Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon és az azt követő beszélgetéseken.

A következő előadásra 2019. szeptember 12-én 17 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.).

Előadó: Bandi István

Az előadás címe: Az 1989-es romániai forradalomba történő magyar beavatkozás kérdése

Harminc évvel a romániai 1989-es forradalom után még mindig számos megválaszolatlan kérdés osztja meg a romániai társadalmat. Ezek közül a forradalom eseményeibe való beavatkozás kérdése közvetlenül is érinti Magyarországot, ugyanis jól körülírható az a csoport, amelyik még mindig életben tartja azt a mítoszt, miszerint a magyar állam különböző formában, de közvetlenül beavatkozott a romániai eseményekbe, és tette ezt egyrészt saját érdekből, másrészt pedig szovjet befolyásra.
   Az előadásban többek között levéltári iratok és a felelősségre vont hivatásos tisztek peranyagai, illetve a hivatásosok visszaemlékezései alapján elemezzük, hogy mit tudtak a román katonai és belügyi vezetők a nyugati irányból érkező veszélyről, és milyen tényleges intézkedéseket tettek a feltételezett vész elhárítására. Továbbá vizsgáljuk, hogy kinek és miért állt érdekében a külső ellenség veszélyeztetésének motívumát felépíteni, valamint mindez hogyan befolyásolta az ország új vezetésének a katonai és belügyi szervek átalakításáról, illetve felállításáról hozott döntéseit.
   A román szakemberek legújabb kutatásai alapján azt mondhatjuk, hogy az 1989-es események hátterében a külföldi támadás vélelmezése alapot adhatott a belügyi és a katonai vezetőknek a véres beavatkozás végrehajtására, illetve a későbbiek során mentségül szolgált azok számára, akik emberiesség elleni bűncselekmény vádjával kerültek bíróságra.
   A forradalom alatt a román és a magyar állam legfelső katonai vezetőinek egyeztetése folyamatos volt, illetve a román levéltári források azt bizonyítják: a Szekuritáté vezetése teljesen tisztában volt azzal, hogy idegen fegyveres erők nem tevékenykednek Románia területén, a mítoszt mégis megteremtették és az tovább él még napjainkban is.
   Ha megismerjük, hogy a beavatkozás mítoszát milyen körülmények között kreálták, valamint feltárjuk a létrehozók céljait és az ügyben kifejtett tevékenységüket, mindez segít a napjainkban is zajló bírósági eljárások megértésében. 

Bandi István