Kettős könyvbemutatót tartottak a levéltárban 2016. május 23-án.

Gyarmati György, az ÁBTL főigazgatója bevezető szavai után Stefano Bottoni, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa beszélt levéltárunk történészének, Slachta Krisztinának a Megfigyelt szabadság. A keletnémet és a magyar állambiztonsági szervek együttműködése a Kádár-kori Magyarországon, 1956-1990 című könyvéről.

Az előadó lendületes élőbeszéddel tartott előadását az NDK-hoz fűződő személyes, gyerekkori családi anekdotákkal kezdte, majd rátért a könyv részletes ismertetésére.

Slachta Krisztina könyve nyolc év kutatómunkáját követően jelent meg. A kötet a az elérhető források, valamint a speciális kutatási lehetőségek és módszertan ismertetését követően a történelmi körülmények ismertetésével indul. Itt szó van - többek között - az NDK és NSZK közötti határok lezárását követően a kelet-európai szocialista országokban létrehozott "meghosszabított fal" gyakorlatáról, amely a külföldön működő Stasi operatív csoportok, valamint a hozzájuk kapcsolódó ügynöki hálózatok kialakítását jelentette.

Az operatív csoportok működéséhez szükség volt a célországok állambiztonsági szerveivel való együttműködésre. Az együttműködés jogi keretei, a különböző nemzetközi szerződések ismertetését követően szervezettörténeti elemzés következik, majd a könyv második felében konkrét eseteken keresztül is bemutatja a szerző a Stasi magyarországi tevékenységét az 1960-as, 1970-es és 1980-as években.

Ennek a blokknak a végén Slachta Krisztina külön is részletesen foglalkozik az 1988-1989-es végjátékkal, a határnyitást megelőző és kísérő eseményekkel.

Az 1400 lábjegyzettel kísért főszöveg összegzéssel zárul, majd következnek a mellékletek, amelyek részletes kimutatásokat tartalmaznak - éves bontásban - többek között az NDK-t legálisan és illegálisan elhagyó keletnémet állampolgárok számáról, a magyarországi Stasi állományról, a magyarországi Stasi hálózatról, az összes Magyarországra érkező turistáról, a Magyarországra érkező NDK turistákról, a Magyarországon mgfigyelt NDK állampolgárokról, az illegális határátlépést megkísérlőkről, a sikeresen disszidálókról, stb.

A több oldalnyi kimutatást követően újabb táblázatok következnek: az NDK állambiztonsági szervének és a magyar állambiztonsági szerveknek a struktúráját is megtalálhatjuk a könyv végén, amely a szokásos rövidítések jegyzékével és a szakirodalom listájával zárul.

Stefano Bottoni a könyv ismertetését követően azt emelte még ki, hogy a szerző a dicséretes - levéltárosi - alapossága mellett új kutatási irányt is kijelöl: a volt szocialista országok transznacionális vizsgálatát, valamint a könyv aktualitására is felhívta a figyelmet: a migráció-idegenrendészet állambiztonsági és társadalmi környezetének vizsgálata igen tanulságos napjainkban is. Végül arról beszélt, hogy a Stasi minden "németes precizitása" ellenére 1989-ben csődöt mondott, és jó lenne ismerni, hogy a nyugatnémet titkosszolgálatok hogyan kezelték az NDK állampolgárok ügyét - milyen volt a praxis, és milyen volt az irányelv - az volt-e a cél, hogy minél több NDK állampolgár jusson át az NSZK-ba, vagy inkább térjenek haza, és otthon próbáljanak valamilyen nyomást kifejteni a saját rendszerükre?

Ezt követően Gyarmati György olvasta fel esszé igényességével megfohgalmazott ismertetését Bánkuti Gábor: A romániai jezsuiták a 20. században című könyvéről. Az előadása szövegét remélhetőleg nyomtatott formában is közreadja majd a recenzens, addig is csupán néhány esetlegesen kiragadott gondolat. Bánkuti Gábor könyve egy olyan transzetnikus közösség életét ismerteti, amelynek változó hatalmi helyzetekhez kellett alkalmazkodni a 20. század folyamán. Romániában a vallási helyzetet rendkívül speciálisan alakította a kvázi államegyházként működő ortodoxok és a görögkatolikusok ellentéte, ehhez kapcsolódott a Vatikánnal szembeni ellenséges viszony, valamint az egyszerre ateista, ugyanakkor mégis ortodox Moszkvához fűződő alárendelt kapcsolat, valamint az etnikai meghatározottságok, a román-német-magyar ellentétek. Gyarmati György kiemelte, hogy a könyv második felében sorakozó 12 jezsuita szerzetes portréja egyfajta kollektív biográfiát alkot, amely a közös sorsot az egyéni karakterek segíségével árnyalja és mutatja be, ezzel a könyv első felének szervezettörténeti és eseménytörténeti ismertetéseinek is élő arcot ad. A könyv világos szerkezetű, jól tagolt, tartalmilag értéke még, hogy nem esik abba a csapdába, hogy történelmi megközelítés helyett mártirológiát gyártson, de a szereplők egyéni sorsának, sorstagédiáinak ismertetésével az olvasó akár katartikus élményhez is juthat, amely jól ellenpontozza az eseménytörténet krimiírók tollára illő fordulatait.

A két - nagy tetszéssel fogadott - könyvismertetést követően maguk a szerzők is megszólaltak, valamint a közönség soraiból levéltáros és történész kollégák is kifejtették a véleményüket - többek között Szász Zoltán, Bandi István, és Tóth Ágnes is. A beszélgetés legérdkesebb témája a kelet-európai rendszerváltás körülményeinek értékelése volt, és ezen belül konkrétan az, hogy a Stasi és a Securitate milyen állapotban érkezett a politikai hatalomváltás időszakába, mennyire voltak felkészülve, milyen politikai önállósággal rendelkeztek, és mennyire sikerült az állambiztonsági tiszteknek a személyes karrier folytatását 1990 után biztosítani.

A könyvbemutatót követően lehetőség nyílt a Kronosz Kiadó és a Jezsuita Kiadó könyveinek kedvezményes árú megvásárlására is.

Szívesen látjuk az érdeklődőket levéltárunk következő rendezvényein is: május 26–27-én tudományos konferencia lesz a Történeti Levéltárban a budapesti kitelepítések 65. évfordulójához kapcsolódva, június 2-án pedig újabb könyvbemutató lesz nálunk. Részletek folyamatosan olvashatók az ÁBTL honlapján és Facebook oldalán.