hun
engMédiamegjelenések
PIRKADAT Breuer Péterrel: dr. Szekér Nóra
Beszélgetés az Ellenállók 1944-45 című kötetről.
Forrás: Heti TV
2025.04.07.
Az antiszemita kalandor, az őrgróf és a pecséthamisító – a magyar ellenállók nem csak kommunisták voltak
Az ellenállási formák sokszínűségénél, változatosságánál már csak a benne részt vevők sokféle politikai orientációja, társadalmi státusza a zavarba ejtőbb. És ha valamiért, hát pontosan ennek a szempontnak az érvényesítéséért emelhetjük meg a kalapunkat a könyv szerkesztői, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének történész munkatársai előtt. Merthogy talán a mai napig tartja magát néhány makacs tévképzet a hazai náci- és nyilasellenes ellenállással kapcsolatban.
Forrás: Telex
2025.03.30.
Önkéntes spiclik vagy Kádár áldozatai? Új könyv tárgyalja az ügynökkérdést!
Az állambiztonsági téma egyike a legnagyobb érdeklődésre számot tartó területeknek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára pedig az egyik leglátogatottabb kutatóhely az országban. "Az ügynökkérdés, dacára annak, hogy „az ügynökakták” 1997 óta kutathatók, máig lázba hozza az embereket, amire az „ügynökvadászok” sikeres karriereket is tudnak építeni, sokszor hibázva, kapkodva, vagy tekinthet nélkül az ügynökkérdés emberi vonatkozásaira". Hasonló hibába nem esik Takács Tibor könyve, mely a Jaffa kiadó modern magyar történeti sorozatában jelent meg.
Forrás: Mandiner
2025.03.28.
Tanuljunk a múltból, ne sétáljunk bele megint a csapdákba – Vallási közösségek a kommunizmusban
Március 19-én, szerdán este Budapesten, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárában nagy érdeklődés mellett rendezték meg az Egyházak és hatalom – A kommunista diktatúrával való együttélés kérdései című kerekasztal-beszélgetést, melynek fő témája az ügynökkérdés volt.
Forrás: magyarkurir.hu
2025.03.25.
Furcsa halálesetek a Kádár-korban: halálra égett miniszter, önmagát kétszer szíven szúró KSH-elnök
Dr. Krahulcsán Zsolt történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási projektjének munkatársával folytatjuk Biszku Béla félreállításával, illetve az 1970-es évek első felének olyan furcsa baleseteivel és öngyilkosságaival, amelyek áldozatai mind a pártelit reformista tagjai voltak.
Forrás: 24.hu
2025.03.23.
Múltfeltárással a megbékélés felé
Egyházak és hatalom – a diktatúrával való együttélés kérdései címmel szervezett beszélgetést az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. A március 19-i alkalmon Mirák Katalin történész, a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnöke, Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát az egyházak és a kommunista rezsim kapcsolatát vizsgálták.
Forrás: evangelikus.hu
2025.03.21.
„Úgy éreztem, hogy anyám elárult engem, és potyogni kezdtek a könnyeim” – mi történik, ha megtudod, hogy a szüleid ügynökök voltak?
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) szabadegyetemén, egy február végi előadáson két olyan ember mesélt, akiknek azzal kellett szembesülniük, hogy a szüleik ügynökök voltak. Az egyiknek az édesanyja, a másiknak az édesapja. Az egyiknek a szülei hittek a kommunizmusban, a másik egy generációk óta nagy tiszteletben álló, református lelkészdinasztiába született. Az egyiknek a szülei a nemzetközi kémelhárítással foglalkozó III/I-es csoportfőnökségnek dolgoztak, a másiknak az apja a belső elhárítással megbízott, hírhedt III/III-as csoportfőnökséggel működött együtt. Az utódok mindkét esetben évtizedekkel a szüleik halála után, felnőttként szembesültek a titokkal. Az egyik könyvet írt róla, a másik csak név nélkül beszél a múltról.
Forrás: 24.hu
2025.03.16.
Kádár Trianonra hivatkozott Brezsnyevnek
A folytatásban Dr. Krahulcsán Zsolt történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási projektjének munkatársa segítségével kissé visszakanyarodunk az időben: az 1970-es évek elejének politikai eseményeit nézzük át tüzetesebben, amikor Moszkvában felmerülhetett Kádár leváltása, Brezsnyev pedig kétszer is alapos fejmosásban részesítette a magyar első titkárt, aki Trianonra hivatkozva próbálta elmagyarázni a helyzetet.
Forrás: 24.hu
2025.03.09.
