Így tárultak fel a Cziffra-dosszié titkai
A Kulturális Örökség Napjaival zárt be a Mit rejt a Cziffra-dosszié? című időszaki kiállításunk, amelynek segítségével több mint fél éven keresztül mutattuk be, hogy a korszakban milyen volt az egyén és az állambiztonság viszonya.
A Mit rejt a Cziffra dosszié? című tárlat speciális nézőpontból kiindulva, számos, eddig nem publikált dokumentumon/forráson keresztül, elsősorban levéltári iratok, fényképek felhasználásával mutatta be Cziffra életének és művészetének egy-egy időszakát, valamint a zongoraművész személye által részben az állambiztonság működését is.
A megnyitón főigazgatónk, Cseh Gergő Bendegúz elmondta: Cziffra életét honfitársaink millióihoz hasonlóan keresztezte a kor állambiztonsága, és „nagyon kevésen múlt, hogy ezt a fantasztikus művészi pályát derékba nem törte a kényszermunka”. Levéltárunk főigazgatója kiemelte: a levéltár több, mint negyed évszázada dolgozik azon, „hogy ez a hatalmas forrásanyag, ez a több millió emberre vonatkozó rengeteg információ, a komplett élettörténetek valóban megismerhetők, elérhetők, hozzáférhetők legyenek, és valóban nemzeti emlékezetünk részét képezzék. Azt hiszem, nem túl fellengzős az, ha azt mondom, hogy ez a levéltár küldetése is egyúttal. Ennek a küldetésnek egy állomása most ez a kiállítás”.
A kiállításhoz kapcsolódóan áprilisban kamarakonferenciát is rendeztünk, Cziffra György életei címmel, ahol az előadók azokat a kisvilágokat, konkrét földrajzi helyeket mutatták be az angyalföldi Tripolisztól Recsken át egészen Franciaországig, amelyek meghatározók voltak a művész életében.
A Múzeumok Éjszakáján programjaink középpontjában a kiállítás állt, amelyhez kapcsolódóan látogatóink egy játékban is részt vehettek, illetve megpróbálhatták rendezni a zongoraművészről vezetett állambiztonsági dosszié tartalmát. Emellett bemutattuk a Tele van a két kezem boldogsággal című dokumentumfilmet, amely előtt annak rendezőjével, Petrovics Eszterrel, Balázs János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel és a tárlatunk történész szakértőjével, Sz. Kovács Évával beszélgetett a kiállítás kurátora, Viszket Zoltán.
Nyár közepén mutattuk be a tárlathoz kapcsolódó katalógust is, amely a tárlat tematikus egységeit lekövetve mutatja be a művész életének és pályafutásának három hosszabb-rövidebb korszakát számos publikálatlan dokumentum, elsősorban levéltári források, iratok és fényképek felhasználásával. Az egyes helyszíneket a katalógusban is megtalálható térképen nyomon követve a látogató maga fedezheti fel, hogy a kommunista blokkon belül, majd az emigrálását követően merre járt, hol élt és alkotott a világszerte ünnepelt zongoraművész, valamint életútjának mely eseményeit kísérte figyelemmel a magyar állambiztonság.
Bár időszaki tárlatunk bezárt, az "Egy diktatúra hagyatéka. Állambiztonsági iratok és történetek" című állandó kiállításunk nyitvatartási időben továbbra is ingyenesen látogatható.
