hun
engMédiamegjelenések
Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után szomorú kép tárult a fővárosiak szeme elé. A szovjet harckocsik és lövegek hatalmas pusztítást végezetek Budapest lakóépületeiben. A Múlt-kor Krahulcsán Zsolt: Hangulatjavító helyreállítás. A budapesti épületkárok kijavítása az 1956-os forradalom után című, ArchívNeten megjelent tanulmányát mutatta be.
Forrás: Múlt-kor
2025.01.15.
Milyenek voltak valójában a magyar kommunisták?
Milyenek voltak valójában – függetlenül a propagandától és az ellenpropagandától – a magyar kommunisták? Miért, milyen irányzatok mentén hasadt szét különböző korszakokban a hazai kommunista mozgalom? Többek között erről beszélgettünk Papp István történésszel, akinek nemrég jelent meg A magyar kommunisták 1918–1989 című kötete a Jaffa Kiadó gondozásában.
Forrás: Magyar Hang
2025.01.12.
Takács Tibor: „Dalos”-könyv – A filológia öröme, avagy kis magyar rock and roll svindli
Az Úr 2024. esztendejének az egyik, ha nem egyenesen legfontosabb rocktörténeti munkája Takács Tibor „Dalos”-könyve, mely a „Dalos” fedőnevű titkos megbízott tevékenységét, hálózati életútját vizsgálja és a „Dalos” névvel fémjelzett jelentéseket veszi górcső alá. Bár sokan ismerni vélik Vikidál Gyula ügynökmúltját, a kötetből hamar kiderül, hogy még az 55 fennmaradt „Dalos”-jelentés elolvasása sem feltétlen elégséges a valóság feltárásához, hiszen olyan vonatkozó hálózati- és sajtótörténeti tudnivalók is szükségesek az adott szövegek és szövegrészletek helyes értelmezéséhez, melyeket még a zenével foglalkozó újságírók sem feltétlen birtokolnak. Sőt! Hát még az ilyen-olyan érdekkörök által rángatott bértollnokok és egyéb felkészületlen outsiderek.
Forrás: Rockinform
2025.01.10.
A kommunizmus kísértetei és kísérletei
A kötet az eszmetörténeti és ideológiai alapvetések mellett fontos XX. századi magyar politikatörténeti kérdéseket is tárgyal.
Forrás: Magyar Nemzet
2025.01.01.
Nem kommunizmus volt Kádár alatt, csak diktatúra | Papp István történésszel a magyar kommunistákról
Papp István történész arra vállalkozott, hogy a Tanácsköztársaságtól (és előzményeitől) az 1989-es rendszerváltásig áttekintse és megírja a történetét egy olyan mozgalomnak, vagy inkább sokszínű mozgalmi áramlatnak, amely hatalmas befolyást gyakorolt a XX. századi történelmünkre, de sokszor nem nagyon értjük, hogyan. Hogy az egymás rutinszerű lekommunistázásának korában ne merüljön feledésbe, hogy valójában mit jelent “kommunistának” lenni, számba vesszük, mik ennek az eszmének a sajátosságai, történelmi érdemei és bűnei, mik vele kapcsolatban a legsúlyosabb félreértések.
Forrás: Partizán
2024.12.10.
„Fából vaskarika a nemzeti kommunista” – Papp István a magyar bolsevikokról
Szerdán mutatták be Papp István A magyar kommunisták 1918-1989 című könyvét, amely az első nem marxista, tudományos feldolgozása a mozgalom történetének. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze, lapunk vendégszerzője szerint akár szeretjük, akár nem, a kommunisták is részei a magyar múltnak, ezért foglalkoznunk kell velük.
Forrás: Válasz Online
2024.12.06.
Krajcsír Lukács: Vadászgépektől a sörökig - Ratio Podcast 34. rész
Az epizódban Csehszlovákia hidegháborús külpolitikájának egy különösen izgalmas és kevéssé ismert aspektusáról beszélgetünk: a harmadik világ országaival kialakított kapcsolatairól. A könyv Észak-Afrika és a Közel-Kelet példáján keresztül mutatja be, hogyan vált a viszonylag kis méretű és lakosságú ország jelentős szereplővé ezekben a régiókban. A szerző részletesen tárgyalja, miként támogatta Csehszlovákia Izrael létrejöttét és első háborúját, hogyan alakította a hidegháború menetét az Egyiptommal kötött fegyvervásárlási szerződés, és milyen szerepet játszott a dekolonizációs folyamatokban.
Forrás: Ratio Podcast
2024.11.28.
A Szeku árnyékában: Megfigyelés és félelem a Ceaușescu-korszakban
A mai Naprakészben ismét a szekusdossziék világába kalauzoljuk önöket. Az apropót egy friss jelentés adja, amely szerint a román kommunista rendszer utolsó évtizedében, 1980 és 1989 között mintegy 250 ezer megfigyelési dossziét nyitottak. Bandi Istvánnal, a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával, romániai és moldovai köztársasági referensével beszélgetünk.
Forrás: Marosvásárhelyi Rádió
2024.11.14.
