Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések

A 2003. évi III. tv. értelmében a Levéltár:

  • biztosítja az érintett állampolgárok számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való jogának gyakorlását,
  • a törvényben foglalt feltételek mellett biztosítja a kutatási tevékenység folytatását,
  • ellátja A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben meghatározott egyéb feladatokat,

A törvény értelmében a Levéltár kezeli azon iratokat, melyek

  • a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál),
  • a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályán,
  • a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Csoportfőnökségén,
  • a Honvédelmi Minisztérium Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségén,
  • a Honvédelmi Minisztérium IV. Főcsoportfőnökségén,
  • a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségén,
  • a Belügyminisztérium Külügyi Osztályánál,
  • a Belügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál,
  • a Belügyminisztérium Belbiztonsági Osztályánál,
  • a Belügyminisztérium Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál vagy a Belügyminisztérium Személyzeti Főosztályánál a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének alkalmazottaival és a „titkos”, illetve a "szigorúan titkos" állományú munkatársaival kapcsolatban,
  • az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztséget betöltő személyeket ellenőrző bizottságnál keletkeztek és irattári anyagába tartoztak.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a volt állambiztonsági és államvédelmi szervek 1944 és 1990 között keletkezett iratanyagát őrzi, kezeli és dolgozza fel. Érdemes a Levéltárhoz fordulnia bárkinek, aki úgy érzi, hogy róla vagy elhunyt hozzátartozóiról iratanyag keletkezhetett, illetve tudományos kutatómunkájához fel kívánja használni dokumentumainkat, vagy családi irathagyatékát a Levéltárnak szeretné ajándékozni.

  • politikai ügyben elítélték, vagy legalábbis eljárás folyt ellene,
  • kitelepítették, internálták családját,
  • izgatás bűntette miatt eljárás folyt ellene,
  • az 1956-os forradalomhoz kötődő eseményekben részt vett,
  • tiltott határátlépéssel elhagyta az országot,
  • egyházakkal, egyházi szervezetekkel állt kapcsolatban,
  • kapcsolatot tartott külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárokkal,
  • ellenzéki magatartást tanúsított,
  • politikailag megbízhatatlannak ítélték,
  • 1918-1945 közötti időszakban vezető tevékenységet folytatott, vagy jobboldali szervezet tagja volt
  • az 1945 utáni pártok, egyesületek, szervezetek tevékenységében részt vett.

A 2003. évi III. tv. értelmében a megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az e törvény szerint őt megillető jogokat az elhunyt hozzátartozója gyakorolhatja, kivéve ha azt az elhunyt írásban megtiltotta vagy azt törvény kizárja.
A jogszabály értelmében hozzátartozó: a házastárs, az élettárs (amennyiben a házasság, illetve az élettársi közösség az irat keletkezésekor és az érintett halálakor is fennállt), az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér.
Az iratok megismerésére az a személy is jogosult, akit a megfigyelt vagy harmadik személy halála előtt erre írásban feljogosított.
Amennyiben tehát az iratokban szereplő személy még él, csak az ő írásbeli hozzájárulásával ismerhetik meg a hozzátartozók az érintettre vonatkozó iratokat. Amennyiben az érintett már meghalt, akkor ezt anyakönyvi kivonattal kell a hozzátartozóknak igazolniuk. A jogosultságot és a hozzátartozói voltot igazoló anyakönyvi kivonatok másolatát a kérelemhez kell csatolni.

Mindenkinél segítséget nyújt, ha:

  • pontosan megadja személyes adatait (pl. névváltozás esetén korábbi nevét, a változás időpontját, házastársának nevét, stb.);
  • pontosan évszámokhoz kötötten megadja a keresett időszak alatti lakcímeit, foglakozásait, munkahelyeit;
  • tájékoztat arról, hogy indult-e ellene büntetőeljárás, az mivel zárult, elítélték-e, voltak-e (kik voltak) társai, az adott büntetőügyben ki volt az I. rendű vádlott;
  • tájékoztat arról, hogy mi volt az elítélés ténye, oka és helye;

Ha külföldön él:

  • mikor ment ki, mikor jött vissza, amnesztiával jött-e haza;
  • milyen jogcímen ment ki (jogellenes, hivatalos, magán, stb);
  • mi volt utolsó magyarországi lakcíme, foglalkozása, munkahelye;

Ha részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben:

  • hol, milyen eseményekben vett részt;
  • milyen tevékenységet fejtett ki;
  • indult-e büntetőeljárás ellene, ebben ki volt az I. rendű vádlott, mivel zárult az eljárás, elítélték-e, voltak-e (kik voltak) társai;
  • ha csak tanúként hallgatták ki, kinek az ügyében tanúskodott, a társai közül kit ítéltek el;

Ha ellenzéki tevékenységet fejtett ki:

  • mikor, milyen körben, hol, melyik szervezetben kikkel együtt tevékenykedett,
  • töltött-e be vezető szerepet (pl. választmányi tag, vezetőségi tag, alapító tag stb.)

Ha internálták, kitelepítették, közbiztonsági őrizetben volt:

  • miért,
  • mikor,
  • hol;

Ha vallási csoport tagja volt:

  • melyik egyház, felekezet tagja volt;
  • milyen összejöveteleken vett részt;
  • ki volt a csoport vezetője;
  • indult-e valaki ellen eljárás;
  • kihallgatták-e, elítélték-e, ha igen, milyen ügyben (kinek a perében).

A törvény értelmében a Levéltár által kezelt iratokban szereplő megfigyelt személy (akiről az állambiztonsági szervek célzottan, nyílt vagy titkos információgyűjtés során adatot gyűjtöttek) megismerheti a vele kapcsolatba hozható hálózati személyről, operatív kapcsolatról és hivatásos alkalmazottról az annak azonosításához szükséges adatokat. Amennyiben az érintett nyilatkozik arról, hogy a fenti adatokat meg kívánja ismerni és a Levéltárban kezelt iratok alapján a hálózati személy azonosítása egyértelműen elvégezhető, a Levéltár a hálózati személy azonosításához szükséges iratok másolatát a kérelmező számára kiadja.

A törvény szerint bárki megismerheti azokat az adatokat, melyek közszereplő hivatásos alkalmazottak, közszereplő operatív kapcsolatok és közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek.
A jogszabály ilyen tárgyú kérelem esetében a következő eljárást követeli meg. A Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplői minőségét elismeri-e. Amennyiben a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érintett olyan nyilatkozatot tesz, mely szerint közszereplői minőségét nem ismeri el, a Levéltár az adat megismerésére irányuló kérelmet elutasítja; ellenkező esetben a megismerési kérelemnek eleget tesz. A Levéltár döntésével szemben az Ltv. 29. §-ának rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye, melynek során a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi Bíróság e feladatra kijelölt bírája jár el. Ha a bíróság az érintettet közszereplőnek minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.

A 2003. évi III. tv. alapján a Levéltár őrizetében lévő iratokban szereplő adatai tekintetében az érintett helyesbítési jogot gyakorolhat. Ez azt jelenti, hogy az eredeti adat érintetlenül hagyása mellett az érintett helyesbítési feljegyzését csatoljuk az irathoz, a későbbiekben pedig a helyesbítési feljegyzést mindazok megkapják, akik az eredeti adat kutatására, vagy az abba való betekintésre jogosultak.

A 2003. évi III. tv. értelmében a levéltár őrizetében lévő iratokban szereplő megfigyelt és harmadik személyek írásos nyilatkozatban legfeljebb az adat keletkezésétől számított kilencven évre megtilthatják adataiknak a törvény 4. és 5. §-a szerinti kutatását.

Állampolgári kérelmek esetében az érintettre vonatkozó iratok első másolat-sorozatának elkészítése díjmentes, csupán a postai iratmegküldés esetén kérjük utánvéttel a postaköltség kiegyenlítését.
A Levéltárban kutatást végző személy az alábbi díjakat köteles fizetni az általa megrendelt másolatokért:

Reprográfiai díjtételek

Fénymásolat készítése:
A/4-es méret, nem anonimizált: 100 Ft (digitálisan kutatott anyagról: 65 Ft)
A/4-es méret, anonimizált: 145 Ft (digitálisan kutatott anyagról: 110 Ft)
A/3-as méret, nem anonimizált: 150 Ft (digitálisan kutatott anyagról: 95 Ft)
A/3-as méret anonimizált: 220 Ft (digitálisan kutatott anyagról: 165 Ft)

Fotók digitalizálása és lemezre mentése:

Kutatási engedéllyel rendelkezők részére:
Kutatói változat (150 dpi, JPEG) 405 Ft/fotó (digitálisan kutatott anyagról: 305 Ft/fotó)
nyomdai változat (300 dpi, TIFF) 1000 Ft/fotó (digitálisan kutatott anyagról: 670 Ft/fotó)

Kutatási engedéllyel nem rendelkezők részére:
nyomdai változat (300 dpi, TIFF) 6720 Ft/fotó (digitálisan kutatott anyagról: 5.040 Ft/fotó)
CD-lemez (csak fotók másolására) 300 Ft
DVD-lemez (csak fotók másolására) 400 Ft

A levéltárunkban folytatott tudományos kutatásokra alapvetően ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános közlevéltárakban végezhető kutatásokra, az eljárási szabályok pedig teljesen azonosak(leszámítva, hogy esetünkben a kutatási engedélyt az ún. Levéltári Kuratórium adja meg). Az iratok kutathatósága tekintetében annyi az eltérés, amennyi a két levéltár-típus iratanyaga között van. Míg az általános közlevéltárakban valamely jogszabály alapján létrehozott szervezet rendeltetésszerű működése során keletkezett iratokat kezelnek, e szervek a tevékenysége a nyilvánosság előtt valamilyen szinten ismert volt. A volt állambiztonsági szervek szervezete, működése, munkamódszereik, tevékenységük mibenléte a nyilvánosság számára teljesen ismeretlen és a hagyományos értelemben szabályozatlan volt. Esetükben a "rendeltetésszerű működés" nem valamilyen közfeladat ellátását, megoldását jelentette, hanem jórészt jogellenes eszközökkel, módszerekkel fürkészték ki egyes személyek, csoportok titkait, a személyes, intim életüket. Ezek, az érintettek kompromittálására szolgáló adatok, sok esetben még valótlanok is voltak. Ezért szükséges ezeknek az adatoknak a védelme érdekében a volt ÁB-iratoknál különös szabályokat alkalmazni. Tehát a nyilvános adatokra és a közérdekű adatokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános levéltári anyagra, viszont a magánéletet érintő adatok bizonyos körének megismerését az Ásztltv a leírtak miatt korlátozza. A tudományos és az ún. magánkutatás egyedi szabályai részletesen megtekinthetők honlapunkon.

Más ország kutatója számára tudományos célból a védelmi idő lejárta előtt a kutatás akkor engedélyezhető, ha:
(1) az adott ország az Európai Gazdasági Térség tagja (Európai Unió, Norvégia, Izland, Liechenstein), vagy
(2) az adott ország a személyes adatok megfelelő szintű védelmét biztosítja,
(3) a kutató bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia téma szerint illetékes bizottságának vagy intézetének - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását, és
(4) a kutató írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat országa adatvédelmi szabályai szerint kezeli és használja fel.

A Történeti Levéltár iratainak döntő többségét, mintegy kétharmadát különböző dossziék (vizsgálati, operatív, munka-, beszervezési stb.) teszik ki. Ezek feldolgozása három lépcsőből áll:
a legfontosabb, legtöbb nevet tartalmazó dossziékat oldalanként névmutatóval látjuk el; ennek a munkának az eredményeként 2011 végére a Levéltár központi adatbázisa közel 750 ezer megfigyelt személy nevét és egyéb adatait tartalmazta.
a legtöbbet használt, és/vagy rossz fizikai állapotban lévő dossziékat oldalanként digitalizáljuk és a központi adatbázisban tároljuk, megkönnyítve egyrészt a belső előkészítő munkát, kímélve másrészt a rossz állapotban lévő eredeti iratokat; 2011 végéig több mint 1,4 millió oldal digitalizálását végeztük el és tettük azt hozzáférhetővé a belső előkészítő munka számára.
A dossziék tematikus feltárását - melynek során minden fontosabb, a későbbi visszakereshetőséget segítő információt rögzítünk az irattal kapcsolatban - szintén több éve végezzük. Irataink legnagyobb részének alapadatait (típus, jelzet, tárgy, évkör stb.) már központi adatbázisunkban is rögzítettük, és a dossziékra vonatkozó információk részletes levéltári feldolgozása (tárgyszavak, kódok hozzárendelése, kivonatok készítése stb.) is folyamatosan zajlik. A Levéltár számítógépes adatbázisa 2011 végén több, mint 192 ezer dossziéra vonatkozóan szolgáltatott adatokat.
A Történeti Levéltár egyéb iratainak feldolgozása - melyek elsősorban a volt állambiztonsági szervek ún. működési iratait jelentik - folyamatosan történik. A korábban jórészt rendezetlen levéltári anyagokat rendezzük, azokhoz raktári jegyzékeket és lajstromokat készítünk, melyeket kutatóink számára hozzáférhetővé teszünk levéltárunk kutatótermében és honlapunkon.

Mivel 1990 előtt minden állami szerv működésében érvényesült a pártirányítás, elsősorban a volt MDP-, MSZMP-iratokban - mind országos, mind megyei szinten - találhatók adatok az állambiztonsági szervekről. A központi és megyei vezető testületi szervek is foglalkoztak időnként az államrend, a népgazdaság biztonságával, ezért az általános levéltárakat is érdemes a téma iránt érdeklődőknek felkeresni. A magyarországi egyházak történetével foglalkozó kutatóknak mindenképpen indokolt a Magyar Országos Levéltárban a volt Állami Egyházügyi Hivatal iratait, illetőleg a megyékben működő egyházügyi előadók iratanyagát is tanulmányozni. Mind az Országos Rendőrfőkapitányság, mind a megyei rendőrfőkapitányságok keretén belül működött egy állambiztonsági részleg, a rendőrfőkapitányoknak volt állambiztonsági helyettesük, tehát a volt rendőrségi iratok tanulmányozása sem haszontalan. A Belügyminisztériumban még számos olyan irategyüttes található, amely valamilyen módon kapcsolódik az állambiztonsághoz, hiszen a volt III. főcsoportfőnökség a minisztérium szerveként működött.

A törvényi előírások szerint az 1980 előtt keletkezett és minősített iratok minősítésének felülvizsgálatát 1996. június 30-áig be kellett fejezni. ha ezen határidőn belül nem vizsgálták felül az iratokat, akkor ezek minősítése megszűnt, akkor is, ha a minősítés egyéb feltételei fennálltak.
A 2003. évi III. törvény az állambiztonsági vonatkozású és minősített iratokkal kapcsolatosan speciális szabályokat állapított meg. E szerint az eddig minősítésüket megőrzött iratokat titokvédelmi szempontból újra felül kellett vizsgálni. Az 1970 előtt keletkezetteket 2003. júliusáig, az 1970 és 1979 közöttieket 2004. januárjáig, az 1980-ban és után keletkezetteket pedig 2005. január 22-éig. Ha az iratok felülvizsgálata, illetve minősítésük megerősítése határidőre nem történt meg, akkor ezek minősítése a törvény erejénél fogva megszünt.
Amennyiben ügyfelünk, illetve kutatónk ilyen adatokhoz kíván jutni, akkor kezdeményezzük a még minősített iratok felülvizsgálatát az arra jogosult szervtől.
A nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt és minősítésüket megőrzött iratokat a titokgazdáknak 5 évente felül kell vizsgálnia. A minősítésüket elvesztő iratok 30 napon belül a Történeti Levéltárba kerülnek.


További kérdései merültek fel?

Szívesen segítünk!