Médiamegjelenések

„Karikó állítása nem cáfolható” – az állambiztonsági levéltár főigazgatója az ügynökvádról
Bombaként robbant a hír, hogy az mRNS-technológiával dolgozó vakcinák kifejlesztésében kulcsszerepet játszó magyar tudós, Karikó Katalin megerősítette: a hetvenes évek végén beszervezte az állambiztonsági szolgálat. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója lapunknak azt mondja: valóban megtalálható intézményükben Karikó hatos kartonja. Mit árul el ez a dokumentum? Mire alapozza Cseh Gergő Bendegúz főigazgató, hogy Karikó Katalin igazat mond, amikor azt állítja, megzsarolták és nem ártott senkinek?
Forrás: Válasz Online
2021.05.23.
A láger hatása alól senki sem vonhatta ki magát: az sem, aki túlélte és az sem, aki felszabadította
Miközben a bergen-belseni koncentrációs táborban deportáltak tízezrei, köztük több ezer magyar éhezett és tífuszosan haldoklott, a szomszédos katonai táborban a német és magyar katonák gyakorlatoztak. A közelben állomásozó brit-kanadai egységek 1945. április 15-én – groteszk módon – a tábort nem felszabadítottak, hanem szerződéssel átvették. Ekkor még mit sem sejtettek arról, hogy a szögesdrót mögött egy humanitárius katasztrófával kell majd megküzdeniük - írta Szécsényi András.
Forrás: Telex
2021.05.01.
35 éve történt a csernobili atomkatasztrófa
Cseh Gergő Bendegúz főigazgató és Katona Klára kollégánk részt vettek a csernobili katasztrófa 35. évfordulója kapcsán tartott televíziós beszélgetésen az MTVA Ez itt a kérdés műsorában.
Forrás: m5, Ez itt a kérdés
2021.04.27.
Káosz, agónia és tífuszos képzelgések: utolsó hónapok a lágerben
A németországi koncentrációs táborokba deportált százezrek számára sok esetben a felszabadulás előtti időszak volt a legnehezebb. Az 1945 első hónapjaiban kialakult helyzetet a kapkodás, a kaotikus belső viszonyok, a foglyok ellátásának akadozása, ebből adódóan a tömeges halálozás és a fertőző betegségek elburjánzása jellemezte. Ilyen körülmények között élt 1945 tél végi, korai tavaszi hónapjaiban több tízezer magyar zsidó állampolgár, köztük a naplót vezető Trebits Gabriella is, aki a bergen-belseni táborban eleinte csak tífuszos képzelgésnek vélte az angolok bevonulását - derül ki Szécsényi András cikkéből.
Forrás: Telex
2021.04.16.
Klubdélelőtt a Pártállambiztonság című kötetről
Krahulcsán Zsolt, történész az 1956-os forradalom leverésében és az azt követő megtorlás lebonyolításában aktívan közreműködött, állambiztonsági főtisztek életútjáról írt tanulmányt.
Forrás: Klubrádió
2021.04.03.
Rejtélyes körülmények között bukkant fel egy deportált fényképész naplója a tükör mögül
Deportálás 1944-ben, tükörrenoválás 2017-ben és koronavírus-járvány 2020-ban. A három, látszólag egymáshoz semmilyen tekintetben nem kapcsolódó esemény egy napló felbukkanásához vezetett. A feljegyzéseket Donáth Pál készítette 1945. január 9-én, a bergen-belseni koncentrációs táborban, egész pontosan a 13. barakkban, a XI. ágycsoport felső ágyán. Huhák Heléna – Szécsényi András írása.
Forrás: Telex
2021.03.18.
Nóra Szekér PhD: 1947, Ende der jungen ungarischen Demokratie
Szekér Nóra a bécsi Collegium Hungaricum felkérésére tartott német nyelvű előadást a Magyar Közösség-perről.
Forrás: Collegium Hungaricum Wien
2021.02.25.
A Mindszenty-per
Vörös Géza kollégánk, más történész társaságában Mindszenty József koncepciós peréről beszélt az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában.
Forrás: m5, Ez itt a kérdés
2021.02.08.