1956 februárjában a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XX. kongresszusának zárt ülésén Ny. Sz. Hruscsov főtitkár négyórás beszédben ismertette Sztálin bűneit. Mindez akkor még nem került nyilvánosságra, de a szellem már kiszabadult a palackból. Magyarországon is egyre több kritikus hang szólalt meg, többek között az Írószövetség és a Petőfi Kör összejövetelein. Az 1945 után elkövetett törvénytelenségek, meghurcoltatások és a társadalom rettegésben tartása nem maradhatott következmények nélkül: a nép a személyi kultusz és a terror felszámolását, a bűnösök eltávolítását, valamint a rendszer reformját követelte – a hatalomban lévő pártkáderek jelentős része épp úgy, mint a rendszer zsarnokságát elszenvedő tömeg.