Történelmi Kávéház - videók

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011. februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében szeretnénk az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást bemutatni. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon és az azt követő beszélgetéseken.

  • Kónyáné dr. Kutrucz Katalin előadása - videó

    A megbízottak, avagy a láthatatlan légió

    A Kádár-rendszer állambiztonsági megbízottjait a honvédség és a belügy tartalékos állományából választották ki. A tartalékosok funkciója eredetileg az volt, hogy a rendkívüli vagy háborús időszakban megnövekedett feladatokat ellássák. A jelentkezés előfeltétele volt az érettségi, a büntetlen előélet, a politikai, erkölcsi megbízhatóság, az egészségügyi alkalmasság és az önkéntesség.

  • Petrás Éva előadása - videó

    Menekülés az emigrációba

    A Történelmi KávéháZ áprilisi rendezvényén Petrás Éva tartott előadást Menekülés az emigrációba címmel. Az eseményen Kovrig Béla, kereszténydemokrata politikus és szociológus professzor élete és pályája volt a téma. Kovrig a két világháború közötti elit egyik tagja volt, magas rangú szakpolitikus és tudós egyetemi tanár, nem csoda, hogy már 1946 során felkeltette a Magyar Államrendőrség érdeklődését.

  • Takács Tibor előadása - videó

    Kihagyott helyzetek - magyar-szovjet válogatott labdarúgó-mérkőzések és a magyar állambiztonság

    1945 és 1990 között a magyar és a szovjet labdarúgó-válogatott 18 hivatalos mérkőzést játszott egymással. Kilenc alkalommal a szovjetek, négyszer a mieink nyertek, míg öt találkozó döntetlenre végződött. Ezeket az adatokat többféle jelentéssel is fel lehet ruházni, és fel is ruházta úgy a korabeli közvélemény, mint az utókor. Például az eredmények mutathatják azt, hogy ebben az időszakban a szovjet csapat jobb volt, mint a magyar.

  • Szőnyei Tamás előadása - videó

    „Önkéntes társulások működése ... nem lehetséges" - Elemi igény lentről, elvi tiltás föntről: az önálló irodalmi lapkezdemények sorsa a Kádár-korszakban

    Ha évtizedeken át valami következetesen megmutatta az elvi elhatározás és a gyakorlati megvalósítás egységét az 1956 utáni kultúrpolitikában, akkor az az, hogy -- a címként idézett 1957-es Köpeczi Béla-mondat szellemében -- nem hagyták érvényesülni az egészséges irodalmi élet egyik legtermészetesebb jelenségét. Egyetlen írói csoportosulás sem hozhatta létre szabadon, legálisan saját lapját. Bármennyire szerették volna, senki nem kapott rá engedélyt.

  • Hanák Gábor előadása - videó

    Életutak − társadalomtörténeti nézőpontból

    Amikor találkozott Bereményi Géza és Cseh Tamás, felnőtt emberek voltak, lelkükben gyermeki sérülésekkel, amelyek soha meg nem gyógyulhattak. Benne éltek, kiszolgáltatottjai és élvezői voltak a konszolidációs dagonyának. Azoknak a '60-as éveknek, amelyek Bibó szavával élve olyanok voltak, mint a méz, de előrehaladni nem lehetett bennük.

  • Ehrenberger Róbert előadása - videó

    Mégsem „testvéri segítségnyújtás"?

    A második világháborút követő évtizedekben csupán egyetlen alkalommal került sor a magyar fegyveres erők -- közelebbről a Magyar Néphadsereg -- államhatárokon kívüli alkalmazására: ez pedig a fájó emlékű 1968. évi csehszlovákiai katonai intervenció volt, a „prágai tavasz" reformfolyamatainak erőszakos elfojtásában vállalt statisztaszerep.

Oldalak