Beszámoló Krahulcsán Zsolt előadásáról

Beszámoló Krahulcsán Zsolt előadásáról

Történelmi Kávéház
Hogyan írtam Biszku Béla életrajzot - beszámoló Krahulcsán Zsolt előadásáról.

 

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatóinak előadássorozata keretében az államvédelem-állambiztonság három meghatározó irányítójáról, Péter Gáborról, Biszku Béláról és Harangozó Szilveszterről tartunk előadást.

A 2022. októberi alkalommal Krahulcsán Zsolt a Biszku - A megtorlás belügyminiszterének életútja című biográfiája megírásáról beszélt.
Mi indokolta a biográfia megírását? - tette fel először a kérdést.
Noha a Kádár-rendszer pártvezető funkcionáriusainak többségéhez hasonlóan Biszku Béla is elég szürke karakter volt, de ő volt az 1956-os forradalom leverését követő terror egyik legfőbb irányítója. Ezen kívül ő volt az egyetlen, a legfelsőbb vezetés tagjai közül, akit megkíséreltek bíróság előtt is felelősségre vonni. Halálával az eljárás bírósági ítélet nélkül zárult, és ezzel személye a felelősségre vonás elégtelenségének szimbólumává is vált.

A második kérdés az volt, hogy lehet-e Biszku Béla életrajzot írni - megvannak-e ehhez a szükséges források?
Biszku Béla életére vonatkozóan rengeteg visszaemlékezés, interjú és levéltári anyag is található:

  • levéltári dokumentumok (pártiratok, belügyi, állambiztonsági dokumentumok)
  • kortársi visszaemlékezések
  • interjúk
  • szakirodalmi feldolgozások
  • korabeli/mai sajtó
  • bírósági anyagok (korabeli és a Fővárosi Törvényszék 2010-2016 közötti években keletkezett vonatkozó iratai)

Az első körben a Budapest Főváros Levéltárában található, a Rákosi-korszakban keletkezett iratokat kellett kikutatni, amelyek Biszku Béla viszonylag ismeretlen, "középkáderi" időszakára vonatkoztak. Ezt követően az összegyűjtött dokumentumok szelektálása, válogatása következett, majd pedig a könyv szerkezetének kialakítása. Tematikus blokkokat alakított ki kronológiai sorrendben:

  1. család, gyerekkor, iskolák 1921-1945
  2. a pártkarrier indulása 1945-1956
  3. forradalom és terror 1956-1957
  4. a megtorlás belügyminisztere 1957-1961
  5. a csúcson 1961-1978
  6. nyugdíjas évek 1978-2016

Ezt követően kivetítően fotók bemutatásával kísérve idézte fel az életutat, a hivatali pályafutását. Például az 1945 és 1956 közötti időszakot így jellemezte:
Szürke pártkáder, pártfunkcionáriusi karrier, a kritikai gondolkodás teljes hiánya, végrehajtó szerepkörben, az események és a pártvezetés döntéseinek szolgai követése jellemzi. Elkerüli a Rajk-per és a rákosista terror. Egyetlen önálló cselekedete: a Litván-ügy. (Amikor Litván György egy pártfórumon lemondásra szólította fel Rákosit, Biszku nem volt hajlandó Litván ellen eljárást indítani.)
Az 1956-os megtorlás előkészítése kapcsán idézte azokat a pártvezetésben elhangzott megszólalásait, amelyben a forradalom résztvevőinek fizikai megsemmisítésére szólított fel.
Biszku a megtorlás során belügyminiszterként nem csak gyakorlati irányítóként, hanem teoretikusként is a keményvonalas irányvonal képviselője volt.
A Kádár-rendszerben hivatal beosztásai révén a "pártállam rendőreként" működött, akinek legfőbb célja 1956 megismétlődésének elkerülése volt. Ezért az egységes párt, és a pártnak alárendelt erős fegyveres testületek megteremtése és működtetése volt számára a fő prioritás, és mindent ennek rendelt alá.
Az 1970-es években az úgynevezett "munkásellenzéki" pártvezetők prominens képviselője volt, és ez is közrejátszott a bukásában - amikor a kádári pártvezetés irányvonalát bírálta, leváltották a funkcióiból és nyugdíjazták.

 

Az előadás megtekinthető itt:
https://www.abtl.hu/videok/kavehaz/krahulcsan_zsolt_2022_10

Témakörök: 
HírTörténelmi KávéháZ