A Betekintő 2025. évi első számában Vukman Péter az állambiztonsági iratok tükrében azt vizsgálja, hogy milyen is volt a magyar–délszláv együttélés Garán, az az úgynevezett bajai háromszög egyik többnemzetiségű falujában. Az 1945 és 1956 közötti ingadozó magyar–jugoszláv kapcsolatok ugyanis nem csupán a párt- és államközi viszonyokat alakították át jelentős mértékben, hanem a mindennapi életre, a hétköznapi emberek világára is mély hatást gyakoroltak. 

Eörsi László cikkében Gömbös Sarolta megpróbáltatásait mutatja be, aki számos rendszerváltást és komoly megrázkódtatást élt át. Életében döntő fordulatot hozott, amikor beszervezte őt az állambiztonság. Fő feladata az lett volna, hogy információkat szolgáltasson volt férjéről, Király Béla vezérőrnagyról annak Egyesült Államokba történő emigrálása után, azonban ez a terv meghiúsult.

Orosz Ferenc Straub F. Brunó, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, majd a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előéletét vizsgálja, ami azért is érdekes, mert a biokémikus 1959 és 1968 között „Kutató” fedőnéven dolgozott az állambiztonságnak. Fő feladata az volt, hogy véleményeket és adatokat szolgáltasson külföldi tudósokról, különösen külföldi útjai során, kiemelten foglalkozva a kivándorolt magyar kutatókkal.

1969-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) bürokratikus keretein belül többen valódi beleszólást próbáltak szerezni a saját mikroközösségüket érintő ügyekbe. Rainer M. János áttekintésében a diákmozgalom utóéletét kutatja, megpróbálva rekonstruálni az állambiztonság mára elveszett, „Kgy-69” jelzésű dossziéját.

Horváth Jákob János Őry Huba, a nemzetközileg is elismert repülőgép- és rakétamérnök állambiztonsági szerepét mutatja be. A cikkből kiderül: Őry nem volt tudatában annak, hogy szakmai segítségnyújtásával és baráti támogatásával a nem csak magyar kollégáit, hanem a szovjet űripar fejlesztését is segítette.  

A Betekintő végén a Szemlében Szilágyi Gábor Papp István tavaly megjelent, A magyar kommunisták, 1918-1989 című monográfiáját elemzi, amely szerinte egy figyelemre méltó hozzájárulás a magyarországi kommunizmusról szóló tudományos diskurzushoz. Katona Klára a Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe című 2023-as kézikönyvet ajánlja az olvasóknak, amelyben a történettudomány különböző területein dolgozó szakemberek mutatják be a történészek munkamódszereit. 

A Betekintő aktuális számának tartalma:

• Vukman Péter: „…volt már zsidó kérdés és sváb kérdés és most következni fog a szláv kérdés”
• Eörsi László: „Amin én keresztül mentem, egy írónak egész életére ihletet adna”. Gömbös Sarolta a 20. század viharaiban
• Orosz Ferenc: Biokémikus, akadémikus, „Kutató”. Straub F. Brunó és az állambiztonsági szolgálat
• Rainer M. János: Diákmozgalom és elhárítása 1969-ben. Egy elveszett dosszié rekonstrukciója
• Horváth Jákob János: A szovjet „hírigény” szolgálatában, avagy Őry Huba állambiztonsági
• megfigyelése (1959–1985)
• Szilágyi Gábor: Voltak a győztes élcsapat
• Katona Klára: Iránytű ifjú történészeknek

Tovább a teljes számhoz