Tóth Eszter előadása - videó

Tóth Eszter előadása - videó

Müllerék mosodája, avagy harc egy vegytisztítóüzem körül

A második világháború utáni internálás intézménye, illetve az igazoló bizottságok működése a hazai történetírásban főként a politikatörténeti kutatásoknak állt a középpontjában. A jog- és igazgatástörténeti kérdéseket boncolgató vizsgálatok azonban nem, vagy csak minimális mértékben foglalkoztak a háborút követő büntetőpolitika kapcsán működtetett intézmények társadalmi dimenzióival, illetve azoknak a mindennapokban betöltött szerepével; a központi politikai hatalom direktíváiból eredeztetett, egyoldalú viszonyrendszert feltételező szemléletben az egyes internálási, igazoló bizottsági határozatok mögött meghúzódó egyedi esetek legtöbbször figyelmen kívül maradtak.
Előadásomban egy család, Müller Ede és Müller Edéné ügyén keresztül szándékozom bemutatni a számonkérés-elszámoltatás intézményeinek működését: hogyan próbálták meg használni és kihasználni a korszak szereplői az új hatalom által kijelölt kereteket, illetve milyen szerepet játszott a politika a háború utáni társadalmi konfliktusokban.
Müllerék vegytisztító üzemét 1945 márciusában a Kommunista Párt IV. kerületi (mai V.) szervezetének megbízottja lefoglalta az alábbi, utólagosan született magyarázat mellett: „… közérdekből nyomozást folytatott Müller Ede és Müller Edéné viselt dolgainak felderítése miatt…. Az irodában lévő könyveket átnézve ott találta Göbbels, Mussolini, Hitler: Mein Kampf c. műveit. Már az első látásra kitűnt, hogy egy tökéletes jobboldali fasiszta birodalomba lépett, ahol mindent talált, ami a fasiszta uralommal összefügg, de semmi olyat, ami az emberiesség legparányibb érzését is igazolta volna. A munkások kihallgatása során … [Müllerék – T. E.] a legembertelenebb munkásnyúzó, kizsákmányoló barbárságnak adták képét.”
A lefoglalás, majd a cég visszaszerzéséért folytatott kísérlet feljelentések, beadványok és jelentések lavináját indította el minden oldalról.
A kialakult helyzet következtében a szereplők (a tulajdonos Müllerné, a korábban ügyvezető tisztséget betöltő férj, az alkalmazottak, a vevők, valamint a kommunista párt helyi képviselője stb.) az akkori, illetve múltbéli cselekedeteikről és szerepükről – a vélt vagy valós társadalmi és politikai nyomásnak engedve és megfelelve – kénytelenek voltak folyamatosan számot adni. A konfliktushelyzet okán kapcsolódott be a politikai rendőrség az ügybe, internálásra ítélve előbb a férjet, majd a tulajdonost, de nyomozást folytattak a pártmegbízott és az alkalmazottak ellen is. Az internálás ténye a későbbiekben is fontos szerepet játszott Müllerék életében, mégpedig a piacokért folyó konkurenciaharc során.
Az esettanulmányban megpróbálom felrajzolni, hogy az egyes szereplők cselekvési stratégiája miként kapcsolódott össze a háború utáni (és alatti) politikai szempontokkal.

Tóth Eszter

Témakörök: 
Történelmi KávéháZVideó

Tisztelt Érdeklődők!

Örömmel értesítjük, hogy a járványügyi veszélyhelyzet megszüntetését követően, 2020. június 29-étől ismét kinyitjuk Levéltárunk ügyfélszolgálatát és kutatótermét, amelyek idén augusztusban sem zárnak be. A zárás alatt érkezett állampolgári megkeresések feldolgozását folyamatosan végezzük, ezzel kapcsolatban türelmüket kérjük.

Kutatótermünkben az egészségügyi biztonsági szempontok megtartása érdekében csökkentett létszámban tudunk egyidőben kutatókat fogadni, ezért – további rendelkezésig – előzetes időpontfoglalást vezetünk be. Az időpontok foglalása 2020. június 24-étől válik lehetővé, a Levéltár honlapján található kutatoterem.abtl.hu linken keresztül, amellyel kapcsolatban kutatóink a számukra kiküldött hírlevélben találnak több információt. Az elkészült másolatok átvételéhez nem kell időpontot foglalni.
A veszélyhelyzet feloldását követően is több egészségügyi óvintézkedést fenntartunk, ezért kérjük ügyfeleinket és kutatóinkat, hogy használják a Levéltár által biztosított érintésmentes kézfertőtlenítő adagolót és viseljenek maszkot.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára