Czene-Polgár Viktória előadása - videó

Czene-Polgár Viktória előadása - videó

Az előadás címe: Pénzügyi jellegű bűncselekmények megítélése a Rákosi-korszakban

1954-ben Fenyvesi Mihály pestlőrinci kordélyos, Kiss Antal és Fekete István petőfiszállási fuvarosok Tóth Károly állatkereskedővel társulva mintegy 300 vidéken felvásárolt süldő malacot értékesítettek a pestszentlőrinci piacon, kihasználva a budapesti peremkerületi zöldövezetben élők sertéshízlalási kedvét. Az üzlet anyagi haszonnal járt, vagyis a malacokat drágábban adták, mint ahogyan vették. Minthogy ez az egyszerű üzleti lépés a második világháborút követő években nem volt legális, ezért a Fővárosi Bíróság árdrágító üzérkedés bűntettében bűnösnek találta őket, és 1954. november 26-án három év és hat hónapi börtönre ítélte Fenyvesit, Kisst és Feketét, míg Tóth büntetése háromévi börtön lett.

A korszakban bőven indultak ilyen eljárások, és gyakoriak voltak az ehhez hasonló – vagy jóval szigorúbb – ítéletek, hiszen a hatalmat 1945 után fokozatosan megszerző kommunisták ideológiai, politikai és gazdasági síkon is harcot vívtak – saját társadalmukkal szemben. A diktatúra pedig – jellemző módon – a politikai és a gazdasági bűncselekményeket egyforma elszántsággal szankcionálta. A rendszernek ugyanis jól kivehető szándéka volt, hogy a határokat összemosva, a politikai elítéltekre is a köztörvényesség bélyegét nyomja, és fordítva; megnehezítve az ügytípusok elhatárolását. A politikai jellegű bűncselekmények szabályozásának „hangvétele” és módja a nem politikai célú tettekre, így az olyan pénzügyi jellegű bűncselekményekre is kiterjedt, mint például a devizabűntettek, az árdrágítás, az adócsalás, a jövedéki visszaélés, a csempészet, a vámorgazdaság, a pénzügyi szabotázs, illetve a beszolgáltatási kötelezettség megsértése. Az ezekben az ügyekben lefolytatott eljárásokra rányomta a bélyegét a politika, ami az ítéletekben is tetten érhető volt: a korábbi gyakorlatnál jóval szigorúbb szankciókat alkalmaztak.

De hogyan és miért történt mindez? Miként támogatta a kommunista hatalom büntetőjogi eszközökkel az államosítást vagy a tervgazdálkodást? Az államháztartási bevételek növelésének kényszere miként öltött testet a tömeges méretű gazdasági tárgyú eljárásokban? 1945-től az 1962-es Btk. hatálybalépéséig eltelt időben a gazdasági (és ezen belül a pénzügyi) bűncselekmények miért szerepelhettek évi több tízezres számmal a bűnügyi statisztikákban, amelyek szerint például csak 1952-ben 39.559 eljárást folytattak le közellátás elleni bűntett, 4540-et árdrágítás és 7051-et tervbűntett miatt? Az előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ

Czene-Polgár Viktória

Témakörök: 
Történelmi KávéháZVideó

Tisztelt Érdeklődők!

Örömmel értesítjük, hogy a járványügyi veszélyhelyzet megszüntetését követően, 2020. június 29-étől ismét kinyitjuk Levéltárunk ügyfélszolgálatát és kutatótermét, amelyek idén augusztusban sem zárnak be. A zárás alatt érkezett állampolgári megkeresések feldolgozását folyamatosan végezzük, ezzel kapcsolatban türelmüket kérjük.

Kutatótermünkben az egészségügyi biztonsági szempontok megtartása érdekében csökkentett létszámban tudunk egyidőben kutatókat fogadni, ezért – további rendelkezésig – előzetes időpontfoglalást vezetünk be. Az időpontok foglalása 2020. június 24-étől válik lehetővé, a Levéltár honlapján található kutatoterem.abtl.hu linken keresztül, amellyel kapcsolatban kutatóink a számukra kiküldött hírlevélben találnak több információt. Az elkészült másolatok átvételéhez nem kell időpontot foglalni.
A veszélyhelyzet feloldását követően is több egészségügyi óvintézkedést fenntartunk, ezért kérjük ügyfeleinket és kutatóinkat, hogy használják a Levéltár által biztosított érintésmentes kézfertőtlenítő adagolót és viseljenek maszkot.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára