2024.02.23. 11.00

A Magyar Levéltárosok Egyesülete felkérésére Levéltárunk 2024. február 23-án „Hét levéltár – hét középiskolai foglalkozás a történelem különböző korszakaiból” címmel levéltárpedagógiai workshopot szervez.

2022.06.15. 16.00

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára "A „banderisták” harca – Harc a „banderisták” ellen. Az ukrán nemzeti radikalizmus útjai a II. világháború alatt és után" címmel rendez minikonferenciát.

2022.05.04. 17.00

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára történelmi filmklubja következő előadásán Az öldöklés mestere című magyar dokumentumfilmet mutatja be.

2022.04.13. 17.00

„Amikor a Vörösterror az Országházba költözött” – hangzik a 25 perces dokumentumfilm nyitómondata. Kosztümös jelenetek, archív felvételek, valamint B. Müller Tamás, Hatos Pál és Szabó Viktor történészek elemzései elevenítik fel a Tanácsköztársaság napjait és Cserny József vezette Ötödik alosztály terrorkülönítményének rémtetteit, akik az Országház főrendiházi szárnyában rendezkedtek be.

2024.03.13. 17.00

Papp Gábor Zsigmond kreatív portréfilmjével folytatódik a Bevetítés filmklub: a Bereményi kalapja egy kulturális időutazás a 20. század második felének magyar történelmében.

2023.05.23. 13.00

Ötven éves a Metahistory címmel rendez szakmai műhelykonferenciát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.

2022.03.09. 17.00

Cs. Nagy Sándor frissen bemutatásra kerülő Láthatatlanok című dokumentumfilmje az 1956-os forradalom legtovább ellenálló fegyvereseinek, a mecseki láthatatlanok helytállását meséli el. 1956 novemberében, amikor Budapestet a szovjet tankok már romhalmazzá lőtték, a pécsi és Pécs környéki forradalmárok úgy határoztak, hogy harcolnak tovább.

2022.02.10. 17.00

Amikor az MSZMP Központi Bizottsága 1962. augusztus 14-16-i ülésén határozatot hozott a személyi kultusz éveiben a „munkásmozgalmi személyek ellen indított törvénysértő perek” lezárásáról, látszólag az ÁVH örökségétől való megszabadulást is tervbe vette. Az 1962/63-as személycserékkel véglegesen lezártnak tekintette a korábbi „hibákkal” történő foglalkozást, a koncepciós perek anyagainak megsemmisítéséről utasítás rendelkezett, az egykori tetteseket, részeseket pedig személyes beszélgetések után elbocsátották. Ám létezett egy 132 fős névsor azokról, akiket már az 1962-es elbocsátások előtt más területekre irányítottak, s akik közül többen váltak „kádári-konszolidáció” éveiben a közvéleményt befolyásoló és formáló médiumok meghatározó szereplőivé.