Városismereti séta idézte meg a rendszerváltó tüntetést

2024. március 18. Városismereti séta idézte meg a rendszerváltó tüntetést

Március 14-én, a rendszerváltás 35. évfordulójára emlékezve, tudományos kutatóink kalauzolásával jártuk be a fordulatokban gazdag 1989-es esztendő egyik legfelemelőbb eseménye, a március 15-i ellenzéki tüntetés útvonalát és helyszíneit.

Az állambiztonság egykorú, precíz gyűjtőmunkájának köszönhetően ránk maradtak a demonstráción elhangzott beszédek, a transzparenseken lévő szövegek, a tömegben felbukkanó rigmusok leiratai, amelyekből a séta első felében - a Petőfi tértől a Szabadság térig -, az útvonal egy-egy szimbolikus állomásán kutatóink fel is olvasta k néhány érdekesebb mondatot. A túra második felében, a Szabadság tértől az ÁBTL épületéig bejártuk az V. és a VI. kerület állambiztonsági szempontból exponált helyszíneit, épületeit - egykori pártállami épületeket, K és T lakásoknak helyt adó házakat, szimbolikus tereket.

„Az idei március 15-e […] számos tanulsággal szolgált. […] Megmutatta a százezres tüntetés a néptömegek erejét és elszántságát. Figyelmeztette a hatalmat: ne kísérletezzenek a demokratikus kibontakozás feltartóztatásával. És tanulhattak belőle a független szervezetek is: megtanulhatták, hogy össze kell fogniuk, túl kell lépniük az önérdek vezette viszálykodásokon, és hogy erőt csak az emberek vágyainak megfogalmazásából, az ő támogatásukból meríthetnek, nem pedig a hatalommal való egyezkedésből.” – foglalta össze Krassó György 1989. március 15-e jelentőségét az emigrációs Irodalmi Újság hasábjain.

Az 1989. március 15-i tüntetés forrásai megtalálhatók Tüntetés archívumunkban, ahol Szekér Nóra bevezetőjében kiemeli: "Az ünnepség nemcsak a 141 évvel korábbi eseményeket idézte meg, de hitet tett a hatalom legérzékenyebb pontját jelentő 1956 forradalom mellett is. Nem volt olyan helyszín, ahol valamelyik szónok ne utalt volna ’56 emlékére. És mindezzel összefüggésben nem csak a sorok között, de nyíltan kimondva megfogalmazódott a szovjet csapatok távozásának követelése. Iván, nincs honvágyad? – kérdezte egy transzparens Ruszkik haza! – volt olvasható máshol. Az emelkedettségét mindvégig megőrző ünnepség az esti fáklyás felvonulással ért véget a Várban. A magyar szabadságért folyó harcok előtti tisztelgés jelenbe ható szimbolikus erővel bírt 1989-ben."