Krahulcsán Zsolt előadása a Történelmi KávéháZ-ban - Meghívó

Krahulcsán Zsolt előadása a Történelmi KávéháZ-ban - Meghívó

Történelmi KávéháZ 2016. október 13. 15 óra

TÖRTÉNELMI KávéháZ
Beszélgetések a Történeti Levéltárban

MEGHÍVÓ

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon, és az azt követő beszélgetéseken.

A következő előadásra 2016. október 13-án 15 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.)

Előadó: Krahulcsán Zsolt

Az előadás címe:
Párhuzamos életrajzok
Szalma József és Korom Mihály hivatali karrierútjának összehasonlító elemzése

Előadásomban két állambiztonsági karrierutat kívánok bemutatni, amelyek egy ponton keresztezték egymást. Szalma Józsefet 1958 végén Korom Mihály követte a Belügyminisztérium Vizsgálati Osztályának élén, és meggyőződésem szerint a váltás túlmutatott egy egyszerű szerepcserén. Szalma József nem volt egy „pártkatona”, hiszen karrierjének állomásai mind a Belügyminisztériumhoz, azon belül is a politikai rendőrséghez kötődtek, ezért tökéletesen testesítette meg a kádári leszámolás és bosszú gyakorlatát. A megtorlás egyik legfontosabb részlegét közvetlenül a forradalom leverése utáni időszakban vezette, irányítása alatt osztálya folyamatosan szolgáltatta a súlyosan terhelő adatokat az ügyészség részére. 1958-ban leváltották és helyére nem valamelyik helyettesét vagy egy másik részleg vezetőjét nevezték ki, hanem a pártapparátusból választott utódot a pártvezetés. Leváltásának pontos oka ma is kérdéses, mert bár mulasztásai, fegyelmezetlenségei miatt több alkalommal megrótták, eltávolítása mögött egyéb okok is meghúzódhattak. A politikai vezetés számára közvetlenül a forradalom leverését követő időszak és 1958 vége már egészen mást jelentett az állambiztonság pártellenőrzése szempontjából; Korom Mihálytól a pártkontroll erősítését remélhették, aki az 1956-os megtorlás gyakorlatát is tovább folytatta.

Szalma 1947-ben lépett a politikai rendőrség kötelékébe, 1950-től a kémelhárítás alosztályvezetője, 1953-tól a BM ÁVH Vizsgálati Főosztályának helyettes vezetője, később vezetője lett. Gyakorlatilag a forradalom leverése után is a helyén maradt, novemberben kinevezték a Vizsgálati Osztály élére, ahol egészen 1958 decemberéig teljesített szolgálatot. Ezután Debrecenben lett a megyei rendőr-főkapitányságon a politikai rendőrség helyettes vezetője, de 1967-től ismét a budapesti központban, a kémelhárításnál találjuk. Második botlása következtében – és ez már a karrierje végét is jelentette – 1975-ben fegyelmivel nyugdíjazták, a pártból is kizárták, majd vízvezeték-szerelőként helyezkedett el a Fővárosi Vízműveknél.

Korom Mihály volt rendőrnyomozó, majd később pártfunkcionárius a Rákosi-érában, 1954-től az MDP KB függetlenített titkára, 1958 és 1960 között pedig a BM Vizsgálati Osztály vezetője. Ezután a Határőrség országos parancsnoka lett, 1963-tól egészen a rendszerváltásig az MSZMP KB tagja. 1963 és 1966 között a KB titkára, majd több mint tíz éven keresztül igazságügy-miniszter volt. Ezután ismét pártfunkcionárius lett, 1985-ig a BM-et is felügyelő adminisztratív KB-titkárként dolgozott. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és országgyűlési képviselő is volt.

z Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által támogatott kutatás eredményéről tartandó előadásomban Szalma József és Korom Mihály életpályáját nem csupán biográfiai, archontológiai, hanem prozopográfiai szempontú megközelítéssel is tárgyalom. Kitérek Szalma József és Korom Mihály családi helyzetére, származásukra, iskoláikra, hivatali előmenetelük, szakmai munkájuk értékelésére, és – amennyire lehetséges – személyiségük megrajzolására is kísérletet teszek.

Krahulcsán Zsolt

Témakörök: 
HírEseményTörténelmi KávéháZ