tudhatunk meg a diktatúra természetrajzáról is. Az eset legfőbb tanulsága, hogy a nagy struktúrákon belül is érvényesül az egyéni felelősség, végső soron személyes döntésünkön áll milyen utat választunk. A kondásból lett ügynök históriájában az átalakuló paraszti világ, a szabadságát kereső fiatalság és az állambiztonság által kínált előnyök és alkalmazott kényszerek egyaránt világosan megmutatkoznak.