Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon és az azt követő beszélgetéseken.

A következő előadásra 2018. szeptember 13-án 17 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.).

Előadó: Göncz Balázs

Az előadás címe: A Kesztölci (külön) Köztársaság ― egy 1956-os vidéki mikrotörténet

Kesztölc ― az esztergomi érsek egykori bortermelő birtoka ―, egy eldugott kis zsák-bányászfalu a Pilis lábánál, amit az átlagember legfeljebb az 1980-as évek tapéta-reklámjából ismer.
A falu az 1956-os forradalom idején egészen különös utat járt be, amit a forradalom utáni pártsajtó gúnyos cikkeiben próbált nevetségessé tenni, megalázva a nagyon is talpraesett kesztölci bányászokat.
A településnek zömében szlovák lakossága volt, akik közül sokan az 1920-as és 1930-as években Franciaországban próbáltak bányász-szerencsét, ahol már korán megismerkedtek a szociáldemokráciával, a szakszervezeti mozgalommal, s ezen ideológiával „megfertőzve” tértek vissza a Horthy-kori Magyarországra.
Így Kesztölc azon ritka települések közé tartozott, amelynek lakossága 1945-ben őszinte lelkesedéssel várta a szovjeteket, hogy aztán annál nagyobbat csalódjon: 1946-47-ben a szlovák―magyar „lakosságcsere” során sok család kivándorolt a Felvidékre, majd 1952-ben egy demokrácia-ellenes szervezkedést leplezett le itt az ÁVH, aminek több kesztölci is áldozatul esett.
Talán innen eredeztethető a település későbbi külön útja is. 1956-ban hamar előkerültek a fegyverek, a robbanóanyag, s a falu rendkívüli gyorsasággal leszámolt a csalódást okozó kommunista vezetéssel, s kikiáltották a saját köztársaságukat.
A forradalom során az elzárt zsáktelepülés külön életet élt: elnököt választottak, rendeleteket hoztak, rekviráltak, pálinkát főzettek, harckocsit szereztek be, és berendezkedtek a „körkörös” védelemre. Nem meglepő módon emiatt az újjászerveződő hatalom csak december közepére tudott leszámolni a „külön utas” bányászfaluval.
Nemrég feltárt dokumentumok alapján szeretném ismertetni a faluban történt forradalmi eseményeket, azok előzményeit, a köztársaság megdöntését, valamint a „köztársasági elnök” 1963-ig tartó különös bujkálását.
Göncz Balázs