Hírek

Akkor született a legtöbb ügynöki jelentés a magyar sportéletről, amikor a magyar sportdiplomácia 1984-ben lemondta az ország részvételét a Los Angeles-i olimpiáról - mondta az Állambiztonság és olimpia 1956-1988 című könyv hétfői sajtóbemutatóján az egyik szerző, Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) munkatársa Budapesten.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára átvette a rendszerváltás előtti állambiztonsági szervek iratainak első, 1944-70 között keletkezett mintegy 400 folyóméternyi anyagát - mondta el Gyarmati György főigazgató az MTI érdeklődésére.

A 44 ezer 755 tételszámon nyilvántartott 1944-70 közötti állambiztonsági iratból összesen 50 olyan maradt, melynek nyilvánosságát illetően nem jutottak közös nevezőre a titkosszolgálatok és az iratátadást felügyelő bizottság, így ezekről Kiss Péter kancelláriaminiszter fogja kimondani az utolsó szót - mondta el a bizottság egyik tagja az MTI-nek.

A jelenlegi munkafeltételek mellett 60 év kell ahhoz, hogy az összes ügynökirat az internetre kerüljön - mondta az informatikai miniszter Budapesten hétfőn.

Az 1956-os forradalom előzményeiről és következményeiről volt szó kedden Budapesten egy tudományos konferencián, amelynek egyik előadója, az '56-os Intézet főigazgatója megrajzolta egy diákforradalmárból hálózati emberré, Antall Józsefről is jelentéseket író ügynökké vált "vizsgált személy" pályaképét is.

Magyarországon az 1994. évi XXIII. törvény alapján 1997. szeptember 1-jén nyílt meg a Történeti Hivatal irattára, ahol mindenki megtudhatja, hogy vezettek-e róla nyilvántartást, illetve megfigyelés alatt tartották-e az állambiztonsági szolgálatok a pártállam idején. Az intézmény jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára néven működik. Összeállítás - a teljesség igénye nélkül - néhány volt szocialista ország rendszerváltás előtti kommunista titkosszolgálati anyagainak kezeléséről és jogi szabályozásáról.