MUK: állambiztonsági provokáció? - beszámoló a Történelmi KávéháZ októberi előadásáról

MUK: állambiztonsági provokáció? - beszámoló a Történelmi KávéháZ októberi előadásáról

A Történelmi KávéháZ 2018. októberi rendezvényén levéltárunk történésze, Krahulcsán Zsolt tartott előadást.

Az előadás címe: MUK: állambiztonsági provokáció?

"MUK (Márciusban Újra Kezdjük) – hirdették 1956 végén, 1957 elején a levert forradalom és szabadságharc felélesztésben rendületlenül bízó hazafiak által készített röplapok, firkák, falfeliratok szerte az országban, elsősorban Budapesten, de a határokon túl is. Bár sokak számára – akik tisztában voltak Magyarország bel- és külpolitikai helyzetével, lehetőségeivel – egyértelmű volt, hogy ez a kísérlet vajmi kevés sikerrel, de annál több veszéllyel jár, ennek ellenére 1957 tavasza egyfajta „röplapháború” jegyében telt el."

E sorok Krahulcsán Zsolt egy korábbi forrásközlő tanulmányából valók, amely a MUK-kal kapcsolatos belügyi dokumentumok, parancsok és jelentések bemutatását vezette fel.*
Az előadó ezúttal azt vizsgálta, hogy a korábban már bemutatott belügyi reakciók milyen valóságos eseményekre reagáltak. Ezért előadása kezdetén elöljáróban az alábbi kéréseket tette fel:

Vannak-e, és ha igen, milyen bizonyítékai/forrásai a márciusi újrakezdésre (MUK) való készülődésnek? A mozgalom „felfuttatásában” szerepet játszottak-e a kádári erőszakszervek? A MUK spontán módon megszerveződő ellenállási akciósorozat, vagy a hatalom provokációs kísérlete volt?

Ezt követően különböző forrástípusokat mutatott be, amelyek a MUK-hoz kapcsolódtak:

Állambiztonsági operatív és vizsgálati iratokat, hálózati jelentéseket, az állambiztonsági eljárásokhoz csatolt tárgyi bizonyítékokat, párttanácskozások jegyzőkönyveit, a Kossuth Rádió, a magyarországi és a külföldi sajtó, a Szabad Európa Rádió különböző híradásait.

A precízen elemzett forrásokból az derült ki, hogy a MUK jelszavát 1957 januárjától a valós társadalmi elégedetlenség szülhette meg, és az utca népe alkothatta meg. Nem központilag szervezett mozgalom volt tehát (a politikai ellenzék nem vett részt benne), de a hatalom felhasználta, felnagyította a veszélyt a terror fokozása, igazolása érdekében. Kimondható az a határozott állítás is, hogy a MUK hatalmi provokáció volt!

Az előadás videofelvétele hamarosan megtekinthető lesz, de addig néhány érdekes és jellemző hivatkozás:

Kádár salgótarjáni beszéde az MSZMP Nógrád megyei aktívaértekezletén (1957. február 2.) - ez a beszéd lényegében meghirdette a kíméletlen megtorlást (a bosszút a forradalomért), hivatkozva a valósnak tekintett MUK-ra:

„… a mi kötelességünk, hogy biztosítsuk a népköztársaság belső rendjét. Amikor ők azt suttogják, hogy márciusra ilyen meg olyan felkelést készítenek elő, mi azt mondjuk az elvtársaknak: legyenek résen, legyenek éberek … kíméletlenül fel kell lépnünk…. Ha valahol komolyabb provokációt csinálnak és utcai vérontásra kerül a dolog, meg kell keresni az adminisztratív szervek vonalán a törvényes lehetőségét annak, hogy nagyon kemény megtorlást alkalmazzunk. Feltétlenül össze kell szedni néhány aktív osztályellenséget ezekben a napokban.”

Ezzel párhuzamosan maga Kádár és pártvezető társai is tisztában voltak azzal, hogy a MUK-nak nincs realitása:
Marosán György szerint: „…komoly, fegyveres felkelést nem szoktak bejelenteni” (MSZMP IKB 1957. február 26.)
Münnich Ferenc szerint: „…itt nagy »mukkanások« nem lesznek, de nem szabadlebecsülni az ellenség elszántságát” (MSZMP IKB 1957. február 26.)
Maga Kádár is elismerte: „…az ellenforradalom döntő vereséget szenvedett … most a tömegbázisuk sokkal kisebb, mint korábban. … egy politikailag izolálódott ellenséggel szemben a katonai fellépés is indokoltabb, mint egy politikailag nem izolálttal szemben…” (MSZMP IKB 1957. február 26.)

A MUK provokációs hátterét mutatja, hogy az egyik legtöbbet hivatkozott röplap, amely 1957. március 15-re hirdet meg ellenállást (de a MUK jelszavát nem tartalmazza), az u.n. "Szittya-csoport"-hoz kapcsolódik. Ennek a csoportnak a vezetője folyamatosan kapcsolatban állt az állambiztonsági szervekkel. Ami azt bizonyítja, hogy a szervek ha nem is kezdeményezői voltak, de mindenképpen tudomással bírtak az akcióról, és azt nem akadályozták meg.

Az előadás érdekes része volt a Szittya-csoport vezetője, Nagy Lajos pályafutásának ismertetése - akiről Krahulcsán Zsolt elmondta, hogy egy igazi kalandor volt. Róla néhány adat:
Foglalkozása: szövőmester, múzeumi altiszt
Orgazdaság, fegyverrejtegetés, társadalmi tulajdon ellopása miatt 12 év börtönre ítélték 1952-ben.
Izgatás miatt letartóztatva 1957.11.05-én. A Fővárosi Ügyészségnek átadva 1958. 05.05-én.
Izgatás miatt letartóztatva 1968.04.06-án. Legfőbb Ügyészségnek átadva 1968.06.27-én.
Izgatás miatt letartóztatva 1969.08.04-én. Legfőbb Ügyészségnek átadva 1969.08.28-án.
Összeesküvés kezdeményezése miatt elítéltként terheltté nyilvánítva: 1971.10.28. III/1-b. alosztály.
Legfőbb Ügyészségnek átadva: 1971.12. 24.
1972. július 1-én a Fővárosi Bíróság állam elleni összeesküvés kezdeményezése miatt 5 év 6 hónapi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte.
Ezzel párhuzamosan van egy 400 oldalas "Csillag" című "B", azaz beszervezési dossziéja is, valamint egy "K", azaz Kutató-dossziéja is. Ez utóbbinál a kivonat mezőben ez olvasható:
Az 1953-ban "Csillag" fedőnéven beszervezett volt fogdaügynököt a Szabad Európa Rádió (SZER) bécsi kirendeltsége elleni akcióhoz kívánta felhasználni 1957-ben a magyar politikai rendőrség. A terv szerint "Csillag"-nak - több köztörvényes bűnöző társával együtt - a SZER bécsi irattárába kellett volna betörnie, s fontos dokumentumokat ellopnia. A cél az lett volna, hogy a SZER köreiben pánikot keltsenek, és a kirendeltség működését átmenetileg lehetetlenné tegyék. A dosszié a "lefújt" akcióterv dokumentumai mellett "Csillag" eredményes fogdaügynöki működéséről szóló iratokat is tartalmaz.
"Csillag" fedőnevű ügynök neve levéltárunkban 55 dossziéban szerepel, köztük hat olyan dossziéban is, amelyet Krassó Györgyre nyitottak az 1970-es és 1980-as években.

Visszatérve a MUK témájához, a legérdekesebb, hogy két valóban dokumentált előfordulása van 1957-ből. Az egyik egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében talált röplap, amelyet egy Szepesi Gyula nevű kisiskolás készített (ÁBTL 4.1. A-2021 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében talált röplapok).
A másik: Az egykori Munkásmozgalmi Múzeumban őriztek meg egy falra karcolt MUK feliratot ábrázoló fotó, amelyen a válaszreakcióként a rövidítés alternatív feloldása is olvasható: „Minden Uszítónak Kötelet!”

A MUK tehát legnagyobb részben csak legenda volt, de az 1957-ben beindult letartóztatási hullám és a rengeteg súlyos ítélettel záruló, 1956-os forradalmárok elleni per azt bizonyítja, hogy a hatalom kihasználta a maga gerjesztette feszültséget. Számos esetben szerepel a különböző bírósági és rendőrhatósági iratokban, hogy a vádlott részt vett a MUK mozgalomban - de ezek mellett soha nincs MUK-os tárgyi bizonyíték.

* Krahulcsán Zsolt MUK és HUKUK A politikai rendőrség és az 1957. tavaszi „provokációk”

A Történelmi Kávéház következő előadása 2018. november 8-án, 17 órakor lesz.
Előadó levéltárunk történésze: Ehrenberger Róbert
Az előadás címe: "A Kreml felől jő a fagy..." Az 1968-as csehszlovák reformkurzus katonai elfojtása és annak utóélete magyar pártiratok és diplomáciai források alapján.

Témakörök: 
HírTörténelmi KávéháZElőadás

Tisztelt Érdeklődők!

Örömmel értesítjük, hogy a járványügyi veszélyhelyzet megszüntetését követően, 2020. június 29-étől ismét kinyitjuk Levéltárunk ügyfélszolgálatát és kutatótermét, amelyek idén augusztusban sem zárnak be. A zárás alatt érkezett állampolgári megkeresések feldolgozását folyamatosan végezzük, ezzel kapcsolatban türelmüket kérjük.

Kutatótermünkben az egészségügyi biztonsági szempontok megtartása érdekében csökkentett létszámban tudunk egyidőben kutatókat fogadni, ezért – további rendelkezésig – előzetes időpontfoglalást vezetünk be. Az időpontok foglalása 2020. június 24-étől válik lehetővé, a Levéltár honlapján található kutatoterem.abtl.hu linken keresztül, amellyel kapcsolatban kutatóink a számukra kiküldött hírlevélben találnak több információt. Az elkészült másolatok átvételéhez nem kell időpontot foglalni.
A veszélyhelyzet feloldását követően is több egészségügyi óvintézkedést fenntartunk, ezért kérjük ügyfeleinket és kutatóinkat, hogy használják a Levéltár által biztosított érintésmentes kézfertőtlenítő adagolót és viseljenek maszkot.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára