A népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelme az 1970-es évek második felében Magyarországon

Orbán Balázs előadása - beszámoló

A Történelmi KávéháZ 2016. februári rendezvényén levéltárunk történésze, Orbán Balázs "A népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelme az 1970-es évek második felében Magyarországon" címmel tartott előadást.

Előadásában elmondta:

Ez idő tájt a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmének feladatait a Belügyminisztérium II. és III. Főcsoportfőnöksége megosztva végezte: a terület egy állambiztonsági és egy bűnügyi részre tagolódott. A népgazdasági tulajdon védelme állambiztonsági, a társadalmi tulajdon védelme rendőri feladat volt.

Az 1970-es évek második felében Magyarországon az évente elkövetett bűncselekmények száma kb. 120 000 volt. Ebből a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 4-5000 volt, ennek 5%-a volt a népgazdaság elleni bűncselekmény.

A népgazdasági jelentőségű tulajdon és a társadalmi tulajdon közötti különbségtételt a jogszabályok határozzák meg, legelőször is az 1949-es Alkotmány, majd azt követően a ciklikus gazdaságpolitikai változásokat kísérő jogszabályok. Ezen ciklusok csomópontja közül a legfontosabbak: 1956, 1962, 1968 - ez az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetésének a dátuma -, illetve 1976 - ez pedig a nyugati kapitalista országoktól és szervezetektől felvett hitelek, valamint a nyugati vállalatokkal létrehozott szorosabb együttműködés (például bérmunka az Adidas és Levis termékek előaállítására) miatt.

Ebben az időszakban a BM III/III. (Belső reakció elhárítási) Csoportfőnökségtől a a BM III/II. (Kémelhárító) Csoportfőnökség vette át a népgazdasági tulajdon védelmét szolgáló munkát. E szervnek a 6. osztálya (hadiipar, közlekedés, hírközlés, hatóságok és minisztériumok preventív védelme), 7. osztálya (elhárítás a nemzetközi együttműködés területeken), valamint a megyei rendőrfőkapitányságok III/II-es osztályai látták el ezt a feladatot.

Az ellenőrizendő terület meghatározásakor a vállalatokat és intézményeket három kategóriába sorolták.

Az "A" kategóriába soroltak (jelentős államtitkokkal kapcsolatosak, hadiipari objektumok, népgazdasági jelentőségűek) az állambiztonsági szervekhez tartoztak, a "B" kategóriásoknál az állambiztonsági és a rendőri szervek egyformán jelen voltak, a "C" kategóriások viszont nem igényeltek állambiztonsági ellenőrzést.

A kémelhárítás szervei a hozzájuk tartozó területen ellátták az objektumok védelmét, felügyelték a kiemelt ágazatokat, iparágakat (pl. középgépipar=hadiipar), és területi elv szerint is dolgoztak.

Elsősorban a megelőzés és a felderítés volt a feladatuk, ennek érdekében használták a különböző állambizonsági eszközöket: hivatalos kapcsolatot létesítettek a helyi vezetőkkel, társadalmi kapcsolatot létesítettek a megbízható káderekkel, titkos, hálózati kapcsolatokat létsítettek a veszélyeztetett területeken, SZT, azaz szigorúan titkos tiszteket helyeztek ki - ők legtöbbször az intézmények, illetve vállalatok nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetői voltak.

Mivel a tulajdonvédelemmel nem csak a kémelhárítás, hanem a rendőri szervek és a Magyar Néphadsereg katonai hírszerzése (MNVK 2. Csoportfőnökség) is foglalkozott, az iratokban folyamatosan követhető a hatásköri összeütközések története. Például előfordult, hogy a kémelhárítás által felelősségre vonni kívánt vállalat vezetőt a katonai hírszerzés védte meg, mert az ő titkos kapcsolatuk volt.

Az előadást követően a hallgatóság egyes konkrét vállalatok (pl. a CHINOIN) ügyében, valamint a kémelhárító rezidentúrák ügyében tett fel kérdéseket, de szóba került az un. "Ónody-ügy" is.

A téma iránt érdeklődők számára jó hír, hogy hamarosan elérhető lesz Orbán Balázs előadásának videó felvétele.

A Történelmi Kávéház legközelebbi előadását Cserényi-Zsitnyányi Ildikó fogja tartani. Előadásának címe:
A politizált gazdasági rendőrség, 1945-1948
Az előadás időpontja: 2016. március 10-én 15 óra