A Történelmi Kávéház 2017. októberi rendezvényén levéltárunk történésze,

Papp István Egy elveszett életmű – Szabó Zoltán politikai eszméi
címmel adott elő.

Először megismerhettük Szabó Zoltán életútját:
1912. június 5-én született Budapesten, az Újlipótvárosban. A piaristákhoz járt iskolába, cserkészkedett, mentora sokáig Sík Sándor volt. Diplomát nem szerzett: először gépészmérnöki karra járt, majd átiratkozott a bölcsészkarra, amit nem fejezett be. Egyetemi évei alatt Boldizsár Ivánnal, Hegedüs Gézával és Rónai Mihály Andrással Névtelen Jegyző címmel diáklapot szerkesztett, olyan szerzők közremuködésével, mint korosztályukból Weöres Sándor, Örkény István és Thurzó Gábor, és az idősebb nemzedékek tagjai közül: Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Tersánszky Józsi Jenő.
1933-ban Boldizsár Ivánnal megalapították a Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközösségét. Cserkésztáborokat szerveztek, falukutatást végeztek. Szabó Zoltán a Mezőkövesdhez közel eső Tardon készített szociográfiai felmérést, amely 1936-ban A tardi helyzet címmel kötet formában is megjelent, és megnyerte a Magyar Társaság és Falukutató Intézet pályázatát. Ez volt az első könyv a témában, és nagy hatásúnak bizonyult. Később az ő Cifra nyomorúság címu munkájával indult a legendássá vált Magyarország felfedezése könyvsorozat is.
Többféle állás után 1939-től az ellenzékinek számító Magyar Nemzet újságírójaként muködött, ahol Szellemi honvédelem címmel vezetett rovatot.
1940-ben éppen Párizsban tartózkodott, amikor a németek elfoglalták a várost. Svájcon, Olaszországon és Jugoszlávián át menekült haza, ennek története Összeomlás címmel kötetben is megjelent.
A háború alatt az antifasiszta ellenállás aktív részese volt. A német megszállás után bujdosott, majd 1945 elején Debrecenbe ment. Az ő feladata volt a hivatalos kormánylap, a Magyar Közlöny kiadásának megszervezése. A koalíciós években a politika második vonalába került, a népi írók társaságában a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője lett. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) elnökeként és a Magyar Írók Szövetsége főtitkáraként dolgozott. Pártja 1947-ben vallás- és közoktatásügyi miniszternek jelölte, de nem vállalta a funkciót - amelyet amúgy sem kaphatott volna meg, mert Rákosi Mátyás személyesen tiltakozott ellene.
1947-ben a párizsi magyar követség kulturális titkárává nevezték ki, Károlyi Mihály követ mellé, aki ekkoriban az apósa is volt. A Rajk-per kezdetén, 1949 júniusában lemondott állásáról, és Párizsban maradt. Két évvel később Londonba költözött át, az ottani emigráció egyik központi figurája lett. 1951-től 1974-ig dolgozott a Szabad Európa Rádió (SZER) angliai szerkesztőségénél, és éveken át vezette a BBC magyar adását is. Emellett muködtette és szerkesztette a Látóhatár címu folyóiratot. Az ’56-os forradalom alatt naponta írta beszámolóit a budapesti eseményekről. Néhány évig a Magyar Írók Szövetsége Külföldön főtitkára volt.
1979-ben visszatért Franciaországba és Bretagne-ban, egy kis városban, Josselinben telepedett le. Bár mindvégig figyelemmel kísérte a magyarországi fejleményeket, soha nem látogatott haza.
Papp István előadása második részében Szabó Zoltán politikai eszméit ismertette. Népiség, antitotalitarizmus, hagyomány, szabadság és szolidaritás voltak a hívószavak, és a személyek, akiktől tanult: Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Németh László, Illyés Gyula, majd az angliai emigráció idején George Orwell. Jobb és baloldal között, mindvégig integratív személyiségként politizált, újfajta nemzetfogalmat konstruált, a táj és az irodalom meghatározó szerepét hangsúlyozta, a diaszpóra és az anyaország egységét hirdette, az államnemzettel szemben egy spirituális nemzetképet kívánt elfogadtatni.
Az előadás harmadik részében Papp István arról beszélt, hogy véleménye szerint miért nem szervesültek Szabó Zoltán eszméi a magyar politikai közgondolkodásban. Itt többek között utalt az emigráció okozta elszigeteltségre, amelyhez a magyar állambiztonsági szervek muködése is hozzájárult, és felhívta a figyelmet egy tanulmányra, amely ezzel a témával foglalkozik: Argejó Éva „ITT LONDON” Szabó Zoltán a magyar állambiztonsági szervek célkeresztjében (Holmi folyóirat, 2012 június). Egy másik okként az említette, hogy Szabó Zoltán a bal- és jobboldal között légüres térbe került, és a mai kor nem kedvez az integratív gondolkodásnak.
Az előadás második és harmadik részét a hamarosan megtekinthető videófelvételről érdemes részleteiben is megismerni, mivel Papp István a népi mozgalom iránt igen elkötelezett, és e mellett a témát már számos tudományos munkában is feldolgozó, szakértő történész.
Az előadáson megjelent Szabó Zoltán özvegye is, de rajta kívül is többen voltak, akik személyesen is ismerték a Tardi helyzet és a Cifra nyomorúság szerzőjét.

A Történelmi KávéháZ következő rendezvényén 2017. november 9-én 17 órakor Kecskés D. Gusztáv fog előadni. Az előadásának címe: A menekülő egyén és a világpolitika: a NATO és az 1956-os magyar menekültek.