A Betekintő aktuális száma egy rendkívül megrázó, tragikus esemény felelevenítésével kezdődik. Gellért Ádám és Gellért János tanulmánya a Kamenyec-Podolszkijban és környékén történt tömeggyilkosság három napjának eseményeit mutatja be.

A levéltár Tudományos Főosztályának munkatársai konferenciát rendeztek, amelyben a folyamatban lévő kutatások tükrében nyújtottak bepillantást a „kulisszák mögé”, vagyis a politikai rendőrség egyes osztályainak konkrét tevékenységébe, egy–egy esettanulmány segítségével.

A Betekintő aktuális száma a vidéki társadalom és a politikai rendőrség, illetve tágabb értelemben a hatalom kölcsönviszonyát taglalja a mezőgazdaság kollektivizálásának, szocialista átszervezésének tematikáján keresztül. Az írások mindegyikének középpontjában azok a változások – tagosítás, téeszesítés, államosítás – állnak, amelyek a vidéki társadalom, elsősorban a paraszti rétegek hagyományos életformájának, jövőképének és egzisztenciális biztonságának megkérdőjelezését jelentették.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a L'Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelentetett Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből 2. Az Államvédelmi Osztály 1946-1948 című forrásközlő könyvét - a Történeti Levéltár aulájában a szép számmal összegyűlt érdeklődő előtt - Ötvös István egyetemi docens, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja mutatta be.

Közép-Európa második világháború utáni szovjetizálásának stádiumairól és a győztes nagyhatalmak ebben játszott történelmi szerepéről tartott előadást Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) munkatársa a levéltár előadás-sorozatának keretében, Budapesten csütörtökön.

A mágnesszalagok nem a pártállami diktatúra ügynökeinek teljes listáját tartalmazzák, ezektől önmagukban nem várható az állambiztonsági múlt teljes körű feltárása - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy megkezdték az 1970-es és 1980-as évekbeli titkosszolgálati adatbázisok kutatását.