Sz. Kovács Éva: A magyar emigráció kutatásának lehetőségei a Történeti Levéltárban

Sz. Kovács Éva: A magyar emigráció kutatásának lehetőségei a Történeti Levéltárban

(Megjelent: Trezor 3. 189-198)

A Történeti Levéltárban az egykori hírszerző szervek által keletkeztetett iratok között a 20. századi magyar emigráció történetének megismerését segítő iratok is találhatók. Kisebb hányaduk a két világháború közötti magyar emigrációval foglalkozik. Az egykori Csehszlovák Nemzetvédelmi Minisztérium anyagából származó, ismeretlen szerző által készített munka az egyik, a másik összeállítás szerzői Pálóczy Horváth György és Ignotus Pál. Mindkét kötet jó állapotú, kutatható, és bőséges felvilágosítást ad a két világháború közötti angliai magyar emigrációs csoportosulásokról.(1)

A II. világháború utáni emigrációs hullámok megfigyelését őrző iratok bemutatása előtt érdemes utalni az egykori állambiztonsági szervek e tárgykört érintő módszertani, illetve oktató-anyagaira. Több munka is foglalkozik a hírszerzéssel és az emigrációval.(2) Ezek mellett a Parancsgyűjtemény(3) vonatkozó okmányait is érdemes áttanulmányozni témába vágó kutatások megkezdése előtt.

Az egykori állambiztonsági szervek munkájukhoz az – az idővel módosuló – operatív nyilvántartást használták fel.(4) A nyilvántartás egyrészt operatív kartonokból és a hozzájuk rendelt dossziékból, illetve az egyes csoportfőnökségek kiegészítő adattárából és nyilvántartásából állt.

A III/I. Hírszerző Csoportfőnökségnek is saját adattára és nyilvántartása volt, melyet a csoportfőnökség nyilvántartási szabályzatából ismerhetünk meg.(5) A csoportfőnökség nyilvántartásának alapját képező 5-ös karton, „a hálózat, valamint jelentős kül- és belföldi kapcsolataik, az objektum, aktív intézkedések, rendkívüli események és ügydossziékban szereplő személyek, valamint a külföldi operatív társadalmi kapcsolatok nyilvántartására” szolgált(6), nem került a Történeti Levéltár iratállományába, ahogy a hírszerzés speciális munkáját szolgáló egyéb kartonok (pl. tárgyi postaláda nyilvántartó karton(7), kategóriakarton(8), fedőnév nyilvántartás kartonjai(9)) sem. Ezért az emigráció kutatásával kapcsolatos levéltári források dossziékban, illetve a hírszerző munkához kapcsolódó egyéb ún. szálas anyagokban jelennek meg.

Az egykori hírszerző szervek által keletkeztetett dossziék(10) jellemzői

A Történeti Hivatal először 1998-ban vett át az egykori hírszerző szervek által keletkeztetett dokumentumokat az Információs Hivataltól. Az emigráció kutatásának legfontosabb forrás-együttese ez a K-,illetveO-8 irattárijelzetű 23,04 ifm. terjedelmű, 1945–1982 évkörű, dossziéformában megjelenő iratanyag.

Az egykori hírszerző szervek ötféle dossziétípusba(11) sorolták irataikat. Ezek a következők voltak:

ügydosszié „B”(12), ügydosszié „M”, aktív intézkedések dossziéja, rendkívüli események dossziéja, valamint objektumdossziék.

Ügydosszié „B”

Ügydosszié „B”-t kellett nyitni minden olyan személyre, aki a hírszerző szervek hálózatával valamilyen kapcsolatban volt (ügynök, társadalmi kapcsolat, titkos munkatárs stb.), de ugyancsak ügydossziéja volt a bármely hírszerző vonal szerint ellenségesnek tekintett személyeknek is. Tehát ügynök és operatív feldolgozás alá kerülő személy egy nyilvántartásba került. A dosszié borítóján csak a fedőnév szerepelhetett, a dossziéban szereplő személy neve és minősítése csak a dossziéban található adatlapon. A Történeti Levéltárba került 348 ügy iratanyaga – néhány kivételével – nem az eredeti borítóba van befűzve. S a korábbi szabályozás ellenére név szerint említik, hogy kinek a dossziéja. Az újonnan alakult szolgálatok tehát ezeket az ügyeket lezártnak tekintették. Ennek ellenére nyolc titkos minősítését a továbbiakban is fenntartották.

Ügydosszié „M”

Gyakorlatilag a kül- és belföldi ügynök, titkos munkatárs munkadossziéja volt. Nyitását akkor kezdeményezték az egykori hírszerző szervek, ha a hálózati munkát végző személy jelentéseket is adott.(13) A legtöbb esetben azonban a két dossziétípus egy kötetben, egymástól nem elválasztva jelenik meg(14).

Aktív intézkedések dossziéja

Meghatározott személyekkel, szervekkel, témákkal kapcsolatban végrehajtott vagy tervezett intézkedések anyagainak gyűjtésére szolgált, amelynek célja az ellenséges emigráns szervezetek bomlasztása, prominens személyiségeinek lejáratása volt(15).

Rendkívüli esemény dosszié

Rendkívüli esemény dosszié nyitási kötelezettségük volt az egykori hírszerző szerveknek minden olyan – az akkori terminológiával – kapitalista országok területén történt vagy történő eseményről, amely Magyarország érdekeit állambiztonsági szempontból érintette (pl. támadás, provokáció személy vagy magyar érdekeltségű objektum ellen, illetve bizonyos rendezvények biztosítása külföldön, pl. VIT, olimpia stb.)(16).

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az eddigiekben tárgyalt, „K” irattári jelzetű hírszerzési dossziék megkülönböztetendők az élőszámos „K”, ún. körözési dossziéktól. A körözési dossziék ugyanis az operatív nyilvántartás részét képezték, céljuk az államellenes bűnözők nyílt vagy konspiratív felkutatása, letartóztatása és átadása a vizsgálati szerveknek. A lezárt körözési dossziékat O-jelzettel ellátva irattározták. A fenti állítást bizonyítják azok a Történeti Levéltár tulajdonában lévő körözési és ügydossziék, amelyek ugyanazon személyhez kapcsolódnak(17). Ugyancsak tisztáznunk kell az ügydossziékban többször szereplő kutatóanyag, kutató dosszié fogalmát.

A kutató dosszié is ügydosszié, amely azon személyek anyagát tartalmazza, akiknek felkutatásához valamely operatív cél kapcsolódik, pl. hálózatból kizárt személyek, esetleg beszervezésre kiszemelt célszemélyek.(18) „Fentiek alapján ťHighwayŤ személye alosztályunk(19) részére nem minősül érdekes célszemélynek, ezért KT-050/62. számú kutatóanyagát lezártam irattárba adása céljából.” (Részlet a K-1218 számon irattározottügydosszié záró határozatából.)

Objektumdosszié

Objektumdossziét nyitott a hírszerzés olyan „célobjektumokra és fontos témákra, amelyekkel kapcsolatban a III/I. Csoportfőnökségnek hírszerzési vagy elhárítási feladatokat”(20) kellett végrehajtania. Az egykori hírszerző szervek által kiállított objektumdossziékat irattárba helyezéskor O-8- jelzettel látták el. Ebből a Történeti Levéltár tulajdonában lévő, 55 objektummal kapcsolatos dokumentum-együttes a második világháború utáni emigráció kutatásának legértékesebb forrásanyaga, még akkor is, ha az egyes dossziék forrásértéke között jelentős különbségek vannak.

 

Az emigráció levéltári forrásai

A második világháború utáni magyar emigráció történetét öt nagy korszakra bontja Borbándi Gyula: „Negyvenöt a kezdet, amikor a háború vége sok százezer magyart sodort ki Nyugatra. Negyvenhét jelzi a magyarországi demokratikus kísérlet kudarcát, a második menekülthullám elindulását és az emigrációs intézményrendszer kiépülését. Ötvenhat a magyar forradalom éve és a harmadik nagy exodus nyitánya. Hatvanháromban kezdődött, a megtorlás évei után, a magyar társadalom és a Nyugat felé való nyitás, az emigrációban a szembenállás enyhülése. Hetvenötben volt a helsinki konferencia, s nem sokkal később visszakerült Budapestre a Szent Korona, a nyugati magyarok körében észlelhetővé vált a politikai tevékenység térvesztése és a szellemi munka fokozatos térnyerése.”(21)

Az 1945-ben Nyugatra menekültek zöme súlyosan kompromittálódott a háború előtt, illetve alatt tanúsított magatartásával, jobboldali kötődésével. Az egykori állambiztonsági szervek azonban a jobboldali politikai emigrációnál sokkal veszedelmesebb ellenségnek tekintették, és nagyobb figyelmet is szenteltek a háborús összeomlás következtében elmenekült, volt fegyveres testületek tagjainak. Mivel ők voltak azok, akik nagy számuknál és szervezettségüknél fogva először tudtak emigrációs szervezeteket alakítani, létrehozva ezzel az ún. katonai emigrációs csoportosulásokat. Az általunk vizsgált dokumentumok között bőven találunk forrásokat a legfontosabb katonai emigrációs szervezetekre, illetve prominens(22) személyiségeire. A katonai emigráció azonban fokozatosan elveszítette jelentőségét, mivel egyrészt a későbbiekben jelentős személyi utánpótlása sem volt, másrészt a demokratizálódó Európában a helyenként szélsőjobboldali kötődésű katonai szervezetek a hivatalos politika számára amúgy is elfogadhatatlanná váltak, ezért támogatottságuk és befolyásuk is egyre csekélyebb lett. A hírszerzés is egyre kevesebb figyelmet szentelt ennek az ellenséges vonalnak, ezért a katonai emigrációval foglalkozó dossziék többsége a 40-es évek második felétől az 50-es évek végéig keletkezett. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a Történeti Hivatalnak 2000 februárjában adott át a Katonai Biztonsági Hivatal 166 db 1,44 ifm. dokumentumot, az ún. Állambiztonsági Módszertani Gyűjteményt. Az irat-együttes az egykori fegyveres testületek tagjaival kapcsolatos ügyek feldolgozása, operatív és vizsgálati dossziékból kimásolt anyagok gyűjteménye. Így a dokumentumok bár nem elsődleges források, mégis érdemes belenéznünk, mivel néhányban olyan dossziéból származó kimásolt iratok vannak, amelyek valamilyen oknál fogva nem kerültek a Történeti Levéltár tulajdonába.(23) A katonai emigráció vezető személyiségének feldolgozott anyagát is megtalálhatjuk a gyűjteményben.(24) A kötetek forrásértéke egyébként a fentiekben említetteken kívül meglehetősen csekély, kutatásukat azonban semmi sem akadályozza.

Bár az 1945-ös emigráció állambiztonsági és ezért hírszerzési szempontból is meghatározóbb tényezője a katonai emigráció volt, nem szabad megfeledkeznünk a politikai emigráció jelentős csoportosulásáról, az ún. diplomata emigrációról sem.

Az egykori állambiztonsági szervek a háború után külföldön maradt magyar diplomatákat nem tartották ugyan annyira veszedelmes ellenségnek, mint a katonai emigráció tagjait, mégis nyilvántartásba vették közülük a jelentősebbeket.(25)

1947 a magyar demokratikus kísérlet kudarca volt, az országot jelentős számban a politikai hatalomból közvetlenül kiszorult személyek hagyták el, s ennek következtében jött létre a nyugati magyar politikai emigráció, amely kezdetben Európában, a későbbiekben azonban a tengerentúlon is aktív politikai tevékenységet fejtett ki. Ezért nemcsak a magyar emigráció csúcsszervének tekintett Magyar Nemzeti Bizottmányra nyitott a hírszerzés objektumdossziét(26), hanem a legaktívabb politikai személyiségeket is nyilvántartásba vette.(27)

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő menekülthullám minden korábbinál heterogénebb volt. Az elmenekült értelmiségiek, egyetemisták, politikusok, szabadságharcosok hihetetlen gyorsasággal alakították meg emigrációs szervezeteiket, nem kis munkát adva ezzel a magyar hírszerzésnek. A legjelentősebb csoportosulásokra külön objektumdossziét(28) nyitottak, s ügydossziékban gyűjtötték a legveszélyesebbnek tartott ellenséges magatartást tanúsító személyek anyagát is.(29)

A hatvanas évek második felétől megváltozott a hivatalos magyar emigrációs politika, az egykor ellenségnek tekintett nyugati magyarságot némi politikai enyhülés övezte. Az ezt követő időszakról – egyelőre – jóval kevesebb forrás áll a rendelkezésünkre, mint a megelőző két évtizedre vonatkozóan. Az eddigiekben még nem esett szó a tudományos és egyházi emigrációról. Az Információs Hivataltól átvett iratanyagban erre a két területre elég kevés forrást találunk. Tudományos területtel kapcsolatos objektumdosszié egyáltalán nincs, azonban az emigráns magyar természettudósoknak nyitottak ügydossziét.(30) Az egyházi emigrációval kapcsolatos források is elsődlegesen az emigrált egyházi személyek ügydossziéjában(31) találhatók, de van néhány egyházzal kapcsolatos objektumdosszié is.(32)

A hírszerzés nemcsak ellenséges vonal, objektum, hanem területi elv szerint is gyűjtött információkat. Ezek az országokhoz kapcsolódó objektumdossziék fontos forrásai az emigráció kutatásának.(33)

A III/I. Csoportfőnökség feladatai közé tartozott azon külföldi állampolgárok, hontalanok, külföldön élő magyar állampolgárok figyelőztetése(34) is,akiket beszervezés vagy egyéb operatív célból feldolgozás alá vontak, illetve mindazok, akiket külképviseletre kihelyeztek, ösztöndíjat kaptak, 6 hónapnál hosszabb ideig vállaltak munkát stb. A figyelőztetés ideje mind külföldi, mind pedig belföldi személy estében 1 év volt. Az ez idő alatt összegyűlt anyagokat adott objektumdosszié mellékleteként kellett kezelni, amennyiben nem voltak valamelyik dossziéhoz kapcsolhatók, önálló dossziéként(35) kezelték. A dossziék forrásértéke elsődlegesen a figyelőztetés mint eljárás bemutatásából ered.

A fentiekben tárgyalt dokumentumok közül az ügydossziék jó állapotúak, kutathatók annak a néhánynak a kivételével, amelyeknek fenntartották a minősítését. Ezzel szemben az objektumdossziék rossz állapotuk miatt csak biztonsági másolatok elkészítése után kutathatók. Mind az ügydossziék, mind pedig az objektumdossziék tételes feldolgozását, valamint a jegyzékek készítését a ÁBTL munkatársai megkezdték.

Az emigráció történetének kutatásánál mindenképpen foglalkoznunk kell a III/I. Csoportfőnökség és jogelődei iratai című, ÁBTL 1.11.4. levéltári jelzetű, 13,32 ifm. terjedelmű 1957–1989 évkörű irategyüttesével. Ezeknek a dokumentumoknak egy része a Csoportfőnökség működésével kapcsolatos (működési iratok), más részük a hírszerző munka során keletkezett anyagok (pl. a Rádiófigyelő szolgálat jelentései a SZER-ről). Ugyancsak ebben az irategyüttesben található 5 doboznyi, 0,6 ifm. terjedelmű levéltári anyag a hetvenes évekből, amely zömében dossziékba be nem dolgozott jelentéseket tartalmaz. Kutatni tehát ezeket csak biztonsági másolatok készítése után lehet. Az iratok egy részének minősítését sem törölték még.

Szintén az egykori hírszerző szervek iratanyagából származik az O-töredék elnevezésű, 32 doboznyi, szálas iratanyag. Az iratok témájuk szerint két nagy csoportba sorolhatók: egy részük a második világháború utáni magyar katonai emigrációval kapcsolatos, míg a másik az ún. öreg amerikások (a második világháború előtt kivándorolt amerikai magyarok) csúcsszervének tekintett Amerikai Magyar Szövetséggel kapcsolatos. Valamint három személy: Zákó András, Korponay Miklós és Kováts András (Andrew Kovats) tevékenységéhez kapcsolódik. Az irategyüttes a legkülönbözőbb típusú dokumentumokat tartalmazza (eredeti iratok, feljegyzések, magánlevelek, sajtótermékek, újságkivágások, plakátok, meghívók stb.). A O-töredék feldolgozását az ÁBTL munkatársai megkezdték, az egyes dokumentumokat kutatni csak biztonsági másolat készítése után lehet.

Az Információs Hivataltól 2002 decemberében átvett dokumentumok jelenleg nincsenek kutatható állapotban, mivel az irategyüttes még feldolgozatlan, és az iratok egy részének a minősítését sem törölték.

A Történeti Levéltár A-jelzetű levéltári iratanyagában(36) találhatjuk meg azt a 14 db emigrációval kapcsolatos dossziét, amelyek nem a hírszerzéstől átvett elsődleges dokumentumokat tartalmazzák, hanem forrásértékük éppen összefoglaló jellegükből(37) ered. Az egyes kötetek anyaga adott téma köré csoportosítva különböző dossziékból lett összeállítva, hogy mintegy háttéranyagot képezve segítséget nyújthassanak az állambiztonsági munkában. A kutatás befejezéseképpen pedig érdemes megismerkedni a ÁBTL A-jelzetű könyvtári anyagában található emigráns sajtóanyagokkal is. 

Köszönettel tartozom Baráth Magdolnának, Boreczky Beatrixnek, Horváth Máriának, Ilyés Imrénének, Jobst Ágnesnek, Klein Péternek, Sarnyai Gábornak, Tóth Eszternek és Varga Zsoltnak a tanulmányom megírásához nyújtott segítségükért.

Jegyzetek

(1) ÁBTL 4.1 A-1071: A magyar emigráció, annak politikai irányai és céljai. London, 1943. Kézirat; A-735: Pálóczy Horváth György – Ignotus Pál: Az angol rádió (BBC) módszerei, szervezete és kapcsolata a kormányhoz, kormányzó pártokhoz, nagytőkéhez és a titkos szolgálatokhoz. Kézirat. A kötet a II. világháború utáni időszak kutatásához is felhasználható.

(2)ÁB 169 – Balázs József: Az imperialista hatalmak fellazító politikájának értelmezéséről. Bp. 1971.; ÁB 281 – Összefoglaló jelentés az egyházi emigrációról. Bp. 1959.; ÁB 301 – Rajnai Sándor: A Belügyminisztérium hírszerző szervének feladatai, a hírszerző munka területei és néhány fontosabb módszertani kérdése. Kézirat. 1978.; ÁB 309 – Viktor Taraszov: A hírszerző információszerzés alapvető stratégiai feladatai. Bp. 1979.; ÁB 339 – Czidor János: A magyar emigráció szerepe és helye az imperializmus fellazító politikájában. Bp. 1980., ÁB 366 – Az ellenséges magyar emigráció szervezete, szerepük a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkában. Bp. 1972.; ÁB 729 – Kiss Pál: A reakciós magyar emigráció nacionalista tevékenysége és hatása a belső ellenséges erők magatartására. Bp. 1980.; Az ellenség tanulmányozásának külön figyelmet szenteltek az állambiztonsági szakemberek képzésében, önálló témaként a tananyag része volt. Ezt bizonyítják a fentiekben említett állambiztonsági oktatókönyvek, melyek egy része – mint a Rendőrtiszti Főiskola ideiglenes jegyzetei – „Az ellenség tanulmányozása” sorozatcímet viselte.

(3) ÁBTL 4.2. 10-21/17/1968. – A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 0017. számú parancsa. Bp. 1968. július 26., ÁBTL 4.2. A-1353/4-67-110/72. – A BM III/I. Hírszerző Csoportfőnökség ügyrendje. Tervezet. Bp. 1972. március 10.; ÁBTL 4.2.-67-121/1972. A Belügyminisztérium III/I. Csoportfőnökség ügyrendje. Bp. 1972. március 15.

(4) Lásd erről ÁB 387 – Szűcs György: Az állambiztonsági szervek operatív nyilvántartási rendszere. Bp. 1986. A kötet minősítését törölték, kutatható.

(5) Külön köszönettel tartozom dr. Boreczky Beatrixnek, aki az általa a BM irattárában összegyűjtött parancsokból felhívta figyelmemet a 10-21/10/1969. szám alatti, „A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 0010. számú parancsára, amelynek tárgya a III/I. Csoportfőnökség nyilvántartási szabályzata.

(6)Lásd fentebb említett 10-21/10/1969. A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 0010. számú parancsa [továbbiakban 0010. számú parancs].

(7) 0010. számú parancs. A hírszerzés által felhasznált postaládák ország és cím szerinti nyilvántartása.

(8) Uo. – Olyan személyek nyilvántartására szolgáló karton, akik valamely irattárba helyezett ügydossziéban szerepelnek. A személyek felhasználhatósága szerinti ország-csoportosításban.

(9) Uo. Betűrendben vezetett nyilvántartás a csoportfőnökség kül- és belföldi ügynökeiről, titkos munkatársairól, „K-” és „T-” lakás- és levélcím-tulajdonosairól, aktív intézkedések és ügydossziékban szereplő személyekről, objektumdossziékról, valamint a rendkívüli eseményeket megörökítő dossziékról.

(10) AZ ÁBTL 3.2. jelzetű , a III/I . Csoportfőnökség és jogelődei által keletkeztetett irat-együttesről van szó.

(11) Lásd fentebb idézett 0010. számú parancs.

(12) Az egykori hírszerző szervek hálózati anyagaikat Bt, Mt, valamint T-jelzetű dossziékba is sorolták.

(13) ÁBTL 3.2.4. K-384/2 Mivel a jelenlegi törvényi szabályozás értelmében az ügynök nevét nyilvánosságra hozni nem lehet, ezért a személyhez kapcsoló ügydossziékat csak jelzettel említjük, függetlenül attól, hogy az ügy szereplője ügynök volt-e vagy ellenséges személy.

(14) ÁBTL 3.2.4. K-1159

(15) ÁBTL 3.2.4. K-1525/1

(16) ÁBTL 3.2.4. K-84 A berni magyar követség elleni támadás; ÁBTL 3.2.4. K-157 A bécsi VIT ügye

(17) ÁBTL 3.4. K-100 ÁBTL 3.1.5. O-11897/2 / élőszámon K-733/

(18) ÁBTL 3.2.4. K-384/1

(19) BM III/I. Csoportfőnökség 2-C Alosztály /külföldi elhárító szolgálat alosztálya/

(20) Lásd fentebb idézett 0010. számú parancs.

(21) Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945–1985. I-II. Bp. Európa, 1989. I. kötet 7–8. o.

(22) ÁBTL 3.2.5. O-8-012 Az ausztriai Magyar Harcosok Bajtársi Közössége ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-026, A rumi magyar őrzászlóalj ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-027, Az NSZK-ban működő fasiszta csoportosulások és személyek ügye stb.; ÁBTL 3.2.4. K-1428; ÁBTL 3.2.4. K-1709

(23) ÁBTL 4.1. 2126/91 /Állambiztonsági Módszertani Gyűjtemény/

(24) ÁBTL 4.1. A-2126/ 62

(25) ÁBTL 3.2.4. K-1436; ÁBTL 3.2.4. K-1393

(26)ÁBTL 3.2.5.. O-8-001/1-2, „Farkasok”– A Magyar Nemzeti Bizottmány ügye

(27)ÁBTL 3.2.4. K-1382; ÁBTL 3.2.4. K-1405; ÁBTL 3.2.4. K-1409; ÁBTL .2.4. K-1416; ÁBTL 3.2.4. K-1432; ÁBTL 3.2.4. K-1433; ÁBTL 3.2.4. K-1442; ÁBTL 3.2.4. K-1443; ÁBTL 3.2.4. K-1447; ÁBTL 3.2.4. K-1479; ÁBTL 3.2.4. K-1869

(28) ÁBTL 3.2.5. O-8-021 Magyar Szabadságharcos Szövetség ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-013 Szabad Magyar Egyetemisták Nemzetközi Szövetsége; ÁBTL 3.2.5. O-8-024 Magyar Szabadságharcos Szövetség ügye (Belgium); ÁBTL 3.2.5. O-8-050, Szabad Magyar Egyetemisták ügye – Anglia; ÁBTL 3.2.5. O-8-049, Magyar Írók Szövetsége külföldön ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-062, Nagy Imre Politikai és Társadalmi Intézet ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-071, Emigráns magyar diákok ügye (Svájc); ÁBTL 3.2. 5. O-8-072, Emigráns magyar diákok az USA-ban ügye stb.

(29) ÁBTL 3.2.4. K-1919/1-8; ÁBTL 3.2.4. K-1525/1 stb.

(30) ÁBTL 3.2.4. K-1547; ÁBTL 3.2.4. K-1527; ÁBTL 3.2.4. K-1419

(31) ÁBTL 3.2.4. K-2463; ÁBTL 3.2.4. K-1526/1-2; ÁBTL 3.2.4. K-1382/1-2

(32) ÁBTL 3.2.5. O-8-110 A louvaini [!] Jezsuita Egyetem és kollégium ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-073/8, Az amerikai magyar egyházi emigráció ügye;

(33) ÁBTL 3.2.5. O-8-002 Az angliai magyar emigráció ügye, ÁBTL 3.2.5. O-8-018 Az amerikai magyar emigráció ügye, 1948–1955; ÁBTL 3.2.5. O-8-019, Az argentínai lojális magyar emigráció ügye, ÁBTL 3.2.5. O-8-073, Az amerikai magyar emigráció; ÁBTL 3.2.5. O-8-094, Belgiumi magyar emigráció ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-095, Svájci magyar emigráció ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-106, Brazíliai magyar emigráció ügye.

(34) Lásd idézett 0010. számú parancs.

(35) ÁBTL 3.2.5. O-8-171, Indonéziában tartózkodó magyar állampolgárok ellenőrzésének ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-140, Egyiptomba kiutazó magyar állampolgárok ellenőrzésének ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-164 Franciaországba kiutazó magyar állampolgárok ellenőrzésének ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-172, Finnországban tartózkodó magyar állampolgárok ellenőrzésének ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-173, Hollandiában tartózkodó magyar állampolgárok ellenőrzésének ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-174, Dániában tartózkodó magyar állampolgárok ellenőrzésének ügye; ÁBTL 3.2.5. O-8-175, Norvégiában tartózkodó magyar állampolgárok ellenőrzésének ügye.

(36) Az A-jelzetű, az állambiztonsági munka titkos háttéranyagául szolgáló dokumentum-együttest az ÁBTL munkatársai az iratrendezések során egy A-jelzetű könyvtári, illetve egy A-jelzetű levéltári anyaggá bontották szét.

(37)ÁBTL 4.1. A-1141: Emigrációban élő volt erőszakszervek tagjaira, tevékenységére jelentések, névsorok I. 1957–1964; ÁBTL 4.1. A-1142: Emigrációban élő volt erőszakszervek tagjaira tevékenységére jelentések, névsorok II. 1965–1973; ÁBTL 4.1. A-1143: Emigráns ellenséges szervezetek anyagai I.; ÁBTL 4.1. A-1144: Emigráns ellenséges szervezetek anyagai II.; ÁBTL 4.1. A-1145: Emigráns ellenséges szervezetek anyagai III.; ÁBTL 4.1. A-1146: Nyugati országokban gyűjtőlágerek helyei, vezetői, személyzete (1958); ÁBTL 4.1. A-1149: Jelentés a Szocialista Internacionálé hazánk ellen irányuló tevékenységéről; ÁBTL 4.1. A-1150: A Szocialista Internacionálé és emigráns szociáldemokraták vegyes anyagai; ÁBTL 4.1. A-1152: Ellenforradalom alatti jobboldali pártszervező tevékenység története, emigrációban élő politikusok; ÁBTL 4.1. A-1158: Nyugaton járt horthysta honvédtisztek beszámolói az emigrációról I.; ÁBTL 4.1. A-1159: Nyugaton járt horthysta honvédtisztek beszámolói az emigrációról II.; ÁBTL 4.1. A-1160: Nyugaton járt horthysta honvédtisztek beszámolói az emigrációról III.; ÁBTL 4.1. A-1161: Nyugaton élő volt magyar királyi katonatisztek, csendőrtisztek és nyomozók anyagai. I.; ÁBTL 4.1. A-1162: Nyugaton élő volt magyar királyi katonatisztek, csendőrtisztek és nyomozók anyagai. II.

Tisztelt Érdeklődők!

Örömmel értesítjük, hogy a járványügyi veszélyhelyzet megszüntetését követően, 2020. június 29-étől ismét kinyitjuk Levéltárunk ügyfélszolgálatát és kutatótermét, amelyek idén augusztusban sem zárnak be. A zárás alatt érkezett állampolgári megkeresések feldolgozását folyamatosan végezzük, ezzel kapcsolatban türelmüket kérjük.

Kutatótermünkben az egészségügyi biztonsági szempontok megtartása érdekében csökkentett létszámban tudunk egyidőben kutatókat fogadni, ezért – további rendelkezésig – előzetes időpontfoglalást vezetünk be. Az időpontok foglalása 2020. június 24-étől válik lehetővé, a Levéltár honlapján található kutatoterem.abtl.hu linken keresztül, amellyel kapcsolatban kutatóink a számukra kiküldött hírlevélben találnak több információt. Az elkészült másolatok átvételéhez nem kell időpontot foglalni.
A veszélyhelyzet feloldását követően is több egészségügyi óvintézkedést fenntartunk, ezért kérjük ügyfeleinket és kutatóinkat, hogy használják a Levéltár által biztosított érintésmentes kézfertőtlenítő adagolót és viseljenek maszkot.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára