GYIK

a) a Belügyminisztérium volt III. Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál), a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a Honvédelmi Minisztérium volt Katonapolitikai Osztályán, a Katonapolitikai Csoportfőnökségén, a Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségén, a IV. Főcsoportfőnökségén, a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségén, a Belügyminisztérium volt Külügyi Osztályánál, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belbiztonsági Osztályánál, az Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,
b) az a) pontban fel nem sorolt, de a Belügyminisztérium volt III. Főcsoportfőnökségénél és elődeinél, a Honvédelmi Minisztérium volt Magyar Néphadsereg Vezérkara Felderítő Csoportfőnökségnél és elődeinél keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,
c) a Belügyminisztérium Személyzeti Főosztályánál a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének alkalmazottaival és a „titkos”, illetve a „szigorúan titkos” állományú munkatársaival kapcsolatban keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,
d) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságnál keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,
e) az 1945. január 1. és 1960. április 1. között a magyar hatóságok határozata alapján végrehajtott, zárt táborszerű fogva tartásra (internálás, kényszermunka), közbiztonsági őrizetre, kényszerlakhely kijelölésre (kitelepítés) vonatkozó iratokból a Belügyminisztériumban kialakított gyűjtemény,
f) az egykori Belügyminisztériumban vagy más államigazgatási szervnél keletkezett, valamint a már más közlevéltárakban és nyilvános magánlevéltárakban őrzött államvédelmi, illetve állambiztonsági adatokat is tartalmazó iratok másolatai.

A levéltár illetékessége kiterjed a mai titkosszolgálatok irataira is, jelenleg a szolgálatok iratkezelését felügyeli.

Ezek mellett a Levéltár feltárja, nyilvántartja és gyűjti, illetve másolatban beszerzi a magyar vonatkozású külföldi állambiztonsági anyagot és gyűjti a családi irathagyatékokat, visszaemlékezéseket, naplókat, levelezéseket, fényképeket.

A Történeti Levéltár iratainak döntő többségét hálózati, operatív és vizsgálati dossziék teszik ki. Ezek feldolgozása három lépcsőből áll:

1. a legfontosabb, legtöbb nevet tartalmazó dossziékat oldalanként névmutatóval látjuk el; ennek a munkának az eredményeként a Levéltár központi adatbázisa több, mint egymillió megfigyelt személy nevét és egyéb adatait tartalmazza
2. a legtöbbet használt, és/vagy rossz fizikai állapotban lévő dossziékat oldalanként digitalizáljuk és a központi adatbázisban tároljuk, megkönnyítve egyrészt a belső előkészítő munkát, kímélve másrészt a rossz állapotban lévő eredeti iratokat; 2023 végéig több mint 7,5 millió oldal digitalizálását végeztük el és tettük azt hozzáférhetővé a belső előkészítő munka számára.
3. a dossziék tematikus feltárását - melynek során minden fontosabb, a későbbi visszakereshetőséget segítő információt rögzítünk az irattal kapcsolatban - szintén több éve végezzük. Irataink legnagyobb részének alapadatait (típus, jelzet, tárgy, évkör stb.) már központi adatbázisunkban is rögzítettük, és a dossziékra vonatkozó információk részletes levéltári feldolgozása (tárgyszavak, kódok hozzárendelése, kivonatok készítése stb.) is folyamatosan zajlik. 

A Történeti Levéltár nem dosszié típusú iratainak feldolgozása - melyek elsősorban a volt állambiztonsági szervek ún. működési iratait jelentik - is folyamatosan történik. A korábban jórészt rendezetlen levéltári anyagokat rendezzük, azokhoz raktári nyilvántartásokat készítünk, amelyek kutatótermünkben és online is elérhetőek.

Az állambiztonság, a párt által meghatározott irányelvek mentén a politikai szempontból ellenséges személyeket, csoportokat figyelte meg és vette nyilvántartásba. Az 1945 és 1989 közötti években az „ellenségkép” különböző bel- és külpolitikai tényezők, a hatalmi harcok következtében folyamatosan változott, s ennek következtében az ellenségként nyilvántartott személyek, csoportok köre és száma is időről időre módosult:

• 1918-1945 közötti időszakban vezető tevékenységet folytatott, vagy jobboldali szervezet tagja volt
• az 1945 utáni pártok, egyesületek, szervezetek tevékenységében részt vett
• politikai ügyben elítélték, vagy legalábbis eljárás folyt ellene,
• kitelepítették, internálták családját,
• izgatás bűntette miatt eljárás folyt ellene,
• az 1956-os forradalomhoz kötődő eseményekben részt vett,
• tiltott határátlépéssel elhagyta az országot,
• egyházakkal, egyházi szervezetekkel állt kapcsolatban,
• kapcsolatot tartott külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárokkal,
• politikailag megbízhatatlannak ítélték,
• ellenzéki magatartást tanúsított

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a volt állambiztonsági és államvédelmi szervek 1944 és 1990 között keletkezett iratanyagát őrzi, kezeli és dolgozza fel. Érdemes a Levéltárhoz fordulnia bárkinek, aki úgy érzi, hogy róla vagy elhunyt hozzátartozóiról iratanyag keletkezhetett, illetve tudományos kutatómunkájához fel kívánja használni dokumentumainkat, vagy családi irathagyatékát a Levéltárnak szeretné ajándékozni.

• A kérelmező saját személyéről,
• Elhunyt hozzátartozóról,
• Megfigyelt a vele kapcsolatba hozható hálózati személyről (ügynökről) és hivatásos alkalmazottról
• A megfigyelt halála esetén a hozzátartozó a megfigyelttel kapcsolatba hozható hálózati személyről (ügynökről) és hivatásos alkalmazottról,
• Meghatalmazott a meghatalmazóról,
• Közszereplő hálózati múltjáról,
• "Bárkiről", aki a Levéltárban őrzött iratokban szerepel (ebben az esetben az iratokat az Ásztltv. 5.§-nak megfelelően készítjük elő)

1. a Levéltár formanyomtatványán, online űrlapján vagy saját megfogalmazásban 
2. személyesen, postai levélben, elektronikus levélben, online űrlapon ügyfélkapus azonosítással vagy azonosítás nélkül - (elektronikus levélben vagy ügyfélkapus azonosítás nélküli űrlapon érkezett kérelem esetén személyes átvételt, vagy postai úton megküldött, eredeti aláírással ellátott kérelmet kérünk)

Az iratmásolat átadása előtt a jogosultságot/személyazonosságot igazolni kell!

• a kérelmező neve (születési-, esetleg korábbi név), születési adatok, anyja neve;
• levelezési cím, e-mail cím, telefonszám (nem kötelező mindegyik adat megadása)

A nem saját személyre szóló kérelmeknek a fentieken túl tartalmaznia kell

• az érintett adatait,
• a hozzátartozói minőséget igazoló iratokat (születési, halotti, házassági anyakönyvi kivonat, hagyatéki végzés stb.),
• a rokonsági fokot,
• a házasság- vagy életközösség időtartamát,
• az érintett elhalálozásának évét.

A kérelmező arról is nyilatkozhat, hogy kívánja-e megismerni a jelentést készítő ügynök (hálózati személy), hivatásos alkalmazott azonosító adatait - ha vannak ilyen iratok - és a Levéltár kezelésében lévő iratok alapján az ügynök személye egyértelműen beazonosítható.

Mindenkinél segítséget nyújt, ha:

• pontosan megadja személyes adatait (pl. névváltozás esetén korábbi nevét, a változás időpontját, házastársának nevét, stb.);
• pontosan évszámokhoz kötötten megadja a keresett időszak alatti lakcímeit, tanulmányait, foglakozásait, munkahelyeit;
• tájékoztat arról, hogy indult-e ellene büntetőeljárás, az mivel zárult, elítélték-e, voltak-e (kik voltak) társai, az adott büntetőügyben ki volt az I. rendű vádlott;
• tájékoztat arról, hogy mi volt az elítélés ténye, oka és helye;

Ha külföldön él:

• mikor ment ki, mikor jött vissza, amnesztiával jött-e haza;
• milyen jogcímen ment ki (jogellenes, hivatalos, magán, stb);
• mi volt utolsó magyarországi lakcíme, foglalkozása, munkahelye;

Ha részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben:

• hol, milyen eseményekben vett részt;
• milyen tevékenységet fejtett ki;
• indult-e büntetőeljárás ellene, ebben ki volt az I. rendű vádlott, mivel zárult az eljárás, elítélték-e, voltak-e (kik voltak) társai;
• ha csak tanúként hallgatták ki, kinek az ügyében tanúskodott, a társai közül kit ítéltek el;

Ha ellenzéki tevékenységet fejtett ki:

• mikor, milyen körben, hol, melyik szervezetben kikkel együtt tevékenykedett,
• töltött-e be vezető szerepet (pl. választmányi tag, vezetőségi tag, alapító tag stb.)

Ha internálták, kitelepítették, közbiztonsági őrizetben volt:

• miért,
• mikor,
• hol;

Ha vallási csoport tagja volt:

• melyik egyház, felekezet tagja volt;
• milyen összejöveteleken vett részt;
• ki volt a csoport vezetője;
• indult-e valaki ellen eljárás;
• kihallgatták-e, elítélték-e, ha igen, milyen ügyben (kinek a perében).

A volt állambiztonsági szervek által átadott iratanyag még nincs teljes mértékben feltárva, ezért minél több adat alapján kezdhetjük meg a kutatómunkát, annál nagyobb az eredményes kutatás esélye.
Ilyen adatok lehetnek még:

• az iratanyag keletkezésének feltételezett időszaka;
• a megjelölt időszakban az érintett tanulmányai, foglalkozása, munkahelye, lakcíme;
• a kérelem alapjául szolgáló esemény(ek), tevékenység, cselekmény és azzal kapcsolatba hozható személy(ek);
• az esetleges elítélés helye;
• elítélttársak nevei (esetlegesen azonosító adataik);
• az "ügy" neve, pl.: "Bakony-brigád", v. "Kopjások", v. "Fekete hollók", stb.;
• útlevél bevonásának, vagy kiadása megtagadásának ténye, ideje;
• rendőrségre való beidézés ténye, ideje;
• internálás helye, ideje (ill. az, hogy arra 1945, vagy 1956 után került sor);
• gépjárművezetői engedély indokolatlan bevonásának ténye, ideje;
• "REF" (rendőrhatósági felügyelet) alá helyezés ténye, ideje;
• a határon való, látszólag indokolatlan feltartóztatás, csomagátvizsgálás ténye, ideje;
• rendőrség részéről történt, ún. nem hivatalos érdeklődés ténye, ideje;
• bármi, amit fontosnak ítél, s úgy gondolja, hogy a kutatást segítheti.

1. A betekintési kérelmet nyilvántartásba veszik, a kérelemben szereplő adatokat a Levéltár a továbbiakban a törvényi előírásoknak megfelelően bizalmasan kezeli, arról harmadik személy számára információt nem ad ki.
2. A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján a Levéltár a fellelt iratanyagot betekintésre előkészíti.
3. Az előkészítés során a Levéltár munkatársa az iratokról fénymásolatot készít, melyet szükség esetén - a törvényi előírások értelmében anonimizál (vagyis a más személyre vonatkozó és ezért nem megismerhető adatokat felismerhetetlenné teszi). Munkatársainkat mindig az a cél vezeti, hogy a kérelmező - a törvényi lehetőségeknek megfelelő - lehető legbővebb anyagot kaphassa meg.

A törvény értelmében a Levéltár által kezelt iratokban szereplő megfigyelt személy (akiről az állambiztonsági szervek célzottan, nyílt vagy titkos információgyűjtés során adatot gyűjtöttek) megismerheti a vele kapcsolatba hozható hálózati személyről az annak azonosításához szükséges adatokat. Amennyiben az érintett nyilatkozik arról, hogy a fenti adatokat meg kívánja ismerni és a Levéltárban kezelt iratok alapján a hálózati személy azonosítása egyértelműen elvégezhető, a Levéltár a hálózati személy azonosításához szükséges iratok másolatát a kérelmező számára kiadja.

A törvény szerint bárki megismerheti azokat az adatokat, melyek közszereplő operatív kapcsolatok és közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek.

A jogszabály ilyen tárgyú kérelem esetében a következő eljárást követeli meg. A Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplői minőségét elismeri-e. Amennyiben a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érintett olyan nyilatkozatot tesz, mely szerint közszereplői minőségét nem ismeri el, a Levéltár az adat megismerésére irányuló kérelmet elutasítja; ellenkező esetben a megismerési kérelemnek eleget tesz. A közszereplő nyilatkozatával szemben jogorvoslatnak van helye, amelynek során a kérelmező indítványára a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék e feladatra kijelölt bírája jár el. Ha a bíróság az érintettet közszereplőnek minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.

1. Az elkészült iratanyagról értesítjük a kérelmezőt, a másolatok átvehetők személyesen a Levéltárban, vagy azokat kívánságra megküldjük postán (kivéve a hálózati anyagot tartalmazó másolatokat). Elektronikus úton érkezett kérelemre előkészített másolatokat csak a jogosultság / személyazonosság igazolása után tudunk kiadni.
2. A dokumentumok megtekinthetősége nincs határidőhöz kötve, az iratok a későbbiekben is az érintettek rendelkezésére állnak.

A 2003. évi III. tv. értelmében a levéltár őrizetében lévő iratokban szereplő megfigyelt és harmadik személyek írásos nyilatkozatban legfeljebb az adat keletkezésétől számított kilencven évre megtilthatják adataiknak a törvény 4. és 5. §-a szerinti kutatását.

A 2003. évi III. tv. alapján a Levéltár őrizetében lévő iratokban szereplő adatai tekintetében az érintett helyesbítési jogot gyakorolhat. Ez azt jelenti, hogy az eredeti adat érintetlenül hagyása mellett az érintett helyesbítési feljegyzését csatoljuk az irathoz, a későbbiekben pedig a helyesbítési feljegyzést mindazok megkapják, akik az eredeti adat kutatására, vagy az abba való betekintésre jogosultak.

A 2003. évi III. tv. értelmében a megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az e törvény szerint őt megillető jogokat az elhunyt hozzátartozója gyakorolhatja, kivéve, ha azt az elhunyt írásban megtiltotta vagy azt törvény kizárja.

A jogszabály értelmében hozzátartozó: a házastárs, az élettárs (amennyiben a házasság, illetve az élettársi közösség az irat keletkezésekor fennállt), az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér. Az iratok megismerésére az a személy is jogosult, akit a megfigyelt vagy harmadik személy halála előtt erre írásban feljogosított.

Amennyiben tehát az iratokban szereplő személy még él, csak az ő írásbeli hozzájárulásával ismerhetik meg a hozzátartozók az érintettre vonatkozó iratokat. Amennyiben az érintett már meghalt, akkor ezt anyakönyvi kivonattal kell a hozzátartozóknak igazolniuk. A jogosultságot és a hozzátartozói voltot igazoló anyakönyvi kivonatok másolatát a kérelemhez kell csatolni.

Ha az iratanyagban a kérelmezőre, vagy kérelmezettre vonatkozóan nem található adat, a Levéltár erről is értesítést küld. Mivel a Levéltár adatbázisa és irategyüttese folyamatosan bővül, a későbbiekben is előkerülhet a kérelmezőre vonatkozó adat, ezért egy-két év elteltével ismételt érdemes beadni a kérelmet.

Állampolgári kérelmek esetében az érintettre vonatkozó iratok első másolat-sorozatának elkészítése díjmentes.
A Levéltárban kutatást végző személy az alábbi díjakat köteles fizetni az általa megrendelt másolatokért:

Reprográfiai díjtételek

A Levéltárban kutatást végző személy az alábbi nettó díjakat köteles fizetni az általa megrendelt másolatokért:

Fénymásolat készítése:

Fotók digitalizálása:

Az ÁFA – mértéke jelenleg 27 % - a mindenkor hatályos jogszabályok szerint számolandó.

A Levéltárunkban folytatott tudományos kutatásokra alapvetően ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános közlevéltárakban végezhető kutatásokra, az eljárási szabályok pedig teljesen azonosak. Az iratok kutathatósága tekintetében annyi az eltérés, amennyi a két levéltár-típus iratanyaga között van.

Míg az általános közlevéltárakban valamely jogszabály alapján létrehozott szervezet rendeltetésszerű működése során keletkezett iratokat kezelnek, e szervek a tevékenysége a nyilvánosság előtt valamilyen szinten ismert volt. A volt állambiztonsági szervek szervezete, működése, munkamódszereik, tevékenységük mibenléte a nyilvánosság számára teljesen ismeretlen és a hagyományos értelemben szabályozatlan volt.

Esetükben a "rendeltetésszerű működés" nem valamilyen közfeladat ellátását, megoldását jelentette, hanem jórészt jogellenes eszközökkel, módszerekkel fürkészték ki egyes személyek, csoportok titkait, a személyes, intim életüket. Ezek, az érintettek kompromittálására szolgáló adatok, sok esetben még valótlanok is voltak. Ezért szükséges ezeknek az adatoknak a védelme érdekében a volt ÁB-iratoknál különös szabályokat alkalmazni. Tehát a nyilvános adatokra és a közérdekű adatokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános levéltári anyagra, viszont a magánéletet érintő adatok bizonyos körének megismerését az Ásztltv a leírtak miatt korlátozza.

A tudományos és az ún. magánkutatás egyedi szabályai részletesen megtekinthetők honlapunkon.

Más ország kutatója számára tudományos célból a védelmi idő lejárta előtt a kutatás akkor engedélyezhető, ha:

• az adott ország az Európai Gazdasági Térség tagja (Európai Unió, Norvégia, Izland, Liechtenstein), vagy
• az adott ország a személyes adatok megfelelő szintű védelmét biztosítja,
• a kutató bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia téma szerint illetékes bizottságának vagy intézetének - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását, és
• a kutató írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat országa adatvédelmi szabályai szerint kezeli és használja fel.

A törvényi előírások szerint az 1980 előtt keletkezett és minősített iratok minősítésének felülvizsgálatát 1996. június 30-áig be kellett fejezni. ha ezen határidőn belül nem vizsgálták felül az iratokat, akkor ezek minősítése megszűnt, akkor is, ha a minősítés egyéb feltételei fennálltak.

A 2003. évi III. törvény az állambiztonsági vonatkozású és minősített iratokkal kapcsolatosan speciális szabályokat állapított meg. E szerint az eddig minősítésüket megőrzött iratokat titokvédelmi szempontból újra felül kellett vizsgálni. Az 1970 előtt keletkezetteket 2003. júliusáig, az 1970 és 1979 közöttieket 2004. januárjáig, az 1980-ban és után keletkezetteket pedig 2005. január 22-éig. Ha az iratok felülvizsgálata, illetve minősítésük megerősítése határidőre nem történt meg, akkor ezek minősítése a törvény erejénél fogva megszűnt.
Amennyiben ügyfelünk, illetve kutatónk ilyen adatokhoz kíván jutni, akkor kezdeményezzük a még minősített iratok felülvizsgálatát az arra jogosult szervtől.

A nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt és minősítésüket megőrzött iratokat a titokgazdáknak 5 évente felül kell vizsgálnia. A minősítésüket elvesztő iratok 30 napon belül a Történeti Levéltárba kerülnek.