Libik György élete szinte széttartó szerepek és identitások hálózatából áll: fiatalon a Városmajor "királya", tehetséges síelő, többszörös magyar bajnok, aki a '48-as téli olimpián is részt vett. Aztán ellenálló a nyilas uralom idején – Wallenberg és a svéd diplomata Per Anger oldalán embermentő, hamis iratokkal és vakmerő mentőakciókkal. Később mérnök, aki részt vett a Szabadság híd újjáépítésében, és olyan kapcsolati háló tagja, amely a politikai elit és az értelmiség közt mozgott – majd emigráns vállalkozó és szabadságharcos Svédországban. Medgyesi Konstantin kiemelte: Libik személyisége és életútja a 20. századi magyar történelem egyfajta lenyomata. "Forrest Gump-szerű alak" – mondta –, aki mindig ott volt a kulcseseményeknél, és akinek hitelességét a történész gyanakvással vizsgálta, ám a források rendre alátámasztották elmondásait.

A bemutatón kitértek Libik György szenvedélyes szerelmi életére is – különösen a Szent-Györgyi Albert lányával, Nellyvel való kapcsolatára. Bár az amerikai életrajzírók ezt a kapcsolatot csupán "politikai házasságnak" látták, a szerző a forrásokra és interjúkra alapozva egészen más képet festett: egy mély, kölcsönös szereteten alapuló kapcsolatról beszélt, amelyet a történelem és a politika kényszerűsége tört meg. A válás utáni években is vissza-visszatért egymáshoz a két ember – titokban, a világ különböző pontjain találkoztak. Nelly halála után pedig Libik nem tudott újra úgy kötődni senkihez.

Libik György pályája során szembekerült a Rákosi- és Kádár-kor állampárti logikájával is – különösen, amikor szerettei vagy barátai kerültek bajba. Embermentőként nemcsak 1944-ben, hanem az '50-es évek koncepciós pereinek időszakában is cselekedett. Legendás történet, amikor 1949-ben motorral leállította Péter Gábor konvoját, hogy kiszabadíttassa két ártatlanul bebörtönzött mérnök barátját – és sikerrel járt. A szerző elmondta: a kommunista ideológiával való fokozatos szakításban Karig Sára tragédiája is fontos szerepet játszott. A barátnő és harcostárs eltűnése, majd a tudat, hogy a szovjetek hurcolták el, mélyen megrendítette Libiket – és hosszú távon az államszocialista rendszerrel való szembefordulásához vezetett.

A könyv jelentős része foglalkozik Libik emigrációs éveivel is: hogyan illeszkedett be – vagy éppen nem – a svéd társadalomba, miként próbált gazdasági eszközökkel segíteni a magyar változásokon, és hogyan kezelte a kádári állambiztonság próbálkozásait. Bár megfigyelték, beszervezni nem tudták – Libik saját szabadságát nem adta fel. Hazatérése 1989-ben szimbolikus erejű volt: részt vett Nagy Imre újratemetésén, kapcsolatban maradt a demokratikus ellenzék egyes tagjaival, de ugyanakkor az MDF-fel is. Szobája falán egyaránt helyet kapott egy MDF-plakát és a régi ellenálló múlt emlékei – összetett személyiség maradt haláláig.

Szekér Nóra zárszavában hangsúlyozta: Libik György története nemcsak izgalmas, de példamutató is. Egy olyan emberé, aki nem pánikolt, aki kiállt másokért, aki bármely rendszerben emberséges tudott maradni – és aki, miközben sosem törekedett hatalomra, mindenütt ott volt, ahol a történelem eldőlt.

A könyv a kiadó oldalán

Galéria

Egy fenegyerek kilenc élete: Libik György története

Egy fenegyerek kilenc élete: Libik György története

Egy fenegyerek kilenc élete: Libik György története

Egy fenegyerek kilenc élete: Libik György története

Egy fenegyerek kilenc élete: Libik György története