Beszámoló Pócs Nándor előadásáról

Beszámoló Pócs Nándor előadásáról

TÖRTÉNELMI KÁVÉHÁZ – BESZÉLGETÉSEK A TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRBAN

A Történelmi Kávéház 2019. novemberi rendezvényén levéltárunk kutatója, Pócs Nándor tartott előadást.

Az előadás címe:
Az ellenállás elviselhetetlen fonáksága – Zsabka Kálmán tevékenysége 1944-ben és azután

Egy látszólag atipikus életutat ismerhettünk meg az előadásból: a radikális, fajvédő, mondhatni nemzetiszocalista beállítottságú színész Zsabka Kálmán 1944-1945-ben zsidók százainak megmentőjévé vált.

Zsabka Kálmán, aki pályája elején botrányhős, politikai kalandor és verekedő nehézfiú volt, és aki szélsőjobboldali-nyilas szervezetek tagja is volt - ugyanakkor németellenes tevékenységet is folytatott. Ezzel érdemelhette ki, hogy 1944-ben a kisegítő karhatalom, a Nemzetőrség zuglói szervezetének vezetőjévé nevezték ki. A cél és feladat talán egy nyilas puccsal szembeni ellenállás megszervezése lett volna, de ez erőforrások híján nem valósulhatott meg. Mivel még kísérletet sem tettek a nyilasokkal szembeni ellenállásra, ezért Zsabka nem lepleződött le, megőrizhette a pozícióját. Csapatát - mintegy 60-70 főt - feleskette Szálasira. Decemberben a szervezetet átnevezték - ettől kezdve hívták őket KISKA-nak, és a zuglói létszám már elérte az 1.000 főt. Budapesten a KISKA kerületi és üzemi szinten szerveződött, és a budapesti ostrom végére a szervezet létszáma elérte a 8.000 főt. Ezeknek 95%-a valamilyen szinten bekapcsolódott az ellenállásba.

Zsabka szervezetének működésére abból következtethetünk, ha feltérképezzük a kapcsolathálójukat. A rendelkezésre álló források alapján úgy tűnik, Zsabka kapcsolatban állt a Bajcsy-Zsilinszky-féle ellenálló ernyőszervezettel, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságával. Bajcsy-Zsilinszky Endrével és Tartsay Vilmossal is, akiket már rég óta személyesen is ismert. A Felszabadító Bizottság lebukása után Mikó Zoltán vezérkari százados volt a felső kapcsolata. Mikó Zoltán a Fővezérség Különleges Csoportjának vezetője volt. (1945. január 30-án Budán az NKVD letartóztatta és a Szovjetunióba hurcolta, ahol kivégezték.)

Zsabka Kálmán további ellenállási kapcsolata volt a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetségében Faust Imre, Csomóss Miklós és Dudás József is. Ezen kívül kapcsolatot tartott más KISKA alakulatok vezetőivel - így például Gidófalvy Lajossal, aki az angyalföldi KISKA vezetőjeként még utcanévtáblát is kiérdemelt az ellenállási tevékenységével.

A zsidók oltalmazásához Raoul Wallenberg svéd követségi titkár is gyakran kért segítséget Mikó Zoltántól, aki a bizalmas kapcsolatukból kiindulva, az akciókész és a helyi ügyekben jártas Zsabkát ajánlhatta be. Egy 1946-ban keletkezett igazoló irat szerint a svéd követség Zsabka egyik beosztottján, Borbély Andor hírlapírón keresztül vette fel a kapcsolatot a zuglói KISKA-val. Az egyre durvább nyilas zaklatások miatt a követség új – a menekülteknek erősebb fegyveres védelmet biztosító – székhelyre akart átköltözni. Zsabka az Abonyi utcában szerzett is két egymás mellett álló épületet, illetve annak oltalmazására egy századnyi erőt ajánlott fel.

Ami az embermentést illeti, egy szakaszuk a Nagybecskerek úti Zsidó Tanonc Otthont, egy egység az Erzsébet királyné és az Amerikai út sarkán lévő Zsidó Szeretetkórház 120 fős lakosságát, a Mexikói úti szakasz pedig a Nyomorék Gyermekek Otthonát védte meg a nyilasoktól. A zuglói KISKA erejét mutatja, hogy a Thököly út és a Stefánia út sarkán székelő Slachta Margit-féle Szociális Testvérek rendházához is kirendelt egy csoportot, ami – tekintve a rendház elhelyezkedését (éppen a kerületi nyilas központtal szemben állt) – igencsak rizikós vállalkozás lehetett.

A KISKA alakulatok ellenállási feladata - lengyel mintára - egy felkelés kirobbantása lett volna, amely megkönnyíthette volna a szovjet csapatok bevonulását. Ez azonban nem valósulhatott meg, mivel a zuglói KISKA vezetőit 1945 január 7-én reggel a Gestapo és a nyilas számonkérők letartóztatták. Mintegy 160 ember esett fogságba, sokakat a Várba hurcoltak, ahol kegyetlenül megkínozták őket. Így járt Zsabka Kálmán is, aki maradandó sérüléseket is elszenvedett. "1945. március 3-án hordágyon kerültem haza, mert a vallatások, verések és villanyozások következtében teljesen megbénultam, majdnem megvakultam és beszélni sem tudtam, csak nehezen dadogni" – emlékezett.

1945-től Zsabka Kálmán pályáját kizárólag állambiztonsági iratok alapján lehet követni. 1945 és 1950 között 12 ügynök írt jelentéseket róla, neve számos perben előkerült, de valamilyen oknál fogva őt nem tartóztatták le. Az 1956-os forradalom alatt pár napig a zuglói Nemzetőrség parancsnokává is megválasztották, de rövidesen háttérbe vonult. 1957-ben kihallgatták, kettő napra internálták, de aztán egészségügyi okok miatt elengedték. 1960 és 1966 között egy egykori fajvédőkből - 60-70 év körüli személyekből - álló asztaltársaság egyik tagjaként kerül az állambiztonság látómezejébe, 1965-ben a zuglói nyilas per kapcsán kellett tanúvallomásokat tennie, 1966-ban ügynökként is említették. 1970-ben az ellenállási tevékenysége miatt állami kitüntetést kapott, 1971-ben halt meg.

Pócs Nándor előadása végén arról beszélt, hogy az 1944-1945-ös antifasiszta, nyilas-, illetve németellenes ellenállás története az 1945 utáni hivatalos emlékezetpolitikában igen problémás, számos esetben hamis volt.

Az előadás videófelvétele itt megtekinthető,
illetve a Múltunk című folyóirat 2019/3. számában az előadás alapjául szolgáló tanulmány olvasható: Bartha Ákos–Pócs Nándor–Szécsényi András: Egy hosszan „ébredő” túlélőművész. Zsabka Kálmán pályarajza (1897–1971) II. rész

Levéltárunkban két következő esemény:

DOKUFILMKLUB
2020. január 8. szerda, 17 óra
PUNKTÉRÍTŐ - A KÖZELLENSÉG
A vendég Kövessy Róbert filmrendező, akivel Pócs Nándor és Szőnyei Tamás beszélget majd.

TÖRTÉNELMI KÁVÉHÁZ
2020. január 9. csütörtök 17 óra
A militarizált Hortobágy 1950-1953
Előadó: Saád József

Témakörök: 
HírTörténelmi KávéháZ