ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011. februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében szeretnénk az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást bemutatni. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon és az azt követő beszélgetéseken.
A Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Gazdaságrendészeti Osztályát (GRO) elsősorban a második világháború utáni katasztrofális, rendkívül zavaros gazdasági élet és közellátás szabályozására, helyreállítására alakították meg 1945-ben, de fontos szerepe volt a megelőzésben és az elrettentésben egyaránt.
Az 1970-es évek közepén több mint 5 millió munkavállaló volt Magyarországon. A hírközlés és közlekedés ágazatai nélkül körülbelül 66 000 termelő, szolgáltató és kereskedő vállalkozás tevékenykedett, amelyek az akkori számítások szerint is sok százmilliárd forintnyi értéket állítottak elő. A gazdaság működésének biztosítása rendkívül összetett tevékenység volt, hiszen nemcsak a gyártósorokon, a termőföldeken végzett munkát foglalta magában.
Több mint tíz éve, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársaként a kommunista politikai rendőrség egyházi elhárításának történetét, működését kutatom. Sokak számára ismert, hogy a pártállam egyaránt megkülönböztetett figyelmet fordított az egyházakra mint intézményekre, a vallásra mint ideológiára, és az azt közvetítő papság/főpapság tevékenységére.
Közel tíz éve már annak, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a kezembe került egy dosszié: a „Dr. Wayand Tibor feljegyzése horthysta politikai rendőrségi munkájáról” címmel készült dokumentum, amely írójának az 1945 utáni politikai rendőrség fogságában tett önvallomását tartalmazza.
A 2. világháború végén létrejött európai fegyverszüneti ellenőrző mechanizmusok és ezek végrehajtó szervei, a Szövetséges Ellenőrző Bizottságok hosszabb-rövidebb ideig mindenütt meghatározó szerepet játszottak a megszállt országok politikai és gazdasági életében.
A közép- és délkelet-európai államszocializmusok negyedszázaddal ezelőtti végjátéka szorosan összekapcsolódott a kontinenst évtizedeken át kettészelő vasfüggöny lebontásával. Magyarország esetében az 1989. augusztus-szeptemberi határnyitás főként az itt nyaraló keletnémetek (ossi) Nyugat-Németországba ranszferálása, kiengedése okán lett nemzetközileg jegyzett történet.
