KÖNYVBEMUTATÓ A LEVÉLTÁRBAN

KÖNYVBEMUTATÓ A LEVÉLTÁRBAN

2019. február 19-én ALFÖLDI VILMA Kötél általi halálra ítélem Budapest-Nyíregyháza-Vitka, avagy egy országosnak beállított „államellenes szervezkedés” felszámolása 1949-1953 című könyvét mutatták be levéltárunkban.

A könyvbemutató igen nagy számban megjelent közönségét először Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója üdvözölte, majd levéltárunk tudományos kutatója, Bandi István beszélt a könyvről.

Először a szerzőt mutatta be: Alföldi Vilma levéltárosként 1982-től dolgozott az Új Magyar Központi Levéltárban. Számos levéltári szaktanulmány és helytörténeti kötet szerzője. Levéltári munkáját 1998-ban Pauler Gyula díjjal ismerték el, és mint köztudott, ezt az állami kitüntetést azoknak adják, akik hosszabb időn keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a levéltári szakterületen.

A kötet születéséről elmondta, hogy élt a szerzőben a gyerekkori emlék, miszerint a szomszéd faluban, Vitkán 1951-ben letartóztatások voltak, és a letartóztatottak családjait mindenki támogatni próbálta, aki csak tehette. A könyv megírásához a következő indíték az volt, hogy az ÁBTL-ben családtörténeti kutatás során rábukkant a vitkai elítéltek anyagaira, és ezek az ügyek tovább terjedtek, és Nyíregyházát érintve budapesti nagy perekbe torkolltak.

Bandi István ezután a könyv borítójáról beszélt: a kötet fedőlapján szerepeltetett Van Gogh festményrészlet ars poetikája lehetne Alföldi Vilma munkájának:
„A részvétnek, pontosabban a részvevő odafordulás kompassioval (együttérzéssel) rokon magatartásnak szélsőségesen szép példája a Börtönudvar (1890): itt a rabok vigasztalan körsétájával a fölfelé nyitott tér s a lélek jelképként föltűnő két pillangó alkot már-már lételméleti kontrasztot.” - idézte a Vigília folyóiratból Halmai Tamás gondolatát a Börtönudvar című festményről.

A könyv tartalmi részére rátérve elmondta, a szerző évekig tartó kutatásának eredménye egy új szelet a koncepciós perek világából. Számos történész, jogász és levéltáros foglalkozott már koncepciós perek feldolgozásával. Mára a koncepciós perek karakterisztikáját sok alapkutatás és monografikus munka bemutatja, így Alföldi Vilma nagylélegzetű tanulmánya is. Ezek a jellemzők a könyvben tárgyalt perekben is felbukkannak, elsősorban a felépítettség, a korabeli (nemzetközi) jogelvekkel és erkölcsi normákkal való szembemenés, és nem utolsó sorban az esetlegesen elkövetett cselekmény társadalmi veszélyességének eltúlzása, ami adott esetben akár a perbe fogott személy halálos ítéletéhez is vezetett.

A tucatnál is több per mindegyikének bemutatása következetes, ugyanis egy-egy rövid történeti keretbe helyezéssel indít a szerző, majd a peranyagok rövid összefoglalása következik. A száraz, néhol kimondottan zavaró jogi konstrukciók és főleg az ítéletek durva tételei után mindig egy-egy elemző rész következik, amelyekből kiütközik a nem nyilvános titkosrendőri eljárások szakmaiatlansága, erkölcstelensége és végső soron jogtalansága.

A szerző a négy részre tagolt kötetben percsoportokat ismertet önálló fejezetekbe rendezve, de a rendező elvet a korszak nyomozati szervei adták meg azzal, hogy olyan pereket konstruáltak melyek minden ügyében volt egy-egy kulcsfigura, aki összekötötte, és ebből adódóan óriási méretűvé, illetve országossá tette az ügyeket.

A perek amelyek 1949 és 1953 között zajlottak, a Horthy-korszak egy-egy társadalmi csoportja elleni retorzióként is felfoghatóak.

Bandi István részletesen beszélt mind a négy, egymással szorosan összefüggő, egymásból következő percsoportról:

  • Az első percsoport Magasházy Ödön és Szegedy-Maszák Lili személyéhez kapcsolódik. (Iparvállalatok vezetői elleni perek - Budapest)
  • A második percsoport Magasházy Ödön fiához, Magasházy Ádámhoz kapcsolódik. (Bencés diákok, majd különböző egyetemek diákjai elleni perek - Budapest)
  • A harmadik Cseh Jenő-Thury Ferenc és társai pere. (Középiskolások és főiskolások elleni perek - Nyregyháza)
  • A negyedik Újhelyi István és társai pere. (Budapesti és nyíregyházi kapcsolatokkal rendelkező falusi emberek elleni perek - Vitka)

A kötetet alapos jegyzet apparátus és képes, valamint visszaemlékező mellékletek zárják.

Bandi István könyvismertetője után a szerző, Alföldi Vilma is beszélt a kötetéről. Többek között elmesélte azt is, hogy az egész persorozat tulajdonképpen 1947-ben Washingtonban indult, amikor az ottani magyar nagykövet, Szegedy-Maszák Aladár az amerikai külügyminiszterhez fordult, az USA beavatkozását kérve a Magyarországon kiépülő kommunista diktatúrával szemben. Ezt követően indult meg Szegedy-Maszák Magyarországon élő családtagjai elleni leszámolás, így került azonnali célkeresztbe Szegedy-Maszák Lili, valamint a Weiss Manfréd művek vezérigazgatója, Magasházy Ödön is.

A könyvbemutató hivatalos része után baráti beszélgetéssel folytatódott az érdeklődők - a jelentős részben levéltárosokból álló közönség - találkozása.

A kötet magánkiadásban jelent meg, csak a szerzőn keresztül elérhető.

Témakörök: 
HírEseményKönyvbemutató