hun
engMédiamegjelenések
Hogyan (ne) szervezzünk be földönkívülieket?
Marslakók szivárogtak be a világ legszínvonalasabb egyetemeire és legjobb kutatóintézeteibe, de hiába igyekeztek elvegyülni, könnyű volt őket leleplezni, hiszen mindannyian furcsa akcentussal beszéltek – úgy, ahogy csak a magyar emigránsok tudnak. Róluk szól Szekér Nóra történész Fedőneve: Marslakó című kötete, amely szokatlan nézőpontból közelít a tudósokhoz, azt vizsgálja, hogy a Kádár-rendszer állambiztonsága hogyan próbálta meg behálózni és a saját céljaira felhasználni a nemzetközi befolyással bíró nagy koponyákat.
Forrás: Magyar Hang
2024.04.21.
Könyvújdonság az 1979–1989-es szovjet–afgán háborúról
Hiánypótló szakkönyvet dobott piacra a Zrínyi Kiadó 2024 áprilisában. Ion Xenofontov moldáv történész professzor Az afganisztáni háború (1979–1989) címmel, Bandi István fordításában megjelent műve a szovjet–afgán háború világát tárja fel az érdeklődők számára, mégpedig „alulnézetből”, azaz az odaküldött katonák szempontjából megvilágítva.
Forrás: honvedelem.hu
2024.04.14.
Egyik leghíresebb zongoristánkat Nyugaton is megfigyelhették
Egyik legismertebb zongoristánk, Cziffra György élete rendkívül kalandos volt, itthon folyamatosan megfigyelte a politikai rendőrség, de nagy valószínűséggel a nyugati titkosszolgálatok is érdeklődhettek iránta. Mit rejt a Cziffra dosszié? címmel időszaki kiállítás nyílt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A tudás.hu Cseh Gergő Bendegúzt, a Levéltár főigazgatóját kérdezte.
Forrás: tudas.hu
2024.03.12.
A nagy titkosszolgálati drogjátszma – amikor a magyar Chinoin látta el kábítószerrel Amerikát
Magyarország a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a világ egyik legnagyobb drogexportőre volt. A magyar állam tudtával. A Chinoin állami tulajdonú gyógyszergyárban készült drogot egy állami kereskedő cégen és a svájci Medimpex képviseleten keresztül a kolumbiai drogkartellel juttatták el az Amerikai Egyesült Államokba. A Válasz Online cikke Orbán-Schwarzkopf Balázs kutatásáról.
Forrás: Válasz Online
2024.03.12.
Zongoraművész célkeresztben
Cziffra György zongoraművésznek a mélyszegénységből a világhírig ívelő páratlan pályafutását és a diktatúra titkosszolgálatának működését is felvillantja a Mit rejt a Cziffra-dosszié? – Az emigráns zongoraművész: Cziffra György és az állambiztonság című tárlat, amely az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) falai között nyílt meg.
Forrás: Demokrata
2024.03.06.
Mit rejt a Cziffra-dosszié?
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Cziffra Fesztivál közös eseményeként egy különleges tárlat látható a levéltárban. A kiállítás az idén harminc éve elhunyt zongoravirtuóz, Cziffra György életét 1945-től a haláláig követi, az ötvenes évek hatalmi rendszerén keresztül (is) szemlélve.
Forrás: Szabad Föld
2024.03.05.
Világhírű magyar tudósok megfigyelése a kommunista diktatúrában
Az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó tudósok állambiztonsági megfigyeléséről osztott meg különleges részleteket a Kossuth Rádió Nagyítás című műsorában Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze. A műsor a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én 15 órától hallható.
Forrás: hirado.hu
2024.02.24.
Cziffra György zongoraművész titkosszolgálati megfigyeléséről készült kiállítás
Cziffra György zongoraművész titkosszolgálati megfigyeléséről állított össze kiállítást az Állambiztonsági Történeti Levéltár. Az 1921-ben született csodagyerek Magyarországon szinte elkallódott, disszidálási kísérlete után börtönbe került. Felesége egyiptomi táncosnő volt, vele emigrált Párizsba. A Kádár-rendszerben azért figyelték, hogy visszacsábítsák az akkor már világhírű művészt.
Forrás: RTL, Híradó
2024.02.24.
