Beszámoló Papp István előadásáról

Beszámoló Papp István előadásáról

A Szabó Dezső-kérdés a korai Kádár-korszakban
beszámoló Papp István előadásáról

TÖRTÉNELMI KÁVÉHÁZ – BESZÉLGETÉSEK A TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRBAN

A Történelmi Kávéház 2020. októberi rendezvényén Papp István történész, levéltárunk főosztályvezetője tartott előadást.

Az előadás címe: A Szabó Dezső-kérdés a korai Kádár-korszakban

1945 januárjában, 75 évvel ezelőtt hunyt el – Budapest ostroma közben – a két világháború közötti korszak alighanem legnagyobb hatású politikai gondolkodója, közírója, Szabó Dezső. Az elsők között vetett számot a nagy háborút követően szuverenitását visszanyerő Magyarország kívánatos politikai alternatíváival. A nagyhatalmak támogatásában reménykedő politikai elgondolásokkal szakítva lényegében egy saját magyar út gondolatát hirdette – a bel- és külpolitikában egyaránt.
Papp István egy korábbi előadásában már áttekintette az író temetése körüli politikai bonyodalmakat és vitákat, erről szóló tanulmánya Szabó Dezső temetése és a Rajk-per címmel levéltárunk 1949-es évet bemutató kötetében látott napvilágot.

Az est háziasszonya, Szekér Nóra felvezetője után Papp István először röviden felidézte a Szabó Dezső halálát követő eseményeket. Az ideiglenes sírt a Rákóczi téren, a politikai vitát a Gellért hegyre tervezett síremlékről, és az 1949. májusi titkos temetést a Kerepesi temetőben.
Az 1949 és 1956 közötti hét évből említésre került a Szabó Dezső műveinek kiadási jogáért folytatott szerzői jogi per, a nyugati emigrációs folyóiratokban közölt emlékező cikkek, majd pedig az 1955-től az irodalompolitikai olvadás jegyében megjelent tanulmányok sora, amelyek Szabó Dezső szépírói munkásságával foglalkoztak.
1956-ban novelláskötetet akartak kiadni tőle, és Feltámadás Makucskán címmel egy film forgatókönyv is készült az egyik novellájából - ebből aztán csak 1994-ben készült el egy tévéfilm.
Az 1956-os forradalom kapcsán aztán Szabó Dezső bizonyos ideológiai-politikai elgondolásai is aktuális tartalmúvá váltak. Ezek közül Papp István a harmadik utas gondolatok reneszánszát és a függetlenségi eszmekört emelte ki, amelyekhez kapcsolódva a megjelenő új szocializmus képekről, és az idézőjelbe tett "nemzeti kommunizmus" fogalmáról beszélt.
Gondolatmenetének esszenciája a kivégzett Nagy Imre nevével fémjelzett kommunista revízionizmus, és a Szabó Dezsőhöz fűződő népi eszmék rokonságának tételezése, illetve a hatalom, valamint az állambiztonsági szervek e két eszmekört tudatosan összemosó, és így kölcsönösen "kompromittáló" tevékenységének bemutatása volt. Ennek kapcsán elmondta, hogy a napi politikai küzdelmek - a népi társutas mozgalom változó megítélése - befolyásolták mindazok sorsát, akik Szabó Dezsőhöz, eszméihez, illetve az esetleges kultuszához kapcsolódtak.
Ennek bemutatására állambiztonsági ügynökjelentéseket idézett, amelyek például Püski Sándorról és más egykori kisgazda értelmiségiekről szóltak, akik valamilyen módon összefüggésbe hozhatók voltak Szabó Dezsővel.
A "Szellemidézők" fedőnéven megfigyelt Szabó Dezső vonalnak aztán keletkezett külföldi szála is, amely az Egyesült Államokban létrehozott Szabó Dezső Emlékbizottság nemzetközi tevékenysége - majd aztán visszacsatlakozva - magyarországi kapcsolatai után nyomozott.
A szövevényes állambiztonsági játszmák központi figurája végül a legjelentősebb Szabó Dezső-kutató, Budai Balogh Sándor lett, aki felváltva volt megfigyelt és megfigyelő, és akinek tudományos és állambiztonsági munkássága egyformán igen jelentősnek nevezhető.
Papp István előadásának különösen érdekes része volt, amikor a korszak különböző kultúrpolitikusairól, ügynökeiről, valamint kultúrpolitikus ügynökeiről beszélt.

Az előadás élő felvétele levéltárunk facebook oldalán elérhető - https://www.facebook.com/watch/live/?v=3375217755932304&ref=watch_permalink
Az előadás videófelvételét szokás szerint hamarosan itt is közzé fogjuk tenni.

Levéltárunk következő rendezvénye a Dokufilmklub lesz. November első szerdáján az Elvándorolt Alma Mater című filmet fogjuk vetíteni, amelyet egy, a témához kapcsolódó szakmai beszélgetés fog követni.

A Történelmi Kávéház kövekező előadója levéltárunk történésze, Szekér Nóra lesz, aki báró Atzél Ede életéről fog beszélni 2020. november 12-én.

Témakörök: 
HírTörténelmi KávéháZ