ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA
Precedens évek – Közép-Európa a nagyhatalmak erőterében 1945-1947 címmel kezdődött el március 22-én levéltárunkban a Szabó Zoltán Történeti Szabadegyetem tavaszi féléve. Az első alkalommal Cseh Gergő Bendegúz, intézményünk főigazgatója beszélt a második világháborút követő békeidőszak nagyhatalmi elképzeléseiről és a szövetséges megszállási taktikák közti hasonlóságokról.
Március 29-én az 50 évvel ezelőtt, 1973 januárjában lezajlott balassagyarmati túszdrámát idézzük meg az immár Bevetítés néven folytatódó filmklubunkban.
Gazdag Gyula 1989-es alkotása alapjául a Balassagyarmaton 1973. január 7. és január 12. között lezajlott túszdráma szolgált, amikor a Geisler Eta Középiskolás Leánykollégiumban Pintye András és László fegyveresen tartott fogva húsz lányt. Az első modern magyar túszdráma váratlanul érte mind a hatóságokat mind a politikai vezetést: a rendőrségnek és a Néphadseregnek nem volt tapasztalata a hasonló incidensekkel, így az esetet és annak kezelését és lezárását is hírzárlat övezte.
A jövő hét szerdán induló Szabó Zoltán Történeti Szabadegyetem pódiumbeszélgetései a tavaszi félévben a keleti blokk kialakulását és 1956-ig tartó történetét járják körbe.
A résztvevők Kelet-Közép-Európa háború után kialakult sajátos helyzetével, a nagyhatalmak „keleti” politikájával, a Szovjetunió megtorló rendszerével és az egyes országok regionális sajátosságaival ismerkedhetnek meg. A szabadegyetem előadásai Közép-Európa nagyhatalmi átalakulását, a szovjet megtorlás politikáját, a jugoszláv különutasság lehetőségeit és a szétfejlődés román és csehszlovák útjait mutatják majd be.
A Betekintő 2023/3-as lapszáma a második világháború utáni magyarországi zsidóság történetével foglalkozik.
A kommunista szakszolgálatok működésének jobb megismertetésében a levéltár hivatalos folyóirata, a Betekintő is elévülhetetlen érdemeket szerzett. A 2007-ben indult folyóirat hasábjain megjelent több száz tanulmány, forrásközlés és recenzió tisztázni, pontosítani és kiegészíteni igyekezte a magyar állambiztonságról szerzett tudományos ismeretanyagot. Az, hogy ma már tudjuk, mi a különbség ügynök és informátor között, hogy az állambiztonság mindenhatósága milyen gyakran fulladt banálisan kisszerű jelenetekbe, többek között a Betekintőben publikáló kollégák hosszas és kitartó munkájának köszönhető.
2023 tavaszán is folytatódnak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának programjai: az ingyenes Szabó Zoltán Történeti Szabadegyetem előadásai a keleti blokk 1945 és 1956 közötti történetével ismertetnek meg, míg a Bevetítés - Gyarmathy Lívia filmklub a Kádár-korszakot és az állambiztonságot bemutató filmekkel és beszélgetésekkel vár majd.
Mostanában a kutatókat leginkább a titkosszolgálatok nemzetközi tevékenysége foglalkoztatja – nyilatkozta az Indexnek Cseh Gergő Bendegúz. A Titkosszolgálati Levéltár vezetője szerint sokan vizsgálják, hogy mi történt a 70-es és a 80-as években például a magyar állam terrorizmust támogató tevékenysége terén.
2022. december 2-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szervezésében került sor „A XX. századi magyar titkosszolgálatok – Szemelvények a korszak titkosszolgálatainak működéséből” című online tudományos konferenciára.
A 20 előadás absztraktjait tartalmazó online kötet, amely a Horthy-korszaktól az 1990-es rendszerváltásig tekinti a titkosszolgálatok akciót, eszközeit és céljait, ezen a linken érhető el.
A Kronosz Kiadó gondozásában 2022 novemberében jelent meg Takács Tibor Láthatatlan város című kötete, amely Nyíregyházán készült Kádár-kori, állambiztonsági fotókat mutatja be.
