Köbel Szilvia előadása - videó

Köbel Szilvia előadása - videó

A repülő egyetem professzora - Szabó Miklós portréja

A Történelmi KávéháZ 2016. áprilisi rendezvényén levéltárunk munkatársa, Köbel Szilvia Szabó Miklós történész életét, szakmai és politikai pályafutását ismertette, különös hangsúllyal kitérve az állambiztonsági megfigyelésére, melynek dokumentumai nálunk találhatók.

Röviden összefoglalva: Szabó Miklós keresztény középosztálybeli családból származott, édesapjától vette át a totalitárius rendszerekkel szembeni ellenszenvét. Politikai nézeteinek kialakulására nagy hatással volt az 1955-től működött Petőfi-kör előadássorozata (ennek rendszerváltás után kiadott jegyzőkönyvéhez ő írta a bevezető tanulmányt).

Az 1956-os forradalom alatt egyetemistaként a MEFESZ tagjaként röpcédulákat szövegezett és programokat írt, erről 1958-ban állambiztonsági iratok - "Sárándi Vilmos" fedőnevű ügynök jelentései - is beszámolnak. 1959-ben az "Árulók" fedőnevű bizalmas nyomozás egyik célszemélyeként szerepelt. Politikai priusza miatt az egyetem - ELTE magyar-történelem szak - elvégzése után Vácon, egy szakmunkástanuló iskolában kapott csak állást. Később rokoni kapcsolatok révén a Történettudományi Intézetben könyvtárosként helyezkedett el, de csak 1967-ben kerülhetett tudományos kutatói státuszba. 1960 és 1980 között a szintén a Történettudományi Intézetben dolgozó "Vili" fedőnevű ügynök szállított róla folyamatosan jelentéseket.

Az 1957-ben előbb halálra, majd a nemzetközi tiltakozás hatására 15 év börtönre ítélt Gáli József író a szabadulása után megismertette Szabó Miklóst az 1956-os forradalom néhány fontosabb szereplőjével, a lakásán folytak a beszélgetések, amelyeket természetesen az állambiztonsági szervek is igyekeztek ellenőrizni. 1956 után kezdett el foglalkozni Bibó István munkásságával is. Mindvégig úgy gondolta, hogy a Kádár-rendszerrel szemben álló ellenzéki csoportulások számára egyfajta közös nevező lehet Bibó István személye, erkölcsisége és politikai felfogása.

Szabó Miklós pályafutására mindvégig jellemző volt egy kettősség: egyrészt a hivatalos történészi szakmában is dolgozott, és egyre jelentősebb nevet szerzett magának, de ezzel párhuzamosan folyamatosan ellenzéki tevékenységet is folytatott.

Hivatalosan többek között a dualista korszak konzervativizmusának történetével és a jobboldali radikalizmus kialakulásával foglalkozott - ő írta a tíz kötetes Magyarország történet egyik fejezetét (Politikai gondolkodás és kultúra Magyarországon a dualizmus utolsó negyedszázadában), ugyanakkor féllegális-illegális előadásokon a szovjet és a magyar kommunista pártok történetéről tartott előadásokat.

Ezek az előadások, amelyek a Szelényi Iván külföldre kényszerített társadalomtudós egyetemi tanítványi körének tartott egészen szűk körű előadásokból a "Repülő Egyetem" nagy nyilvánossága előtt tartott előadásaiig fejlődtek, a titkosrendőrség fokozott aktivitását is kiváltották. Munkahelyén - állambiztonsági "szignalizáció" hatására - eltiltották az előadások folytatásától, ugyanakkor személyére a BM III/III. Csoportfőnökség "Doktor" fedőnéven bizalmas nyomozást indított. Ezen bizalmas nyomozás iratait minősítették át később aztán a "Repülő Egyetem" című objektum dosszié sorozattá. (Szegeden tartott repülőegyetemi előadásainak szövegét Jankó Attila A jó kommunista szilárdan együtt ingadozik a Párttal címmel 2014-ben jelentette meg.)

Szabó Miklós nyilt ellenzéki megnyilvánulásai közé tartozott, hogy 1978-ban aláírta a Charta 77 csehszlovákiai ellenzéki szervezet bebörtönzött vezetői mellett kiadott szolidaritási nyilatkozatot, és 1981-ben a Beszélő szamizdat folyóirat nyitó számában saját névvel publikált egy tanulmányt a szintén szamizdat "Bibó Emlékkönyv"-ről.

1986-ban, a Monori Tanácskozáson ő tartotta Csurka István Új magyar önépítés című vitairatára a korreferátumot, és egészen a rendszerváltásig igyekezett kapcsolatot teremteni a különböző ellenzéki csoportusulások - egykori 56-osok, népi ellenzék és demokratikus ellenzék - között. A rendszerváltást megelőzően a Szabad Kezdeményezések Hálózata egyik alapítója és szóvivője, majd a Szabad Demokraták Szövetségének egyik ügyvivője lett. 1990 után parlamenti képviselő, és ebben az időszakban már kötetben is megjelenhettek történelmi tanulmányai. (Politikai kultúra Magyarországon 1896-1986, Medvetánc- Atlantis Kiadó 1989, Múmiák öröksége - Politikai és történeti esszék. Új Mandátum Könyvkiadó, 1995.)

Szabó Miklós állambiztonsági ellenőrzésének iratai a Történeti Levéltárban több mint 40 különböző dossziéban olvashatók. A már korábban említett "Sárándi Vilmos" és "Vili" fedőnevű ügynökök mellett 1968-ban például a szintén történész foglalkozású "Takács Imre" volt ráállítva a Történettudományi Intézetben, de szerepel "Fogarasi István", "Fehér Tamás", "Somlay Károly", "Szakács Albert", "Havas László", "Riporter", "Docens", "Sziklai Barna", "Toldi Miklós" és "Nagy Márton" ügynöki munkadossziéjában is. Az 1979 és 1990 közötti Napi Operatív Információs Jelentések sorozatában pedig Szabó Miklós, valamint "Doktor" és "Vakond" fedőnevekkel közel 100 különböző jelentésben szerepel a neve.

Szabó Miklós állambiztonsági operatív nyilvántartó kartonjára 1989. november 20-án vezették rá: "Társadalomra veszélyessége megszűnt. A BM III/III. Csoportfőnökség javaslatára törölve a nyilvántartásból."

Köbel Szilvia tartalmas előadását követően kávé és sütemény mellett baráti beszélgetésekkel folytatódott a kávéházi délután.

Témakörök: 
Történelmi KávéháZVideó

Tisztelt Érdeklődők!

Örömmel értesítjük, hogy a járványügyi veszélyhelyzet megszüntetését követően, 2020. június 29-étől ismét kinyitjuk Levéltárunk ügyfélszolgálatát és kutatótermét, amelyek idén augusztusban sem zárnak be. A zárás alatt érkezett állampolgári megkeresések feldolgozását folyamatosan végezzük, ezzel kapcsolatban türelmüket kérjük.

Kutatótermünkben az egészségügyi biztonsági szempontok megtartása érdekében csökkentett létszámban tudunk egyidőben kutatókat fogadni, ezért – további rendelkezésig – előzetes időpontfoglalást vezetünk be. Az időpontok foglalása 2020. június 24-étől válik lehetővé, a Levéltár honlapján található kutatoterem.abtl.hu linken keresztül, amellyel kapcsolatban kutatóink a számukra kiküldött hírlevélben találnak több információt. Az elkészült másolatok átvételéhez nem kell időpontot foglalni.
A veszélyhelyzet feloldását követően is több egészségügyi óvintézkedést fenntartunk, ezért kérjük ügyfeleinket és kutatóinkat, hogy használják a Levéltár által biztosított érintésmentes kézfertőtlenítő adagolót és viseljenek maszkot.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára