Utóbbi kapcsán a Független Kisgazdapárt (!) lapja, a Kis Újság 1949 október 2-i száma így fogalmazott: "A cél az, hogy a kabaré haladó szellemű legyen, megfelelő ízlést képviseljen és varieténél együtt művészi színvonalra emelkedjen. A mértéktartó szórakoztatást akarják elérni a legtisztább művészi eszközökkel." Az új intézmény az államvédelem (ekkor BM ÁVH) figyelmét is felkeltette: "A közelmúltban alakult meg a Fővárosi Varieté Községi Vállalat, igazgatója Székely Endre zeneszerző lett" – fogalmaz egy 1949. november 24-én kelt jelentés. Csakhogy a társulat nagy része a "reakciós" (értsd: az államosítás előtti) operettszínházból került ide, az igazgatóval, Fényes Szabolccsal az élen, aki a varieté zenei vezetője lett. És ez a "reakciós" társaság – kihasználva, hogy a "Fővárosi Varieté műsora jellegénél fogva olyan (zenés, táncos), hogy a magyar nyelvet nem értő közönséget is szórakoztatja" – befurakodott az Andrássy úti szovjet "kolóniába", ahol nagy sikerű műsort adtak, és újabb meghívásoknak néztek elébe. A szóban forgó előadáson fellépő Hlatky Edit és Kardos Magda színésznők azonban az ÁVH szerint kapcsolatban álltak az amerikai követséggel, ezért ellenük operatív nyomozást rendeltek el. (ÁBTL I.3.1.1. B-81836. 257.)

A két színésznő és Fényes Szabolcs feltűnt az ekkoriban Budapesten többször beutazó magyar származású amerikai producer, John Hall (Halmágyi János) társaságában is. A férfit az államvédelem hírszerzőnek tartotta, és ezzel a ténnyel hozta összefüggésbe a fenti reakciós társaság azon törekvését, hogy – a Népművelésügyi Minisztériumban és a vezető politikusok között meglévő kapcsolataik segítségével – a Fővárosi Varietéből a régi Operett Színházhoz hasonló intézményt csináljanak. Miért is? Azért, mert utóbbi (az Operaház mellett) az itt állomásozó szovjet egységek tagjai kedvelt szórakozási helye volt, legalábbis annak államosításáig, azaz, gondolhatták az ávósok szerint, az annak mintájára átalakított Fővárosi Varieté is "alkalmas [lesz] arra, hogy azon keresztül kapcsolatokat létesítsenek [a] Budapesten tartózkodó szovjet katonákkal" – fogalmaz egy november 18-i jelentés. (ÁBTL I.3.2.4. K-469. 140–141.)

Az "ügy" és a bizalmas nyomozás kifutása nem ismert, így az sem tudható, hogy az esetleges államvédelmi vegzálás közrejátszott-e abban, hogy Hlatky Edit 1950-ben elhagyta az országot és az Egyesült Államokban telepedjen le. Feltehetően nem sok, tekintve, hogy az itthon maradt Kardos Magdát sem érte retorzió (ő az 1960-as évek közepén szintén Nyugaton maradt), mint ahogy az egyébként nemesi származású Fényes Szabolcsot sem (aki, mint az közismert, jelentős szerepet töltött be a Kádár-kori slágercéhben is).

A Fővárosi Varieté is tovább működött, és hol a moszkvai Esztrada varietészínház "Békehajó" című revüjének átvételével, hol orosz népdalokból összeállított "táncbokréta" színrevitelével próbált igazodni az elvárásokhoz (Színház és Mozi, 1949/48., 51. sz.) Kevés sikerrel: "Az elmúlt évadban a Fővárosi Varieté nem látta el feladatát; műsorai többnyire demokratikus mázzal leöntött régi típusú revük voltak, melyek legfeljebb frázisokban hirdették az újat, a mát" – fogalmazott egy újságíró az intézmény újabb átszervezése kapcsán. A helyette felállított Fővárosi Víg Színház feladata lett, hogy "megvalósítsa az újfajta, derűs, optimista »legkönnyebb« műfajt, amely nagyképűség nélkül vidámságot, fő szórakozást nyújt a dolgozóknak." (Világosság, 1951. október 1.) A társulat 1954-ig működött, de az Erzsébet (akkor Lenin) körúti épületét 1953 tavaszán bezárták felújítás miatt, amiből aztán bontás lett. A helyén 1961-re elkészült épületbe a Madách Színház költözött.

Fotó: Szinház és Mozi, 1949-12-21 / 51. szám

Galéria

Az ÁVH jelentése, 1949. november 24.

A Kis Újság 1949. október 2-i száma

Kétszer kettő néha öt? A szovjetizált varieté és az ÁVH 1949-ben

"A könnyed tavaszi szél vidámsága libegteti a táncosnők szoknyáját e jókedvű táncos kavargásban, így táncolnak a lányok a réten, a nyírfák alatt." Forrás: Szinház és Mozi, 1949-12-21 / 51. szám