Megjelent a Betekintő 2016/1. száma

Megjelent a Betekintő 2016/1. száma

Ízelítő a tartalomból:

A Betekintő aktuális száma ismét egy tragikus időszak elemzésével indul. Gellért Ádám Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944 című könyvét mutatja be. A Közép-Lengyelországtól Ukrajnáig, Belorusszián és a balti államokon keresztül Nyugat-Oroszországig terjedő térségben zajlottak le a Hitler és Sztálin politikájával fémjelzett tömeggyilkosság-sorozatok. Ungváry célja az volt, hogy feltárja ennek a területnek az egy részét 1941–1944 között megszállás alatt tartó magyar katonai alakulatok történetét. Könyve egy három évvel ezelőtt kirobbant történészvita gyümölcseként született meg. A Krausz Tamás és Varga Éva által megjelentetett, A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok, 1941–1947 c. mű élénk szakmai vitát váltott ki. Ungváry műve egyfajta összegző történészi válasznak is tekinthető a vitában elhangzottakra, arra vállalkozott, hogy a Magyarországon és Németországban fellelhető hadműveleti és bírósági források, valamint a legújabb orosz és német nyelvű szakirodalom felhasználásával kísérletet tegyen a téma monografikus feldolgozására.

Lapunk további írásai között szerepel Orgoványi István forrásközlése a csehszlovákiai magyarság kitelepítéséről, valamint Vukman Péter előző számban megjelent írásának befejező része, amelyben hat jugoszláv politikai emigráns elleni koncepciós pert és annak következményeit elemzi. Pál István Tarján Imre, Londonban élő nemzetközi jogász és a londoni magyar konzulátus kapcsolatát, míg Unger Gabriella a Betekintő 2015/2. számában bemutatott Akciócsoport tagjainak utóéletét mutatja be. Szabó László hírszerző tiszt 1965. szeptember 8-án kezdte meg szolgálatát Magyarország londoni nagykövetségén, de kiküldetésének hatodik hetében nyoma veszett. Palasik Mária ezt az esetet vizsgálja meg tanulmányában, Takács Tibor pedig két olyan, a hetvenes évek végén megtörtént ügyet ismertet, amikor egy-egy szimbolikus jellegű, ünnepi üdvözlő-szövegben történt elírás okozott fejtörést a Belügyminisztériumban. Az idei lapszámunk utolsó írásában Eperjesi Zoltán egy Ilko-Sascha Kowalczuk által írt kötetet mutat be, amelyben a szerző szakítani próbál a Stasi mindenhatóságának mítoszával, azt állítva, hogy ez egy sarkított és túlságosan leegyszerűsített megközelítés – írja recenziójában Eperjesi Zoltán.

A 2016/1. szám tartalma:

Gellért Ádám:
Magyar csapatok a „véres övezetben”.
Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944. Esemény – Elbeszélés – Utóélet. Osiris Kiadó, Budapest, 2015.

Orgoványi István:
A magyar határőrizeti és határvédelmi szervek jelentései a csehszlovákiai magyarság kitelepítéséről, 1946–1947

Vukman Péter:
Megfigyelés, beszervezés, koncepciós perek.
Hat jugoszláv politikai emigráns és az állambiztonság (1948–1955) II. rész. A koncepciós per és következményei

Pál István:
Egy „független” jogi tanácsadó.
Tarján Imre esete a londoni magyar hírszerző rezidentúrával

Unger Gabriella:
Az ügynök hét élete III.
Kiérdemesült ügynökök

Palasik Mária:
A szolgálati helyéről eltűnt hírszerző.
Az USA-ban politikai menedékjogért folyamodó Szabó László története

Takács Tibor:
Bepiszkított szocializmus, avagy dekorációelhárítás az 1970-es években

Eperjesi Zoltán:
Szemléletváltás szükséges: nem elég csak a Stasira összpontosítani.
Ilko-Sascha Kowalczuk: Stasi konkret. Überwachung und Repression in der DDR (Beck’sche Reihe; 6026), München: C.H.Beck, 2013, 428.

Témakörök: 
Hír