Beszámoló Szécsényi András előadásáról

TÖRTÉNELMI KÁVÉHÁZ

Magyar zsidók Bergen-Belsenben (1944–1945)
Beszámoló Szécsényi András  2021. október 14-i előadásáról

Palasik Mária, a levéltárunk történész osztályvezetője vezette fel az előadást, az előadó tudományos pályáját is bemutatva.

Szécsényi András az előadását azzal kezdte, hogy üdvözölte a bergen-belseni tábor egykori foglyai közül megjelenteket.

Szécsényi András a kutatásait Huhák Andreával közösen folytatta. A legfontosabb források a hazai és külföldi levéltárak, Holocaust emlékközpontok iratanyaga, magánszemélyek és gyűjtők anyagai voltak, valamint sikerült 15 interjút is készíteni bergen-belseni túlélőkkel is.

Bergen-Belsen az egyik legfontosabb koncentrációs tábor volt a II. világháború idején.
Először katonai laktanyatábor volt, a Wermacht fennhatósága alatt, majd 1941-ben hadifogoly tábort is nyitottak itt.
1943-ban nyitotta meg az SS a koncentrációs tábort, tartózkodási cseretáborként, olyan zsidó foglyok részére, akiket ki akartak cserélni külföldön élő német állampolgárokra.
1944-1945-ben 15.000 magyar zsidót hurcoltak ide.

A táborba különböző időpontokban és különböző helyszínekről egymástól jól elkülöníthető csoportokat deportáltak:
1. "Kasztner csoport": részben "prominens cserezsidók". Létszám 1685 fő, táborba érkezés: 1944. július 9. (Az egyetlen csoport, amelyik valóban elhagyhatta Németországot, Svájcba mehettek 1944 decemberében.)
2. "Straßhofi csoport": alföldi zsidó családok. Létszám 2178 fő, táborba érkezés: 1944. december 7.
3. "Cserezsidók" és munkaszolgálatosok. Létszám 2001 fő, táborba érkezés: 1944. december 14.
4. "Továbbutazók". Létszám több száz fő, táborba érkezés: 1944 augusztus-november.
5. "Karácsonyi transzport" razzián elfogott zsidók. Létszám ismeretlen, táborba érkezés: 1944. december 24-25.
6. Evakuáló transzportok és más lágerekből érkezett zsidók és politikai foglyok. Létszám több ezer fő, táborba érkezés: 1944 december - 1945 április.

Szécsényi András előadásában vázlatosan ismertette a különböző csoportok táborba kerülésének történetét, majd pedig a tábor alaprajzán bemutatta, hogy kik hová kerültek. A tábor különböző részein eltérő szabályok voltak érvényesek.

A tábor életéről az egyik legfontosabb források a korabeli naplók. 32 olyan napló maradt fenn, amely a cseretáborban íródott. Szécsényi András részletesen ismertette ezeknek a naplóknak a formai és tartalmi sajátosságait.
Egy hagyatékból előkerült egy férfi fogolytáborban raboskodó, dolgozó apa, és a női fogolytáborban raboskodó lánya levelezése, erről is megismerhettünk részleteket. (A lány nem élte meg a felszabadítást, de az apjának írott levelei fennmaradtak.)

1944 végén a a szovjet előnyomulás miatt a keleti koncentrációs táborokat felszámolták. Ekkor nagyon sok táborból - pl. Auschwitz, Buchenwald, Dachau, Mauthausen, Ravensbrück, stb. - Bergen-Belsenbe szállítottak több tízezer foglyot. Ezzel a korábbi "cseretábor" "haláltábor"-rá vált.

Ennek okai voltak:

- Az új táborvezetés - Auschwitzből kerültek ide - kegyetlenségei.
- Összeomló egészségügy: tífuszjárvány, malária, TBC, skorbut.
- Az élelmiszerellátás megszűnése.

A táborvezetés képtelen volt úrrá lenni a helyzeten, megkezdődött a tömeges halálozás, az élők agóniája, és a kannibalizmus megjelenése a foglyok között. A korábban 15.000 fő ellátására berendezkedett táborba 89.000 új rab érkezett, majd ezt követő 4 hónapban körübelül 30.000 ember halt meg.

1945 áprilisában a magyar foglyok egy részét még három transzportban, marhavagonokban tovább szállították Theresienstadt felé. Akik életben maradtak közülük, azok vagy ott, vagy útközben szabadultak fel.

A felszabadulást Bergen-Belsenben 60.000 fő érte meg. A tábort angol csapatok foglalták el - a tábor őrsége a tábor átadásáért cserébe szabadon elvonulhatott - akik szörnyű állapotokat találtak. A tábor területén, a barakokkban tízezer számra hevertek a halottak. A többiek is olyan legyengült állapotban voltak, hogy a felszabadulást követően még elhalálozott az élvemaradt rabok egynegyede, azaz 15.000 fő.
A táborról Alfred Hitchcock - aki haditudósítóként szolgált a brit hadseregben - készített dokumentumfilmet Night Will Fall címmel.

1944 decemberétől Bergen-Belsen mellett magyar katonai egységek is táboroztak:

- I. újonckiképző harckocsiezred Bercsényi László ezredes parancsnoksága alatt
- Esztergomi lőiskola zászlóalja Baló Zoltán ezredes parancsnoksága alatt
- Csaba királyfi Hadapródiskola Altorjai Jenő ezredes parancsnoksága alatt.

Ezek a katonák kapcsolatba kerültek a tábor foglyaival, és harckocsizred katonái 1945 áprilisában a tábor felügyeletét is ellátták. Egyes rabok elmondása szerint ezek a katonák a tábor lakóival szemben atrocitásokat, gyilkosságokat is elkövettek, de ezeket a brit katonai törvényszékek korabeli iratai szerint nem lehetett konkrét személyekhez kötni és bizonyítani.

A tábor életben maradt lakói hosszas németországi és svédországi kórházi és szanatóriumi kezeléseket követően dönthettek arról, hogy az anyaországukba, vagy más országokba akarnak visszatérni - sokan választották közűlük Palesztinát.

Szécsényi András előadásának befejező részében a bergen-belseni tábor emlékezetéről, az ehhez kapcsolódó intézményekről, kutatásokról, eseményekről beszélt.

Az előadást követően a közönség soraiból a tábor egykori résztvevőinek emlékeiről is hallhattunk.

A teljes előadás megtekinthető levéltárunk oldalán keresztül: https://www.abtl.hu/videok/kavehaz/szecsenyi_andras_2021_10

A Történelmi Kávéház következő előadása 2021. november 11-én, 17 órakor lesz.
Előadó: Pál István
Az előadás címe: Emberünk a BBC-nél. "Strasser Hilda" tündöklése és bukása