A recski kényszermunkatábor a kommunizmus szimbóluma, emlékét meg kell őriznünk, hogy figyelmeztesse a következő generációkat is a szabadság fontosságára - erről beszélt Orbán Balázs a Recski Nemzeti Emlékpark tervpályázatának eredményhirdetésén Budapesten kedden.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és Recsk Nagyközség Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás alapján, 2020. július 1. és 2020. november 15. között ismét látogatható a Levéltár „Recsk – kényszermunkatáborok, 1950–1953” című kiállítása.

A kommunizmus utolsó két évtizedében Romániából csaknem 100 ezer állampolgár távozott illegálisan, közülük mintegy 20 százalék volt magyar nemzetiségű - derült ki a hírhedt kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) által Facebookon közölt összesítésből.

71 évvel ezelőtt, 1953 őszén zárt be a recski kényszermunkatábor. Az itt dolgoztatott közel 2000 politikai fogolyról emlékeztek meg szombaton a Recski Nemzeti Emlékparkban.

Egy 1969-es budapesti egyetemi szervezkedési kísérletet, a külföldi tudósok állambiztonsági megfigyelését, és Király Béla egykori feleségének beszervezési kísérletét mutatja be a Betekintő legújabb, 2025/1. száma.

A kommunista diktatúra évtizedei nemcsak az államhatalom brutalitása, hanem a társadalom mély szöveteinek – köztük az egyházak – célzott megbontása révén hagytak nyomot a magyar történelemben. Szabadegyetemünk márciusi beszélgetése során három különböző felekezethez tartozó kutató – Mirák Katalin, Várszegi Asztrik és Földváryné Kiss Réka – osztotta meg egyháztörténeti és személyes tapasztalatait arról, hogy miként működött az egyházi élet a pártállami nyomás és ellenőrzés közepette, milyen stratégiák alakultak ki a túlélésre, és milyen sebeket hordoznak még ma is az egyházi közösségek.