2024. május 9. Tényleg boldogok leszünk az Óperencián túl?

Milyen közeget mutat be A Rög gyermekei trilógia? Érdemes hazajönni az óhazába? Parasztregény vagy modern amerikai próza? Népi írók, kivándorlás és generációs dilemmák: a Zavarkeltés-sorozat idei záróepizódjában Oravecz Imre Ókontri című regényéről Papp István történésszel, Levéltárunk főosztályvezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.

2024. április 24. Sorsok a dossziék mögött: Cziffra György életei

A jelenlegi iratnyilvánosság a múlt jobb megismerésében és egyben a hasonló tárlatok létrehozásában is segít - mondta el Cseh Gergő Bendegúz, Levéltárunk főigazgatója a Cziffra György életei című, időszaki kiállításunkhoz kapcsolódó kamarakonferencia megnyitóján, április 24-én Budapesten.

2024. április 23. Ember Mária-díjat kapott levéltárunk történésze, Szécsényi András

A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége 2016-ban alapította meg az Ember Mária-díjat, az írónő emlékének adózva. A díjat 2024-ben Sándor Anna, a Spinoza Színház létrehozója és működtetője, Horváth M. Ferenc, Vác Város Levéltárának igazgatója, illetve megosztva Huhák Heléna és Szécsényi András történész-muzeológusok kapták.

2024. április 22. Történetírás és fikciós múlt az új Betekintőben

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2023. május 23-án kerekasztal-beszélgetést és műhelykonferenciát rendezett a Metahistory megjelenésének 50 éves jubileuma alkalmából. A Betekintő legújabb, 2024/1. száma az ott elhangzott előadásokat mutatja be.

2024. április 15. Könyvújdonság az 1979–1989-es szovjet–afgán háborúról

Hiánypótló szakkönyv jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában: Ion Xenofontov moldovai történész professzor Az afganisztáni háború (1979–1989) című könyvét Levéltárunk munkatársa, Bandi István fordította magyarra. A mű a szovjet–afgán háború világát tárja fel az érdeklődők számára, mégpedig "alulnézetből", azaz az odaküldött katonák szempontjából.

2024. április 3. Miért nem nyilvánosak az ügynökakták?

Takács Tibor legújabb, a Jaffa Kiadó és az ÁBTL gondozásában megjelent könyve részben a „nem”-ről és a „nyilvános”-ról, részben az „ügynökökről”, azaz az állambiztonsági hálózatról, részben pedig az „aktákról”, azaz az állambiztonsági iratokról szól. Legfőképpen persze utóbbi kettőről: az ügynökhálózat szervezéséről, felépítéséről és működéséről, illetve arról, hogy mi tudható meg mindezekről a fennmaradt iratokból.

2024. április 2. Újabb hét évre nevezték ki levéltárunk főigazgatóját

Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2024. április 1-től újabb hét évre Cseh Gergő Bendegúz történészt, levéltárost nevezte ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatójává. A jelöltet az előzetes meghallgatások során a szakmai bírálóbizottság, illetve az Országgyűlés kulturális bizottsága és nemzetbiztonsági bizottsága is támogatta.

2024. március 18. Városismereti séta idézte meg a rendszerváltó tüntetést

Március 14-én, a rendszerváltás 35. évfordulójára emlékezve, tudományos kutatóink kalauzolásával jártuk be a fordulatokban gazdag 1989-es esztendő egyik legfelemelőbb eseménye, a március 15-i ellenzéki tüntetés útvonalát és helyszíneit.

2024. március 14. Kitüntették Levéltárunk főigazgatóját

Főigazgatónk, Dr. Cseh Gergő Bendegúz történész, levéltáros, levéltári vezető szakfelügyelő, a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.

2023. december 20. Hidegháborús játéktér magyar hírszerzőkkel

Olaszország a második világháborút követően megmenekült attól, hogy a szovjet befolyási övezet része legyen. Megkapta a Marshall-segélyt, meg tudta védeni magát a szovjet befolyástól, annak ellenére, hogy Európa legerősebb kommunista pártja itt működött. Meghívott előadóink, Andreides Gábor és Botz László segítségével arra kerestük a választ, hogy ilyen adottságokkal miként lavírozhatott az olasz politika a hidegháború nagyhatalmi széttagoltságában.

Egy atomkatasztrófa emléke 2024. április 26. Egy atomkatasztrófa emléke

Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az egyik legsúlyosabb nukleáris baleset az emberiség történetében. A katasztrófa emlékének megőrzésére 2016-ban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársai a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával egy különleges adatbázist hoztak létre, amelyben eredeti levéltári források révén idézték fel a nukleáris baleset történetét és hazai következményeit.

"Mit rejt a Cziffra dosszié?" - egy jelentés Cziffra György zongoraművészről 2024. március 6. "Mit rejt a Cziffra dosszié?" - egy jelentés Cziffra György zongoraművészről

1958-ban Párizsban járt "Kádár Mihály" fedőnevű ügynök, ahol meglátogatta az 1956 végén disszidált Cziffra Györgyöt is. A látogatásról hosszú és részletes jelentéseket írt, majd később az alábbi rövid összefoglalót. Az ügynök láthatóan szimpatizált Cziffrával, és szeretett volna segíteni neki, hogy Cziffra feleségének az édesanyját kivihessék Magyarországról Párizsba. A jelentés megtekinthető a február közepén nylít, "MIt rejt a Cziffra-dosszié?" című időszaki kiállításunkon is.

50 éve történt: Bódy Gábor jelentései 2024. február 15. 50 éve történt: Bódy Gábor jelentései

50 évvel ezelőtti, többségében elég zavaros ügynöki jelentések mutatják be a "Pesti" fedőnevű ügynök, azaz Bódy Gábor filmrendező viszonyát a Filmkultúra főszerkesztőjéhez Bíró Yvette-hez.