Történelmi Kávéház- Beszélgetések a Történeti Levéltárban

Történelmi Kávéház- Beszélgetések a Történeti Levéltárban

MEGHÍVÓ

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon és az azt követő beszélgetéseken.

A következő előadásra 2018. június 14-én 17 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.).

Előadó: Szekér Nóra

Az előadás címe:

A Magyar Testvéri Közösség megfigyelése az 1947-es persorozatot követően

1947-ben zajlott az úgynevezett „köztársaság-ellenes összeesküvés” koncepciós persorozata, amely hét perből állt. Ezzel kapcsolatban 260 embert tartóztattak le, az államvédelem nyilvántartása pedig 2450 fővel bővült. E perek fordulatot jelentettek a háború utáni magyar belpolitikai életben. Az államvédelmet kézben tartó Kommunista Párt számára ez az eljárás lehetőséget teremtett arra, hogy koalíciós partnerére és egyben legnagyobb politikai ellenfelére, a Kisgazdapártra és számos vezető kisgazda politikusra „rábizonyítsa” a köztársaság megdöntésére tett kísérlet vádját. Így sikerült eltávolítani a politikai életből sokak mellett Kovács Bélát, a párt főtitkárát, Nagy Ferenc miniszterelnököt és Varga Bélát, az országgyűlés elnökét.  Ezzel úgy meggyengítette a Kisgazdapártot, hogy már nem tudott akadályt gördíteni a kommunista hatalomátvétel elé.
Ebben az „összeesküvési ügyben” a főszerepet egy valóban létező titkos társaságra, a Magyar Testvéri Közösségre osztották. A Közösség – amellett, hogy mint konspirációs alapon működő szervezet – kiváló kompromittáló tényezőként szolgált az összeesküvési vádpontokhoz, nem csak ürügy volt a Kisgazdapárt likvidálására, hanem valódi célpont is. Az 1920-as évektől működött Magyarországon, és a magyar érdekek hathatósabb érvényesítését tűzte ki célul. Még a háború után is kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett a pártokban, társadalmi szervezetekben és a különféle intézményekben. Leleplezése az állambiztonság számára láthatóvá tett egy „nemzetvédelmi összefogás” jegyében működő kapcsolatrendszert, amely a Kommunista Párt számára valódi veszélyt jelentett. Akik egyszer egy ilyen társasághoz csatlakoztak, azokban benne rejlett az a szellemiség, ami a Kommunista Párt internacionalista és szovjet érdekeknek alárendelt diktatórikus politikájával szemben áll. A pártnak ezt a szellemiséget így vagy úgy, de kontroll alatt kellett tartania, és ez a feladat túlmutatott az 1947-es perek aktuális politikai céljain. Az állambiztonság évtizedekkel a perek után, bőven a Kádár-korszakban is önálló elhárítási vonalként figyelte a már csak romjaiban létező szervezetet és kapcsolatrendszerét. Előadásomban e megfigyelés történetére koncentrálok, amely szemléletes képet ad arról, hogy a kommunista rendszer milyen módszerekkel „kezelte” potenciális ellenfeleit.
Szekér Nóra

 

Kép forrása: MTI

Témakörök: 
Történelmi KávéháZ