Harcban Tito és Rankovics klikkje ellen - Jugoszláv politikai emigránsok Magyarországon (1948-1980)

3 500Ft.-

1948 tavaszán Sztálin egy újabb hidegháborús frontot nyitott, ezúttal a formálódó szovjet táboron belül, Jugoszlávia ellen. A jugoszláv vezetés megtörése azonban a gazdasági és politikai nyomásgyakorlás, Josip Broz Tito, az "imperializmus láncos kutyája" elleni rágalomhadjárat ellenére nem sikerült. Mindez korántsem jelentette azt, hogy Titónak ne kellett volna Moszkva-barát ellenzékkel számolnia. A megtorlástól, a megfélemlítéstől és az egzisztenciális ellehetetlenítéstől tartva politikai okokból többen el is menekültek Jugoszláviából, soraikból politikai emigráns közösségek szerveződtek a Szovjetunióban és a szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai szatelitállamokban. Csoportjuk Magyarországon is létrejött. A politikai emigránsok aktívan részt vettek a jugoszláv-ellenes rágalom- és propagandahadjáratban, sőt kémtevékenységet is végrehajtottak déli szomszédunk területén. Mindeközben őket is elérte a kor paranoid légköre, közülük többeket megfigyeltek, internáltak vagy fogtak perbe. Az emigránsok legjelentősebb képviselője, egyben első vezetőjük a Rajk-per harmadrendű vádlottjaként ismertté vált Lazar Brankov volt. A kötet lapjain e meglehetősen zárt, számos belső problémától szenvedő, a hatalomra ráutalt és annak ki is szolgáltatott közösség politikai tevékenységével, mindennapjaival, de dilemmáival, meghasonlásaival és útkereséseivel is megismerkedhet az olvasó. A szerző a hidegháború, a szovjet-jugoszláv konfliktus és a magyar-jugoszláv kapcsolatok hármas koordinátarendszerébe helyezve, magyarországi és szerbiai levéltári források alapján egészen Tito haláláig (1980) követi nyomon történetüket.